A mai soproni egyetem jogelődjének, a Selmecbányai Bányászati- és Erdészeti Akadémiának otthont adó városban jelen volt a szlovák parlament alelnöke, Miroslav Ciz mellett több államtitkár és országgyűlési képviselő is, mind magyar, mind szlovák részről.
Selmecbánya polgármestere, Pavol Balzanka a világ első, 1762-ben alapított bányászati főiskolájáról szólt, a testvérváros Soporon első embere, dr. Fodor Tamás az európai szellemiség összekötő erejéről fejtette ki gondolatait. Utánuk prof. dr. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora mondott beszédet, utalva az akadémiát létrehozó bölcs uralkodói döntésre és arra, hogy a magyar erdészek a mai napig otthon érzik magukat a városban. Végül említett egy együttműködési lehetőséget a soproni és a zólyomi egyetem között, ami éppen Selmecbánya fejlesztését célozza. Ezután Kiss László, a rendezvényt szervező Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója szólt a bicentenárium jelentőségéről és arról, hogy a selmeci gyökerek az egész magyar erdész szakmának közösségteremtő erőt jelentenek.
A beszédek után Pethő József, az OEE elnöke magyar, szlovák és német nyelvű emléktáblát is leplezett le a festői városka központjában, a Szentháromság téren álló Zsembery-ház falán, amelyet dr. Fodor Tamás és prof. dr. Faragó Sándor is megkoszorúzott. (Ebben az épületben kezdődött meg 1809-ben – egészen 1867-ig németül – a magyar az erdészeti felsőoktatás.)
A program a város és a környék megismerésével folytatódott, majd a szomszédos Szentantal kastélymúzeumában ünnepi közgyűlés volt. Az OEE idén is átadta kitüntetéseit: a tíz díjazott és a 18 oklevéllel elismert munkatárs nagy része soproni gyökerekkel rendelkezik.
A rendezvény résztvevői bebizonyították: a politikától függetlenül a két ország erdészei között kiváló az együttműködés.
A vándorgyűlés július 4-én magyarországi, börzsönyi és cserháti kirándulásokkal, szakmai programokkal zárult, amelyen szlovákiai vendégek is szép számmal részt vettek.
* * *
– Selmecen 1809-ben kezdődött az önálló erdészeti felsőoktatás, de a bányászati fakultáson már 1770-től zajlott ilyen képzés. A diákok eleinte minden tantárgyat németül tanultak.
– A Bányászati és Erdészeti Akadémia 1920-ban menekült el Selmecbányáról. A bányamérnöki kar Miskolcon, az erdőmérnöki Sopronban talált otthonra.
– Magyarország a trianoni diktátummal erdőterületének 88, ezen belül fenyveseinek 97 százalékát elvesztette.
– Az arra alkalmas területek újraerdősítésével 1920 óta az ország korábban 12 százalékos erdősültségét 20-ra sikerült emelni: ez világszerte páratlan eredmény.
– A tervek szerint az elkövetkezendő évtizedekben még az ország területének további 5–7 százalékának újraerdősítése várható.
– A volt selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia ma is erdészeti felsőiskolaként működik, 240 diákkal. A világon másodikként – Dél-Afrika után – itt folytatnak állami szintű solymászképzést.
2009-07-06 - A szlovákiai Selmecbányán találkoztak az elmúlt hét végén a magyar erdész szakma képviselői, mintegy 700-an: a balassagyarmati Ipoly Erdő Zrt. szervezésében itt és a szomszédos Szentantal kastélymúzeumában rendezték meg az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) sorrendben 140. vándorgyűlését.