Az illegális szemétlerakó problémája egy erdészeti kihágásokat megállapító ellenőrzés során került ismételten előtérbe. Annak ellenére, hogy a szentegyházi helyi tanács eleget tett a törvényes kötelezettségének, és a megállapított határidőn belül bezárta a városi hulladéktározót, valamint szerződést kötött a szemétszállításról az AVE hulladékgazdálkodási vállalattal, a lakosok egy része továbbra is a település szélén, az egykori községi legelőn szabadul meg a mocsoktól. Az illegális szemetelők módszere egyszerű: egy óvatlan pillanatban kiosonnak egy szekérderék szeméttel, és mint aki jól végezte dolgát, az út mentén leürítik. Nem titok, hogy Szentegyháza az erdészeti kihágások egyik „forró pontja” Hargita megyében, ebből adódóan a törvénytelen hulladéktelep főszereplője a fűrészpor és egyéb fatelepi hulladék.
– Rendszeresen takarítottunk a kérdéses zónában, ennek ellenére a szeméttelep folyamatosan újjászületik. A mosztos kazánunk számára pénzzel vásároljuk a fűrészport, mindenkit felszólítottunk, hogy átvesszük a faipari hulladékot, egyesek mégis a legelőn szabadulnak meg tőle. Pedig még azt is megígértük, hogy nem firtatjuk a fűrészkorpa eredetét – panaszkodott Burus Mária Ella, a település polgármester asszonya.
A Molnár Tibor alpolgármester társaságában megejtett terepszemle során azonban az is kiderült, hogy nemcsak fűrészüzemi hulladék szennyezi az út menti legelőt, hanem háztartási szemét is jócskán került a városszélre.
Molnár elmondta, néhány éve buldózerrel elegyengették a területet, az így elterített hulladék pedig kezdett begyepesedni, úgy nézett ki, a probléma megoldódik.
– Látták, hogy kitettünk egy hatalmas tiltó táblát, ám sajnos az emberek továbbra is idehordják a szemetüket. Ez Szentegyháza sok gondja közül az egyik, és nem is a legnagyobb. Ez a városszeglet az, amelynek lakosai – túlnyomó többségükben romák – kezelhetetlenek. Íme, azok a házak kivétel nélkül közterületre épültek, mindenféle engedély nélkül – mutatott Molnár egy csoport házra a szeméttelep peremén. – Amikor kijártunk számon kérni a „tulajdonosokat”, azzal fenyegettek meg, hogy fejszével levágnak – tette hozzá.
Az alpolgármester kiemelte, hogy a település ugyan város, ám lakosainak száma alig 7 ezer, így a kisvárosok számára kiírt pályázatok többségén nem vehetnek részt, ugyanis legtöbb esetben kizáró kritérium a legkevesebb 10 ezres lélekszám.
A falusi pályázatok közül első körben rendszeresen azért esik ki a település, mert „Szentegyháza város”-ként nincs amit keressen a községek számára kiírt projektekben.
– Így, külső forrás hiányában javarészt saját erőből kell megoldani a gondokat. Utat kellene javítani-építeni, a városka ivóvizét biztosító medencét kellene felújítani, ugyanis amióta megfogyott az erdő, minden kiadósabb esőzés után rengeteg iszapot és egyéb hulladékot sodornak bele a patakok. A gyakori árvizek is jellemzőek a településre éppen a fent említett ok miatt. Zápor után a víz rendszeresen elönt és elmos egyes utcákat. Szóval van itt tennivaló bőven, igyekszünk is, de sajnos saját erőből ennyire futja – elemzi a helyzetet.
Később lefelé döcögve a helyszínről a topográfiai besorolás szerint városi, ám állapotát tekintve egy lestrapált erdei úthoz sem hasonlító utcán a lehetséges megoldásokról, fejleményekről esik szó. A környezetőrség munkatársai szerint a törvény egyértelmű: amennyiben nincs környezetvédelmi kihágást elkövető tettes, a terület tulajdonosa köteles saját költségén eltakarítani a törvénytelenül odaszállított hulladékot. Jelen esetben tehát – mivel közterületről van szó – a szentegyházi önkormányzatnak kell záros határidőn belül felszámolnia a több hektáron fekvő illegális hulladéklerakót. Mindezt az adófizetők pénzén, ahelyett, hogy ezt a pénzt hasznos beruházásokra, a település fejlesztésére költenék.
– Azért van itt jó is, írja meg azt is, ne csak a rosszat – sóhajt Molnár. – Több helyen tettünk ki gyűjtőkonténereket műanyag hulladékok számára, szerződést is kötöttünk egy újrahasznosító céggel, amely vállalta az elszállítást. A rendszer beindult, várakozásainkat felülmúlva működik – teszi hozzá. A településen egyébként feszült a helyzet a romák, valamint a magyar és román lakosok között, ennek egyik oka éppen az előbbiek felelőtlen szemetelése, amelyet közpénzen kell eltakarítani.
– Az AVE-sok elvinnék a szemetet a romáktól is, és még pénzt sem kér ezért tőlük az önkormányzat. Mindössze annyi kéne, hogy tegyék ki a kapuk, házak elé a megfelelő napon a szemetüket, de még erre sem képesek. Persze nemcsak ők azok, akik odaviszik a hulladékot, hanem egyes illegális fűrészüzem-tulajdonosok is így szabadulnak meg a moszttól – állítja egy helyi, a problémát jól ismerő lakos, aki neve elhallgatását kérte. – Ha megtudják, hogy én beszélgettem magával, képesek felgyújtani a házamat, volt hasonlóra példa a településen – adott hangot félelmének a szentegyházi atyafi. Hompoth Loránd