– Milyen kell legyen manapság a korszerű város, amely eleget tesz a környezetvédelmi szempontoknak?
Egy szennyezett levegőjű nagyvárosban jobban kellene tisztelni a fákat, hisz közismert az a megállapítás, hogy a fák a város tüdejét jelentik. Marosvásárhelyen a jelenlegi városvezetés nagyobb becsben tartja az autókat, s alattomosan évről évre megcsonkolják a "város tüdejét", ahelyett, hogy a por, a kipufogógázak mennyiségének csökkentésére fordítanának nagyobb energiát. Egészségünk és a környezet közötti összefüggésről dr. Dienes Sándort, a MOGYE nyugalmazott emeritus professzorát, a foglalkozási és környezeti ártalmak szakértjét kérdeztük.
– Milyen kell legyen manapság a korszerű város, amely eleget tesz a környezetvédelmi szempontoknak?
– A modern városnak van egy közigazgatási központja, egy ipari övezete és lakóövezete, amelyeket zöldövezettel választanak el egymástól, s a települést is zöldövezet veszi körül. Ami azért fontos, mert a növények feldolgozzák a szén-dioxidot és oxigént bocsátanak ki. Különösen a fák szerepét kell kiemelnünk az egészség védelme szempontjából, mivel a legtöbb oxigént termelik és igen magas a szén-dioxid- feldolgozó képességük. A fákat 50-70 év alatt kell cserélni, s a mai felfogás szerint minden kivágott fa helyébe tíz csemetét kell ültetni.
– Egyre többen panaszkodnak asztmára, s különösen gyakran fordul elő ez a betegség a gyerekek körében. Milyen összefüggés van a szennyezett városi levegő, a fák és az asztma között? Egyesek jobban félnek a fáktól, mint a szennyezett levegőtől?
– Pillanatnyilag a nagyvárosok levegőjében a szennyezett anyagok száma meghaladja a százezret – hangzott el pár évvel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet Salzburgban megtartott kongresszusán. Ez elképesztő mennyiséget jelent. A rengeteg szennyező anyagot belélegezzük vagy megesszük. Az új könyvemben külön fejezetet szenteltem az asztmát kiváltó tényezőknek. Száznál többet említek. Ezek között szerepel, hogy a növényi porok is kiválthatnak allergiát, de csak azoknak a szervezetében, akiknél az immunológiai védekezés legyengült. Az egészséges emberre a növényi porok nem hatnak.
A légutaknak van egy természetes öntisztulási folyamatuk, amely lehetővé teszi, hogy a belélegzett por 99 százaléka 24 óra alatt kiürüljön. Ha egészséges a tüdő, ha nincs hörghurut, akkor ez a tisztulás majdnem százszázalékos. Aki erősen dohányzik, a légutakat is károsítja. A növényzet az egészséges embert megvédi, ezért nagyon fontosak városi környezetben a zöldövezetek és a fák.
Megdöbbentőnek tartom, hogy parkolóhely létesítése érdekében fákat vágnak ki, holott közismert, hogy a gépkocsik kipufogógáza mennyi mérgező anyagot tartalmaz. A dízelmotoroké különösen, mert a nyersolajból rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe, ami a benzin okozta szennyeződésnél is nagyobb veszélyt jelent. Svájcban a dízelmotorral működő járművek kitiltását latolgatják. A környezetvédelem jelentős eredményének érzem, hogy az ólommentes benzinnel egy veszélyes szennyező anyagot sikerült kiküszöbölni.
– Ma is aktív orvosként évek óta szűri a munkaképességet. Milyen következtetésekre jutott?
– Ahogy haladunk előre a korban, mind több embernél tapintok megnagyobbodott májat, ami e méregtelenítést végző fontos szervünk fokozott igénybevételét jelzi. A zöldövezet a környezet toxikus anyagait semlegesíti. A kölcsönös alkalmazkodás környezet és ember között stressz forrását képezi. A szovátai kongresszusunkon hangzott el, konkrét példák alapján, hogy a környezeti negatív stressz a légutak ellen állóképességének csökkenéséhez vezet. A környezetszennyeződés asztmát okozhat, s ennek kiváltásában a hosszú ideig tartó negatív stressz játszik szerepet olyan embereknél, akiknél az immunbiológiai védekezés nem teljes.
Egy szennyezett levegőjű nagyvárosban jobban kellene tisztelni a fákat, hisz közismert az a megállapítás, hogy a fák a város tüdejét jelentik. Marosvásárhelyen a jelenlegi városvezetés nagyobb becsben tartja az autókat, s alattomosan évről évre megcsonkolják a "város tüdejét", ahelyett, hogy a por, a kipufogógázak mennyiségének csökkentésére fordítanának nagyobb energiát. Egészségünk és a környezet közötti összefüggésről dr. Dienes Sándort, a MOGYE nyugalmazott emeritus professzorát, a foglalkozási és környezeti ártalmak szakértjét kérdeztük. bodolai Népújság