A természet, a haza és Isten szeretete (Kárpátinfo )

– A világ egyik legszebb vidéke a Tisza forrásvidéke, ahol a legnagyobb törtélelmi szenvedést átélő nép maradhatott meg a jövő számára – mondta. – Ugyanitt, hasonlóan a Kárpát-medence más területeihez, az emberiség életlehetőségeit veszélyeztető életforma uralkodott el. Ami pedig rajtunk áll, tegyük meg védelmében! „Soha ne szennyezzük a természetet, hanem mindig tisztítsuk, soha ne megvessük, hanem mindig virágoztassuk! Embervoltunk fájdalmasan nagy és alázatosan büszke ragyogása egy viruló környezetben mutassa meg azt, hogy milyen nagy szó az öntudatlan világmindenségben tudatos lényeknek lenni, akik megértik a mindenséget, akik személyes, tudatos kapcsolatba léphetnek a fákkal és az állatvilággal, és akik szeretetközösségbe léphetnek embertársaikkal, imádattal tekintve az örökkévaló szeretet Istenére!” – fogalmazott.
Előadása során a magyart  a legcsodálatosabb nyelvnek nevezte, melyről Mezzofanti bíboros, aki 103 nyelvet beszélt és Sir John Bowring, a világutazó nyelvtudós teljesen elfogulatlanul, mint olasz és angol anyanyelvű tudósok megállapították, hogy tökéletesen páratlan a maga nemében. Értékének tudatában nekünk saját anyanyelvünket mondhatatlan értéknek kötelességünk tartani, és nem szabad felelőtlenül bánni vele, hangsúlyozta. Nem szabad idegen iskolákba íratva gyermekeinket egy esetleges nagyobb, jövedelem érdekében kockáztatni azt, hogy megtanuljanak magyarul írni, olvasni, a magyar nyelvtant és a magyar irodalmat a maga kibontakozásában megismerni, és ezáltal ezt a legszebb nyelvet megőrizni az emberiség számára.
Végül az Isten szeretetéről beszélt a hallgatóknak, amit sokan a mai gyakorlati, anyagias és pénzközpontú világban egy lelki, fölösleges ráadásnak és egy megfoghatatlan bizonytalansági tényezőnek könyvelnek el. Mint mondta, ezek az emberek elfelejtik, hogy a 20. században is a bálvány istenek, a hamis abszolútumok, a legmagasabbra helyezett, legalacsonyabb rendű valóságok tettek tönkre és juttattak világháborúba, totális diktatúrákba, a végső pusztulás szélére bennünket. Az általános közvéleményben egy olyan istentudatot, egy olyan hazafiúi életérzést, és egy olyan természet- és világszeretetet kell építeni mindenkiben – folytatta –, hogy a pusztító erők meghátráljanak, és elmondhassuk Adyval: és mégis, mégis, élni jó...
Szabó Árpád igazgató elmondta, hogy a gimnázium vezetősége a tanintézmény újraindulásától kezdve szem előtt tartja a fent említett szempontokat (a természet, a haza és Isten szeretetét), a tudás mellett nagy hangsúlyt fektetnek mind a nevelésre, mind pedig az egyházhoz való kötődésre. Az intézmény jelenlegi helyzetéről szólva a Kárpátalján élő magyar közösségek egyre elnehezedő helyzetét emelte ki, melynek árnyéka a gimnáziumra is rávetül. Míg régebben a jelentkezők száma évente 200–180 volt, s ebből 60-an nyertek felvételt, most 70 körül mozog a jelentkezők száma, s ebből vesznek fel ugyanannyit.
– Sajnos most szembesülünk azzal, hogy a magyar iskolákban egyre csökken a gyerekek létszáma. Tartozunk a kárpátaljai magyarságnak annyival, hogy ahogy elhatároztuk, elitképzést fogunk folytatni, és az elveinkhez hűek maradunk. Ha nagy nehézségekbe is ütközik, mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez továbbra is így maradjon – fogalmazott a magyar gimnázium igazgatója. s.k.