Nincs emberi beavatkozás a lengyel őserdőben (greenfo)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2010. június 21. - A természetes folyamatok uralkodnak a Bialowieza Nemzeti Parkban, melynek most folyik a bővítése. Őserdő a határvidéken

Az 1500 négyzetkilométeres Bialowieza erdő Közép-Európa utolsó mérsékelt övi, síkvidéki őserdeje. Ez azt jelenti, hogy ezen a területen még sosem volt számottevő fakitermelés, emberi beavatkozás. Nyugati, 635 km2-es része Lengyelországban található, míg keleti, 875 km2-es területe Fehéroroszországban fekszik. A Bialowieza Nemzeti Park egyben Lengyelország legrégebbi védett területe. 1921-ben nyilvánították védetté, és a második világháború után, 1947-ben lett hivatalosan is nemzeti park – mondta el a Greenfo-nak Mateusz Szymura, a park túravezető munkatársa. Éljenek a természetes folyamatok!

„Nagyrészt olyan folyamatokat védünk itt, amelyek természetesnek számítanak az erdőben. Nem zavarnak minket az erdőben bekövetkező nagy változások, például széltörések, egyes rovarok gradációja, stb. Tehát mi nem látunk semmilyen közvetlen veszélyt, ami az erdőt fenyegeti - a természet ugyanis dinamikával van tele, állandóan változik, mi pedig ezen változásokat szeretnénk megvédeni” - fejtette ki a nemzeti park természetvédelmi filozófiáját Szymura. „Nem tudjuk, hogy milyen irányban fog az erdő fejlődni a jövőben, ezt az utánunk jövők fogják látni” – tette hozzá. Az erdő védelméhez nincs szükség emberi beavatkozásra. „A fokozottan védett erdő elgondoláshoz hozzá tartozik, hogy nem teszünk semmi beavatkozást, bármi történjék is. Mi csak megfigyelni akarunk. Bár van egy aktív védelmi zónánk, de tevékenységünk ott is nagyon korlátozott. Szükség van a nyílt területek, rétek aktív védelmére, mert ha magukra hagyjuk őket, akkor beerdősülnek. A rétek gyakran mesterséges eredetűek, de olyan különleges növényfajoknak adnak otthont, amelyek régóta jöttek ide. Néhány fajnak szüksége van erre a nyílt területre. Ha szeretnénk ilyen élőhelyeket, akkor szükséges a beavatkozásunk. De Bialowiezában csak az aktív védelmi zónában lehetséges ez. A fokozottan védett területen egyáltalán nem avatkozunk be, bármi történjék is” – jelentette ki Szymura.

Fontosak a kapcsolatok

Az őserdőben a természet dönti el, hogy hol milyen fafajok nőjenek. Itt a fák jóval tovább nőhetnek, mint a kezelt erdőben, azaz nem csak száz évig, hanem 200, 400, vagy akár 600 évig is. Ez a gazdasági erdőhöz képest teljesen más struktúrát ad az erdőnek. Ha az ember a bialowiezai őserdőben jár, mindig 4, 5, vagy akár 6 különböző fafajt fog látni maga körül, amelyek mindegyike őshonos ezen a területen. „Szeretünk nagy fákat, illetve bölényt, farkast, vagy hiúzt látni, de az őserdő legfőbb jellemzője – a fajok közötti kapcsolatok - nem látható számunkra. Ez egy tudás, amit megpróbálunk összegyűjteni” – hívta fel a figyelmet egy fontos szempontra a túravezető. Ha valaki a Bialowieza erdőről hall, mindig a bölényre gondol. De a bölényen kívül még sok, a speciális élőhelyre jellemző faj él itt: például madarak, különösen harkályok. Az odúlakó fajok számára igencsak kedvező feltételeket nyújt az őserdő: ilyenek a légykapók, baglyok, és sok más kisméretű faj. Ezek amiatt tudnak itt élni, hogy sok természetes odú van, ahol költeni tudnak. A fák fajra talán nem annyira különlegesek, de a méretük sokszor nagyon egyedülálló. Szymura szerint „nehéz megadni azt a fajlistát, aminek alapján az őserdő a kezelt erdőtől különbözik. Azt mondanám, hogy a fajszám nagyjából hasonló, de különbség van az élőhely szerkezetében, a növénytársulásokban - ezek másképp néznek ki. A természetes, emberi beavatkozás nélküli erdő dinamikája különbözik attól, ahogy az emberek kezelik és megváltoztatják az erdőt.”


