Az MNV szerint a cégvezetőket bepalizták, így várhatóan megtámadják a szerződéseket, amelyeket minden esetben ugyanazzal a négy, részben a Hungarocontrol-ügyben is szereplő bankkal kötöttek.
Négy cégnél rendelt el a vizsgálatot a nemzeti vagyonkezelő árfolyamfedezeti szerződések miatt. A négy vizsgálatból egy befejeződött, a többi két héten belül, a következő vagyontanácsi ülésen befejeződik, de annyi már most valószínűsíthető, hogy három társaságnál a belső szabályokat megsértve kötöttek olyan szerződést, amik komoly károkat okoztak a cégnek - mondta egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen Tátrai Miklós, az MNV vezérigazgatója.
Ezek hasonló devizaügyletek voltak, mint amilyeneket a Hungarocontrol kötött összesen 48 millió euró értékben a tavalyi harmadik negyedévben két bankkal. A helyzet annyival rosszabb, hogy a vizsgálat alá vont négy társaságból három, a Bakonyerdő, a Kisalföldi Erdőgazdaság és Kiskunsági Erdőgazdaság egyikénél a cég vagyonát - csak az épületeket, gépeket, eszközöket, az erdőket természetesen nem - szinte száz százalékban banki zálog terheli (a negyedik vizsgálat alá vont cégnél, a Zalaerdőnél nem találtak eddig problémát). A kár nagyságát csak megbecsülni lehet most, pontosat akkor lehet tudni, amikor zárnak az ügyletek. De a szerződésekben 250 forint alatti euróárfolyamok szerepelnek, szóval csak az a kérdés, hogy a milliárdos nagyságrendű kár csak simán sok vagy nagyon sok lesz - mondta Tátrai Miklós.
Az árfolyamfedezeti tranzakciók zöme ebben az évben - jellemzően a második félévben - zárul, de van olyan is, ami csak 2013-ban fog. Azt majd egyenként el kell dönteni, hogy érdemes-e esetleg idő előtt zárni, vagy az még nagyobb veszteséget jelentene.
A társaságok évek óta kötöttek az állami tulajdonos tudta nélkül ilyen, kezdetben néhány tízmilliós nyereséget jelentő ügyleteket. A szabálytalan rendszer vélhetően 2002-2003 óta működött, és még tavaly ősszel is kötöttek ilyen szerződéseket a cégek. Van olyan, még le nem zárt ügylet, amit ha ma zárnának, majdnem négymillió eurós bukást hozna.
Ezek az erdőgazdaságok jellemzően komoly exportbevétellel rendelkeztek, így önmagában az érthető, hogy árfolyamfedezeti ügyletet kötöttek. Azonban a balul sikerült ügyletekben, az eddigi vizsgálatok szerint, a bankok is ludasak.
Az ügyféltájékoztatás hiányosnak tűnik, míg a szerződések kondíciói nem szolgálták megfelelően az ügyél érdekeit: a nyereségből az állami cégek arányaiban nem kaptak olyan mértékű részt, mint amekkorát bukhattak a veszteségen. Valószínűleg át lettek verve, nem értettek hozzá, akik ezt aláírták - mondta Tátrai, aki szerint a szerződéseket vélhetően megtámadják az érintett cégek. Az MNV jelenlegi ismeretei szerint összesen négy bank vett részt ezekben a tranzakciókban, mint a négy vizsgált cégnél mindegyik bank.
A pénzintézetek között van olyan is, amely a Hungarocontrol-ügyben is felbukkant. Az MNV ezért most valamennyi állami társaságnál megnézi, hogy voltak-e hasonló ügyletek. A menedzsmentek mellett az állami cégek könyvvizsgálóit is megkérdezik, mondta Tátrai, aki szerint az erdészeteknél azt is vizsgálni kell, hogy az árfolyamfedezeti szerződésekről csak az azt aláíró cégvezető tudott-e, vagy arról volt tudomása a társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának is, és ha utóbbi történt, akkor miért nem tettek lépéseket korábban.
Mi is az a fedezeti ügylet?
Nagyon leegyszerűsítve egy olyan határidős ügylet, melyben a felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak, adott esetben deviza, euró eladására illetve vételére, egy későbbi időpontra. Minden ilyen ügyletnél vannak azonban úgynevezett limitszintek, csak az a kérdés, melyik fél hol szállhat ki. Azaz, tényleg durván egyszerűsítve: az X cég megállapodik Y bankkal, hogy az exportbevételeiből kapott eurómennyiséget eladja, meghatározott, mondjuk 250 forintos áron. Amikor tavaly bőven ezen szint alá erősödött a forint, akkor az üzlet biztonságot jelentett, hiszen egy euróért akkor is megkapták a 250 forintot, ha árfolyam éppen 240-nél járt (elképzelhető, persze, hogy a bank oldaláról ügyesen akár 240-nél huzzák meg a kiszállási limitet). Csakhogy, aligha voltak felkészülve arra, hogy az árfolyam átlódul az ellenkező irányba, és egy euró októberben már 280 forint felett jár, miközben a céget még mindig köti a 250-es eladási kötelezettség.