2010. május 4. - Átláthatóbbá teszi tevékenységét a jövőben a civil
szervezetek és a lakosság számára a Mecseki Erdészeti Zrt. és a pécsi
erőművet működtető Pannonpower Holding Zrt., miután a két céget sok
kritika érte a fakitermelés módja és annak erőművi felhasználása miatt. Szőnyi János, az állami tulajdonú Mecseki Erdészeti Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese hétfőn Pécs központjában, a Széchenyi téren tartott sajtótájékoztatón elmondta: a cég a www. mecsekerdo.hu internetes honlapon közzéteszi a kezelése alatt álló erdőkben végzett összes tevékenységét. Az érdeklődők így követhetik, hogy a vállalat mely területeken milyen gazdálkodást folytat, milyen mennyiségű fát termel ki."A mintegy 250 embert foglalkoztató és a baranyai erdőterületek felén, 54 ezer hektáron gazdálkodó társaságnál nincs és korábban sem volt túlzott fakitermelés" - hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.
A sajtónak szólt arról is, hogy az elmúlt tíz évben saját döntésük nyomán harmadával, évi 200 ezer köbméterre csökkentették termelésüket. Mindezt abban az időszakban, amikor a pécsi erőmű beindította biomassza blokkját. Szavai szerint ez is bizonyítja, hogy az erőmű fafelhasználása nincs hatással a fakitermelés mennyiségére, módjára. A kitermelt fának mindössze 20-30 százaléka alkalmas további feldolgozásra, a többi nagy részéből tűzifa lesz.
Szőnyi János kitért rá, hogy a mecseki erdészet a termelés alá vont területek kevesebb mint felénél alkalmaz tarvágást, eddig is inkább a természetes felújítást részesítette előnyben, 2009-ben pedig már 4500 hektáron szálaló-átalakító üzemmódban gazdálkodik. Megjegyezte: utóbbit a tevékenység ellenőrizhetőségét biztosító, 10-15 évvel ezelőtt az erdészeti munkában még elképzelhetetlen GPS-technológia és a digitális térképek tették lehetővé.
Bozzay Péter, a francia érdekeltségű Pannonpower Holding kommunikációs vezetője arról szólt, hogy kéthavonta lehetőséget biztosítanak a civileknek, hogy az erőműben kövessék nyomon a fa felhasználásának folyamatát. "Az első látogatást már megtartottuk, a következőre május 6-án kerül sor. A csoportokat addig szervezzük, ameddig igény van rá" - közölte.
A kommunikációs vezető a sajtónak az erőmű biomassza programjának folytatásával kapcsolatos kérdésére azt válaszolta, hogy erről továbbra sincs döntés.
A cég korábban azt tervezte: 2012-ig 33 milliárd forintból a jelenlegi mellé akár két új, szalmával és energianáddal üzemelő dán, továbbá egy energianyárral üzemelő, finn technológiájú blokkot építenének. Rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, és a gáz árának emelkedése, s a gázellátás bizonytalansága miatt a biomassza hosszú távon kifizetődőnek tűnik. A kivitelezést a gazdasági és pénzügyi válság következményeként fellépett forráshiány nehezíti.
Az erdőgazdálkodást és annak módjait élénk érdeklődés kíséri a Dél-Dunántúlon, különösen Pécs környékén, amióta civilszervezetek többször is tiltakozásukat fejezték ki a pécsi erőmű nagy mennyiségű fafelhasználása miatt. Megítélésük szerint összefüggés van az erőmű működése és a Mecseket elcsúfító tarvágások között.
A tarvágások veszélyeire Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója is felhívta a figyelmet a közelmúltban. "A tarvágás alkalmazása ha átmenetileg is, de a természeti értékek eltűnésével jár. A régi erdők kivágása madárközösségeket, különösen az odúlakó madarakat érinti érzékenyen, de hatással van a rovarok életére is" - mondta a sajtónak.
Hozzátette: a nemzeti park éppen ezért arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy a nagyobb erdők eltűnésével járó tarvágásról a kisebb facsoportok kitermelését eredményező úgynevezett szálalásra, szálalóvágásra térjenek át, ezzel ugyanis minimalizálni lehet a természeti károkat, meg lehet akadályozni élőlények elvándorlását.
A vágásos erdőgazdálkodás állami és magánerdőkben egyaránt folyik, ennek következményeként a Dél-Dunántúl erdői felülnézetből egy sakktáblára hasonlítanak. Pedig a törekvés az, hogy folyamatos erdőborítás látszódjon madártávlatból - mondta Závoczky Szabolcs.