2010. július 30. - Nógrád megye Talán nem túlzás azt mondani, hogy az
elmúlt évek legnagyobb pusztítását okozta az elmúlt hónapok szokatlan
időjárása térségünk erdőgazdálkodóinak. A legnagyobb egybefüggő erdőterületeket kezelő Ipoly Erdő Zrt. négyszázmillió forintos erdőkárral számol: az erdei utak vízelvezető rendszere, a hidak, átereszek és a mederátjárók sok helyen feladták a szolgálatot.
Mint azt Zanati László, a diósjenői erdészet vezetője az Ipoly Erdő Zrt. képviseletében portálunknak elmondta: a térséget január és február hónapokban mintegy 160 milliméter csapadék érte, jellemzően hó formájában. Az akkumulálódott mennyiség a sokévi átlagérték kétszerese volt. Február 26-27-én közel 50 milliméter csapadék hullott le. Ez a hirtelen megjelenő mennyiség hozzáadódott a lezúduló olvadékvíz tömegéhez, majd intenzív patak-áradások kíséretében, felületi öblítésként folyt el.
– Áprilisban a csapadék havi mennyisége megközelítette a 100 millimétert, május első három hetében pedig a 150 millimétert is. Május 15-16-án, 48 óra alatt, 100 millimétert közelítő csapadékmennyiség – a már vízkapacitásig beázott talajra – esett le. Május utolsó napjaiban, valamint júniusban a térség további, 100 millimétert jelentősen meghaladó csapadékot kapott – tudatta, majd hozzátette: – Ez év első felében a csapadék mennyisége 550 milliméter feletti, a Börzsöny keleti régiójában pedig meghaladja az 650 millimétert. (Ez, az erre az időszakra vonatkozó, sokévi országos átlagnak több mint a kétszerese.)
A kárfelmérések során már összeállt a veszteséglista. Valamennyi érintett erdőterületet és vagyontárgyat összeírtak, a károk előzetes felmérése lezárult: – A teljes kárösszeget tekintve pontos szám később, alapos előkészítő munka után derül ki. Az összegét tekintve a legnagyobb kárt elszenvedett erdei infrastruktúra tekintetében elkezdtük a szakértői bejárásokat, melyek alapján elkészülnek a helyreállítási munkákat tartalmazó műszaki tervek és ezek megvalósítására kapott árajánlatokból kalkulálható az utakban, ingatlanokban keletkezett kártétel – közölte.
– Mivel meglehetősen sok épületben, útban keletkezett kár ez a folyamat hosszabb időt vesz igénybe. A vihar által ledöntött faanyag mennyisége is csak a kárfelszámolás végeztével összesíthető, mivel a szél által ledöntött erdő faegyedeit lehetetlen egyenként, mint azt normál esetben tesszük felmérni. Természetesen a erdő látogatásához és az alaptevékenység folytatásához szükséges teendők elsőbbséget élveznek a kárfelmérés és helyreállítás során – szögezte le Zanati László, akinek elmondása szerint a különböző típusú kártétel összesen 400 millió forintos nagyságrendet tesz ki.
– A földcsuszamlások elkerültek minket, ez erdővel borított területeken kevésbé szokott jelentkezni. Ezzel szemben nagyon komolyan érintettek bennünket azok a típusú káresemények, melyek az erdős domb- és hegyvidéki területekre jellemzőek. Ilyen például, hogy mi nem fakidőlésekről beszélhetünk, hanem teljes erdőállományokat fektetett le a szélvihar. Összesen közel 13 000 köbmétert, egy kisebb erdészet éves szakszerű kitermelési mennyiségének megfelelő faanyagot döntött le a május 16-17-i szélvihar. Ez leginkább a börzsönyi területeken, azon belül is a diósjenői és királyréti erdészetnél koncentráltan következett be. Van ahol az állományban csak egyes fákat, facsoportokat döntött ki a vihar, de sajnos akad olyan rész is, ahol több hektárnyi területet összefüggően elfektetett a szél – mesélte.
