2010. június 02. - Bár az erdélyi nemesi családok leszármazottait
megilleti bizonyos erdőrész, a birtokba juttatás igencsak nehézkes. A
Bethlen, a Bánffy, a Kemény családok örökösei tovább harcolnak a
kommunizmus elején elkobzott grófi uradalmakért, erdőkért. Lázár Pál korábban már több pert is megnyert a visszaszolgáltatásokkal kapcsolatban, ő ugyanis a Kemény család egyik ágának több tagját képviselve igényli vissza egykori tulajdonukat. Úgy véli, a romániai törvények viszonylag jók, és talán az ingatlanok visszaszolgáltatása nehezebb, mint a kisebb területű erdőké, a nagyobb erdők birtokba juttatásakor azonban szintén akadályokba ütköznek az igénylők.
- A legkönnyebb visszakapni az erdőket, ha nem nagy erdőbirtokok. Persze megesik, hogy előbb kivágják vagy lopnak belőle, tehát sok minden megesik, de mégis könnyebb. Nem a nagy 1000 hektáros erdőbirtokokról beszélek, mert azokat nem szívesen adja vissza az állam. Mert gazdasági potenciált adna olyanok kezébe, akiknek nem szívesen tenné – mondta Lázár Pál. Romániában az első visszaszolgáltatási törvényt 1991-ben, a legutóbbit pedig 2005-ben hozták. Lázár Pálhoz hasonlóan gróf Bethlen Anikó is immár 20 éve harcol családja egykori javaiért. Annak ellenére, hogy a Bethlen Anikót is képviselő Rózsa József végleges bírósági végzést szerzett 2008-ban, hogy a grófi leszármazottak a Maros völgyén több mint 9 ezer hektár erdőt kapjanak vissza, az ügy még mindig folyamatban van, sőt: visszautalták a szászrégeni törvényszékre, ahol ismét első fokon tárgyalják. Hogy milyen indokkal?
- Nem azon a területen kértük, ahol volt – jegyezte meg gróf Bethlen Anikó.
Mindamellett, hogy a bírósági végzést a Maros megyei prefektúra megtámadta, a kormánybiztosi hivatalban a felelősséget a helyi földosztó bizottságokra hárítják, mondván: a prefektúra csupán végrehajtó, sőt, nekik is az az érdekük, hogy a visszaszolgáltatási perek véget érjenek.
- Több felszólító levelet küldtünk. Már fenyegetőztünk is, hogy már végre tartsák be a törvényeket, és vegyék figyelembe azokat a törvényszéki döntéseket, ahol a tulajdonosok visszanyerték tulajdonjogukat, és mérjék ki ezeket a földterületeket, Ők a kompetensek, az illetékesek, mi, a megyei földosztó bizottság csak jóváhagyjuk az ő javaslatukat – mondta Bárczi Győző, Maros megye alprefektusa.
A második világháború után a magyar nemesek részvénytársaságot alapítottak a Bánffyak vezetésével Gödemesterháza Erdőuradalmi Rt. néven, hogy eképpen is védjék erdőiket, az akkori törvény szerint ugyanis csak magánszemélyek vagyonát kobozták el. Az államosítás következő fázisa már a jogi személyek tulajdonát is felszámolta, az alapítók azonban nem szüntették meg a társaságot, így Bánffy Miklós, az egykori ügykezelő fia, a cég jogutódja nevében pereli vissza az erdőt. Csakhogy úgy tűnik, a törvényt nem minden megyében értelmezik ugyanúgy.
- Maros megyében a hatóságok rendszerint visszautasították az igényeinket. Már bírósági végzésünk is van arra vonatkozóan, hogy jogos az igényünk, de ezt mindenféle módon hátráltatják. Ugyanakkor Hargita megyében a törvény jó értelmezése folytán egy jogos visszaszolgáltatási határozatot kaptunk – mesélte Bánffy Miklós.
A 20 ezer hektár erdőt visszaigénylő Bánffy szerint a Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság akadályoztatja a visszaszolgáltatást, hiszen elveszítené létjogosultságát. Az erdészeti igazgatóság tagadja a vádakat, az igazgató szerint ők nem befolyásolják a helyi földosztó bizottságok döntéseit.
- Bármilyen törvényszéki végzést visszaküldünk a megyei földosztó bizottsághoz, utána a helyi bizottságokhoz kerül, ahol megállapítják a telkek pontos helyszínét. A jóváhagyás kézbesítése után az erdőgazdálkodási hivatal legfeljebb egy hét alatt birtokba helyezi a tulajdonosokat – magyarázta Vasile Miculi, a Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője.
A hasonló kijelentéseknek már nem hisznek az igénylők, hiszen a végleges bírósági döntés 2 éve, hogy megszületett, a birtokba helyezés pedig mindmáig nem történt meg.
