A WWF Magyarország szerint az új erdőtörvény nagyot lépett előre a természetvédelmi és közjóléti szempontok jobb érvényesülésének irányába. Lényeges, hogy a jövőben az állami erdők jelentős részén tilos lesz a tarvágás, ami elsősorban az alföldi tölgyesek esetében jelent nagy változást. Ugyancsak az állami erdőkben, közel százezer hektáron ún. örökerdők fenntartását írja elő a törvény, ahol szálaló erdőgazdálkodást lehet folytatni, vagy indokolt esetben azt sem. Az örökerdők, melyek kialakításért a WWF és más zöld civil szervezetek is síkra szálltak, az erdők hármas funkcióját folyamatosan biztosítják, így itt az élővilág és a közjólét szempontjai gazdálkodás mellett is messzemenően érvényesülhetnek.
A törvény az állami erdők döntő részének forgalomképtelenségét is kimondja, így a társadalom egésze szempontjából legfontosabb erdőterületek megfelelő kezelése a jövőben is az állami erdőgazdálkodás keretein belül, kiemelt szintű garanciák mellett történhet. Ugyancsak hathatós garanciákat látunk az erdővédelmi őrszolgálat felállításában és az eredetkövetési rendszer kialakításában, ami várhatóan képes lesz visszaszorítani a falopásokat, és ezzel véget vetni egy természetvédelmi és társadalmi szempontból rendkívül káros jelenségnek.
Sajnos a civileknek az a javaslata, hogy erdészeti hatósági ellenőrzés ne egyszerűsödjön mindenhol, és a természetvédelmi vagy közjóléti rendeltetésű erdők esetében maradjon meg jelenlegi formájában, nem talált kellő elfogadtatásra. Hasonlóképpen a civil szervezetek ügyféli jogállása sem valósult meg, ami pedig lehetővé tehette volna, hogy az erdőgazdálkodást indokolt esetekben a társadalmi részvétel is befolyásolhassa.
„Számos kompromisszum és hosszas egyeztetések során jött létre ez az új törvény, ami természetvédelmi és közjóléti szempontból előrelépést jelent az eddig hatályoshoz képest. – mondja Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója – Reméljük, hogy ennek eredményei már néhány éven belül láthatóak lesznek.”
A WWF reméli, hogy a hatósági munka átalakítása eléri célját, és hatékonyabbá teszi az ellenőrzést; esetleges hibái pedig a jövőben korrigálhatók lesznek. A szervezet bízik abban is, hogy a társadalmi részvétel lehetőségei a jövőben a jelenleginél jobban beépülhetnek az erdőkkel kapcsolatos valamennyi döntés meghozatalába.
Fontosnak tartjuk, hogy az új erdőtörvényhez kapcsolódó jogszabályok kidolgozásában érdemben részt vehessenek a társadalmi szervezetek, és a zöld civilek részvételével létrehozandó Országos Erdő Tanács munkája is minél hamarabb beindulhasson. Gy. Mészáros Ágnes