Hosszú évek óta pereskedik a Magyar Állammal, pontosabban a Honvédelmi Minisztériummal és a rendőrséggel egy budapesti erdőtulajdonos, akinek erdejében kisajátítási eljárás nélkül építettek egy 65 méter magas tornyot, amiért az erdészet őt büntette meg, a rendőrség pedig előállította, amikor saját birtokára akart bejutni.
Hosszú évek óta folytatja küzdelmét a Honvédelmi Minisztériummal HM), és az utóbbi időben inkább már a magyar igazságszolgáltatással Perlaki Tamás . A budapesti férfi már a Strassbourgi Emberi Jogi Bírósághoz, és az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához is kérelemmel fordult, miután a HM – Perlaki Tamás szerint minden jogalap nélkül – légvédelmi titkos rendeltetésű, nem hivatalos információk szerint lehallgató tornyot épített a tulajdonában lévő erdőben, a hozzá vezető úttal együtt, majd amikor ő egy alkalommal szeretett volna a saját telkére bejutni, a rendőrség erőszakkal előállította.
Perlaki Tamásnak – 150 magánszeméllyel együtt – a Zempléni-hegységben fekvő Kánya-hegyen van 1007 hektárnyi, osztatlan, közös tulajdonú erdője. Erre épített a HM 2000-2005 között egy 65 méter magas radartornyot. Mint Perlaki Tamás a Hírszerzőnek elmondta, az építkezést nem előzte meg semmilyen kisajátítási eljárás, pontosabban a minisztérium utólag beadott egy ilyen kérelmet, de azt a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal elutasította. A tulajdonosoknak utólag kártérítést sem ajánlottak fel az elbirtokolt területért.
Elvesztett perek
Perlaki Tamás több jogcímen is a bírósághoz fordult, miután egy igazságügyi szakértő is megállapította a jogsértést a HM részéről. Három pert meg is nyert első fokon a minisztériummal szemben, a fellebbezések után azonban minden esetben megváltoztak az ítéletek, és a bíróság úgy döntött, a férfi nem perképes a saját tulajdonát képező erdő ügyében. Perlaki elbukta végül azt a közigazgatási pert is, aminek szintén az ő perképessége volt a tárgya. Közben a férfi még fizetett is a minisztériumnak 400 ezer forintot perköltség címén, a másodfokon elvesztett perek után.
A történet ott vett még abszurdabb fordulatot, amikor az erdészeti hatóság Perlakit, és a többi tulajdonost büntette meg 2.5 millió forintra az erdő „nem engedélyezett honvédelmi célú igénybevétele” miatt. Mivel a telekkönyv szerint továbbra is Perlaki és a többiek (köztük sok idős ember) a tulajdonosok, az erdő karbantartását is nekik kötelességük elvégezni. A férfi ennek jegyében tavaly október 17-én egy teherautónyi földet szeretett volna a területre vinni.
A HM ugyanis egy 4.8 kilométer hosszú utat is épített a toronyhoz, amelyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság 2007-ben „közforgalom elől lezárt magánútnak” nyilvánított. Az erdészeti célú magánutakról viszont egy Földművelésügyi Minisztériumi rendelet úgy hivatkozik, hogy azokat csak erdőgazdálkodási céllal lehet használni, illetve ideiglenesen megnyitni a közforgalom elől, egyébként viszont „sorompóval, kapuval, vagy más fizikai eszközzel le kell zárni”.
A HM és a rendőrség viszont arra hivatkozott, hogy ez egy közút, ugyanakkor a létesítmény nem szerepel a térképen, nem adták át a forgalomnak, nincs helyrajzi száma sem. Érdekes ebből a szempontból a Földhivatal Perlaki Tamásnak megküldött állásfoglalása az ügyben, amely szerint a HM Infrastrukturális Ügynöksége, valamit a B-A-Z Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága többször is megkereste a hivatalt, de „a két szerv kérelmeiből egyértelműen megállapítható, hogy egymásnak ellentmondó módon, jogszabálysértő módon, jogszabályi előírásokba ütközve próbálják a változások átvezetését a Földhivataltól ’kikényszeríteni’. A Földhivatal nem teljesítette a kérést.
Perlaki Tamás tehát azért vitte a földet, hogy annak az útra billentésével zárja le az utat, a jogszabályi kötelezettségnek eleget téve. A dömpert azonban már az indulásnál, Telkibánya központjában rendőrautók várták, majd mikor Perlaki a HM által a toronyhoz vezető bekötőúthoz ért, egy rendőrautó keresztbe állva elzárta azt. Perlaki ezután a nála lévő telekkönyvi iratokkal igazolta, hogy saját telkén van, ezért egy kerülő földúton ment fel a toronyhoz – jópár újságíró és operatőr kíséretében.
Előállították
Amikor azonban az útra akarta borítani a földet, a rendőrök megakadályozták ebben, és a férfit előállították a gönci rendőrkapitányságon. Az eset után kiadott közleményében a HM azt írta, "jogerős és szabályos építési engedély birtokában épült" az objektum. Perlaki Tamás az előállítás után fordult az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához, és a Strassbourgi Emberjogi Bírósághoz. Mint mondta, ma már nem is csak a telek miatt, hanem, mert az egész magyar igazságszolgáltatás pártatlanságában megrendült a hite.
Közben folynak még idehaza is perei, az egyiknek, éppen annak, amelyben Perlaki a rendőri intézkedést kifogásolta, 13-án lesz az eredményhirdetése első fokon.
A helyi építési szabályzat szerint egyébként a terület nem beépíthető erdő, ráadásul az építkezés idején még szerepelt a Környezetvédelmi Minisztérium által országos jelentőségű védelemre javasolt területek listáján. Tavaly tavasszal azonban váratlanul törölték a Kánya-hegyet erről a listáról.
Némi pozitív fordulatot jelent az ügyben, hogy miután Perlaki a debreceni Tiszántúli Természetvédők Társulatával közösen panaszt nyújtott be az EU Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósághoz, az nyomán indult úgynevezett pilot vizsgálat hatására az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága utólag elvégzi a nem az ő hibájából elmaradt környezetvédelmi hatásvizsgálatot. A természetvédelmi és tájvédelmi hatóságot ugyanis nem vonták be az eljárásokba annak idején. A vizsgálat után elkészül az uniós normáknak megfelelő Natura 2000 területre (Kánya-hegy és térsége) vonatkozó természetvédelmi fenntartási terv, sőt a magyar hatóságok ökológiai kompenzációt is elrendelhetnek a nemzeti park igazgatósága részére.