Az Express nevű növény jól tűri a szárazságot, vetélytársaival ellentétben fa alakú, fejlődése gyors. Hazai elterjedését segítheti, hogy szerepel az energiaültetvények telepítését segítő pályázat támogatott fajtái közt.
"Az új alfaj szelektív válogatás eredménye, már hazai és európai fajtavédelmi oltalom alatt áll" - mondja kérdésünkre Németh Jenő, a Salix alba Express nemesítője. "A konkurens külföldi fűzekkel ellentétben nem bokor, hanem fa alakú, így kevesebb gondozást igényel. Lombkoronája már a második évtől összeér, így feleslegessé válik a sorok közti gyomirtás." Fás alkata miatt nem csak rövid, két-hároméves vágásfordulójú, aprítéktermelési célú ültetvények létesítésére alkalmas, hanem négy-hat éves termelési ciklusok alkalmazása mellett húsz-huszonöt centi átmérőjű hengeresfa előállítására is. Utóbbi formát a viszonylag hosszabb megtérülési idő miatt kevesen preferálják. Az Express fűz fajtaminősítő (DUS) vizsgálata még jelenleg is tart a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) monorierdei kísérleti telepén. A telepen jelenleg legalább tíz bejelentett, energiaültetvény létesítésére engedélyezett fűzfajtát vesz górcső alá a hivatal, köztük a vezető svéd és lengyel fajtákat.
Németh Jenő úgy tapasztalja, hogy a gazdák többsége kiábrándult az energiaültetvényekből. "Korábban, az erős svéd propaganda hatására, az általuk nemesített fűz kezdett terjedni hazánkban is, miután az energiafű és később az energianád nem hozta a várt eredményeket. A magyarországi klímán a svéd fűz nem teljesített úgy, ahogyan azt sokan várták, így felhagytak a telepítésével."
Ezek ellenére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) októbertől újra meghirdeti az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott energiaültetvény telepítését támogató pályázatát. A vissza nem térítendő támogatás mértéke hektáronként kétszázezer forint, amihez évente ötvenezer forint terület alapú normatív támogatás, illetve negyvenöt eurónyi, kiegészítő támogatás igényelhető. A szakember szerint ez összeg a telepítést fedezi, ám a talajelőkészítést már nem. "Egy hektár nagyjából háromszázötvenezer forintból ültethető be. Ebből százezer forintot emészt fel a talajlazítás, gyomirtás, és maga az ültetés. Egy hektárra körülbelül tíz-tizenötezer dugvány kerül, egymástól negyven-negyvenöt centiméter tő-, illetve száznyolcvan-százkilencven centiméter sortávolságra. Ezeket az arányokat célszerű betartani, mert a sorok között így elfér a traktor, aratáskor pedig a kombájn is."
"Egy-két hektárnyi energiafűz biztosíthatja egy kisebb állattartó gazdaság fűtését, de az ideális ültetvényméret legalább ötven hektár." Akik mégis kis terület beültetésén gondolkodnak, azoknak Németh azt ajánlja, hogy keressenek a környékben már létező energiaültetvényt, s próbáljanak összefogni. Így eloszlik a gondozás és aratás költsége. Moór András, a Pannon-Pellet Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta: az élőnedves faaprítékot országszerte tonnánként tízezer forintos átlagáron vásárolják fel a pelletgyártó, illetve brikettáló üzemek. A nagykanizsai székhelyű vállalkozás évente tizenötezer tonna fahulladékot dolgoz fel, amiből szárítás után erőművekben és házi tüzelőberendezésben felhasználható energiahordozót gyárt. Az ügyvezető tájékoztatása szerint jelenleg nagy a kereslet a faapríték iránt, ezért a vállalkozás tárolókapacitásának növelését tervezi. "Az energiaerdőkből származó élőnedves faapríték nedvességtartalma ötven-hatvan százalék között van, ezért a beérkezett szállítmányokat egy-két héten belül fel kell dolgozni, különben rothadni kezd."
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2007 és 2008 között három alkalommal írt ki pályázatot, energiaültetvények telepítésére. "A három kiírásra összesen százharminckét kérelem érkezett. Negyvenegy százalékuk volt érvénytelen, így hetvennyolc pályázat kapcsán született helyt adó, illetve részben helyt adó határozat" - tájékoztatta lapunkat Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke. A 2008-ban beadott kifizetési kérelmekre összesen 18 349 167 forintot fizetett ki az MVH. Hegedűs Bence