Helyben marad a halott fa

A halott fa egy másik bolygó – mondhatnánk, hiszen minden halott fa egy új élet kezdete, a rajta megtelepedő élőlényeken – főként gombákon és rovarokon - keresztül. Ha valaki megtisztítaná a Bialowieza erdőt az elpusztult fáktól, az erdőben jelenlévő fajok több, mint 50%-át is eltávolítaná. Ez tehát egy gazdagság, amelyet a halott fa biztosít. Nagyon fontos része az erdőknek, nemcsak a természeteseknek, hanem a többinek is. Emiatt az utóbbi években a kezelt erdőkben is egyre több halott fát hagynak meg, mivel tudásunk szerint ez nem jelent veszélyt az erdő számára, hanem része annak. A gazdálkodás alatt álló erdőben a fáknak célja van: el kell érniük valamilyen kort, amely után le fogják őket termelni, és az erdész dönti el, hogy milyen fákat ültet a helyükre. A lengyel erdőkön látszik, hogy hogyan fejlődött az erdészek tudása. Mostanában elkezdtek lombhullató, vagy vegyes erdőket telepíteni, míg 10-20 évvel ezelőtt nagyrészt tűlevelűeket ültettek, mert ezek a gyenge termőhelyeken is gyorsan nőnek, tehát nagyon jók voltak a fatermelésre.


Bővül a nemzeti park

A Bialowieza Nemzeti Park szinte teljes földterülete állami tulajdonban van, így nincsenek problémák a magántulajdonosokkal. Andrzej Kraszewski lengyel környezetvédelmi miniszter elmondása szerint folyamatban van a nemzeti park területének megnagyobbítása. Ugyanakkor a bővítés ügye viszonylag lassan halad előre, a lengyel törvények ugyanis előírják, hogy csak az érintett megyék egyetértésével lehet a bővítést véghezvinni. A minisztérium emiatt a diplomácia számos fortélyát igyekszik bevetni a megyék meggyőzésére. „Ha egyik napról a másikra leállítanák a favágást ezeken a területeken, akkor az háborút jelentene. A környék ugyanis nem túl gazdag, a kevés munkalehetőség nagy része a faiparhoz kapcsolódik. A faiparnak nagyon erős befolyása van a megyékre” – mondta a miniszter Varsóban egy külföldi újságíróknak szervezett sajtóbeszélgetésen. A miniszter stratégiája, hogy megegyezzen a faipar képviselőivel, és első lépésben 10 000 hektárral bővítsék a parkot, amit gyorsan - két hét, vagy egy hónap alatt – meg lehet valósítani. Később pedig ezen megállapodás alapján lehet majd többet kérni. Ha nem sikerül megegyezni az elkövetkező egy évben, a miniszter utána még mindig előírhatja a favágás abbahagyását. Ez utóbbi még a zöld szervezetek véleménye szerint se jelentené azt, hogy nullára kell csökkenteni a kitermelést, inkább azt, hogy a mai 100 000 köbméteres állami kitermelést a felére kellene csökkenteni. Ez a zöldek szerint a helyi használatra szükséges mennyiség. A miniszter majdnem biztos benne, hogy békés és civilizált módon sikerülni fog 10 000 hektárt bővítenie, utána pedig majd meglátják, hogy a következő 10 000 hektárral mi legyen. Bajomi Bálint


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.