– Dollár milliárdokban mérhető üzleti korrupció lassítja világszerte a válságból való kilábalást - állapítja meg a Transparency International idei Globális Korrupciós Jelentése. A tanulmány ezért korrupció-ellenes módszerek vállalati bevezetését sürgeti a jelenség megfékezése érdekében.
Vesztegetés, piaci árkartellezés, befolyásolás - néhány jellemző példa azokból az etikátlan módszerekből, amelyeket piaci szereplők, globális és helyi vállalatok egyre gyakrabban alkalmaztak az elmúlt évben üzleti céljaik elérése érdekében. A Transparency International (TI) által szerdán megjelentetett Globális Korrupciós Jelentés szerint nemcsak a korrupcióra áldoztak a korábbinál sokkal több pénzt a vállalatok világszerte, de megvesztegetéssel kapcsolatos eljárások eredményeként kiszabott bírságra is nagyságrendekkel többet kellett költeniük. A jelentés szerint a kétségbeejtő tendencia okai között található az alkalmazottak romló közhangulata, illetve a fogyasztók és lehetséges üzleti partnereik közötti bizalomvesztés.
A Globális Korrupciós Jelentés készítésekor megkérdezett nemzetközi üzleti vezetők fele úgy vélte, hogy az üzleti korrupció legalább 10 százalékkal növelte vállalatának költségvetését, ám a tanulmány kiemeli: a korrupció legnagyobb vesztesei maguk a fogyasztók. A TI 1990 és 2005 közötti időszakot érintő kutatása szerint a 300, napvilágot látott nemzetközi kartell összesen több mint 300 milliárd dollárt(!) vett ki jogtalanul a fogyasztók zsebéből. A munka által megjelölt másik "veszélyzóna" a vállalati és közszféra kapcsolatából, a piaci lobbizásból fakad. Arra a következtetésre jutottak ugyanis, hogy a lobbizás átlátható feltételeinek hiánya, a felügyelet gyengesége és hiányossága miatt bizonyos vállalatok és üzleti szektorok aránytalan és jogtalan befolyást nyernek az államigazgatás felett.
Rámutatnak: a vesztegetés mértéke és foka az üzleti világban megdöbbentő. A felmérésből kiderül, hogy öt vezetőből közel kettőt már kértek arra, hogy fizessen kenőpénzt közintézményekkel folytatott tárgyalások során. Ötből egy vezető nyilatkozott úgy, hogy már veszített el üzletet versenytársa vesztegetése miatt, s több mint egyharmaduk érezte úgy, hogy a korrupció súlyosbodik. A következmények drámaiak: csupán a fejlődő és rendszerváltó országokban a korrupt politikusoknak és kormányzati hivatalnokoknak juttatott kenőpénz becsült teljes összege 20 és 40 milliárd USD között van évente, ami megfelel a hivatalos fejlesztési támogatások 20-40 százalékának. Az ár azonban a pénzen túl is mérhető. Ha a korrupció lehetővé teszi a gátlástalan vállalatok számára, hogy figyelmen kívül hagyják a jogszabályokat, a következmények a spanyolországi vízhiánytól, a kínai kizsákmányoló munkakörülményeken vagy az indonéziai illegális fakitermelésen át a Törökországban hanyagul kivitelezett épületek összeomlása miatti halálos áldozatokig terjednek.
Néhány területet kiemelve azt írják: a világ legnagyobb piacaival dicsekedhetnek már olyan országok, mint Brazília, Kína és India, illetve a globális üzleti élet egyre jelentősebb és egyre aktívabb szereplői az ezekről a területekről származó vállalatok is. Ahogy az anyag beszámol róla, egyik oldalról bíztató folyamatok indultak el a szabályozási és vállalatirányítási előírások fejlesztése területén ezekben az országokban, ám ennek ellenére szükség van az erőfeszítések további mélyítésére és kiterjesztésére a vállalati szektor elsőrangú szereplőin túlmutató hatások elérése végett. Az indiai, a kínai és a brazil vállalatok - szektortársaik megítélése alapján - a nemzetközi üzleti világ legkorruptabb szereplői közé tartoznak.
A borúlátó jelentésből azért az is kiderül, hogy az etikus piaci magatartást követő - azaz korrupció-ellenes programot alkalmazó - vállalatok képesek a visszaélések jelentős visszaszorítására. S bár többféle korrupció-ellenes üzleti alkalmazást ismernek világszerte, ezek bevezetése a menedzsment stratégiai döntésén múlik. A Transparency International Magyarország a jelentés főbb üzeneteit kedd este már bemutatta vezető üzletembereknek. A rendezvényen Varga István gazdasági miniszter mondott beszédet, melynek során hangsúlyozta a szemléletváltás szükségességét, valamint a bürokrácia csökkentését, az ellenőrzések növelésével együtt járó korrupció-ellenes intézkedések bevezetését.
A TI javaslatokat is megfogalmaz: a magánszektor szereplői számára például jelentéskészítést a vállalati társadalmi szerepvállalás kulcselemeiről; minden vállalás legyen kötelező érvényű, nyomon követhető és ellenőrizhető; s hogy a különutas megoldások helyett - amikor lehetséges - a már létező standardokat és cselekvési keretrendszereket támogassák. A kormányoktól elvárják, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a szabályok kikényszerítésére, az ehhez szükséges erőforrásokra és a szabályérvényesítési teljesítmény mérésére; alkalmazzanak innovatív megoldásokat, és finomítsák tovább a szabályozás és kikényszerítés során alkalmazott "intelligens" eszközöket; végül erősítsék és ténylegesen emeljék globális szintre a szabályozók közötti nemzetközi együttműködést. A civil szférának indítványozzák, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának ellenőrzésében képviseljen szerves részt a vállalati integritás és a korrupcióellenes erőfeszítések értékelése; ösztönözzék a magánszektor munkavállalói számára kialakított tanúvédelmi és közérdekű bejelentési rendszerek fejlesztését, ezek széles körben való elterjesztését és jogi védelmének erősítését; valamint hogy kovácsoljanak szélesebb együttműködést a vállalati integritás erősítése, illetve az állampolgárok érdekeinek teljes mértékű figyelembe vétele érdekében.
Szerző: Vass János