Mint megtudtuk: a rendkívüli időjárási helyzet az erdei utakban és műtárgyaiban okozta a legnagyobb károkat. A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű és nagy erdőterületen összegyülekező csapadék komoly áradásokat okozott az egyébként békés hegyi patakokon, vízfolyásokon. Az erdei utak vízelvezető rendszere, a hidak, átereszek, mederátjárók és az árokrendszer nem bírták a terhelést és az ár több helyen megrongálta vagy elmosta a műtárgyakat.
– A négyszázmilliós kárösszeg több mint a felét az erdei utakban bekövetkezett károk teszik ki: száz kilométeres nagyságrendben mérhető az erdei földutakban keletkezett kár, melyek egyszeri, nagyobb karbantartás-jellegű helyreállítást igényelnek annak érdekében, hogy az erdőgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásához nélkülözhetetlen, terepi közlekedés akadálytalanul folyhasson – közölte érdeklődésünkre Zanati László, hozzáfűzve: – A makadám vagy aszfalt burkolatú erdei szállítópályák árokrendszere is sok helyen tönkrement, ezért rendkívül nagy karbantartást igényel. Emellett azokon a szakaszokon, ahol az út vízfolyás mellett halad, illetve azokon a pontokon, ahol a vízfolyás keresztezi az utat, a megrongálódás sok helyen olyan mértékű, hogy az utat vagy műtárgyat teljesen fel kell újítani vagy újra kell építeni. Ezek a beruházás jellegű helyreállítások elérhetik a negyvenmillió forintos nagyságrendet. Különösen a börzsönyi térség hegyi útjait sújtotta az áradás.
A vadállományból az őzet és gímszarvast érintette érzékenyebben a rendkívüli időjárás, hiszen az abban az időszakban jelentkezett, mely egybeesik a ellési ciklussal: – Nyilvánvalóan a szaporulatnak nem kedvezett a szélsőséges időjárás, de nagy mértékű elhullást nem tapasztaltunk az Ipoly Erdő Zrt. területén – tudatta.
– A vaddisznó szaporulat a jelek szerint kiválóan átvészelte a nehéz időszakot. A szél által feldöntött lesek kevésbé jelentenek problémát, inkább a vadtakarmányozás céljára vetett növénykultúrákban bekövetkezett károk nehezítik a vadgazdálkodást. Az elmúlt időszakban a kitermelt faanyag szállításával, ezáltal értékesítésével is akadtak gondok. Zanati László elmondása szerint: a téli hónapokban a hóhelyzet, a tavaszi és nyári hónapokban pedig a kiugró mennyiségű csapadék és az ezek által okozott károk nehezítették a faanyag erdőből történő kiszállítását: – Közel 10 000 köbméter az elmaradás az értékesítésben, mely az éves mennyiség hat-hét százalékát teszi ki. Bár az eső mindig áldás az erdő számára, de ha szélsőséges módon jelentkezik a csapadék, akkor fejtörést is okozhat a gazdálkodó számára.
Nemcsak, hogy az állandó tavaszi esőzések miatt az arra legalkalmasabb időszakban nem tudtuk elvégezni a fiatal erdőfelújítások ápolását, de ilyenkor még a fiatal erdőt sanyargató gyom- és cserjekonkurencia is erőteljesebben burjánzik. Az ápolások elcsúsztak a nyári hónapok felé és sokkal nehezebb körülmények (szúnyog, meleg, áthatolhatatlan zöld tömeg) között kell a elhagyhatatlan feladatot elvégezni – magyarázta. Saját belső erdőforrásaikat felmérve, átcsoportosítva, a veszélyhelyzeteket (utak, turistaösvények felszabadítása) már elhárította az Ipoly Erdő Zrt. és a legfontosabb helyreállításokat megkezdték. Emellett folyamatosan keresik azokat a lehetőségeket, amelyek alapján külső forrásokat is bevonnának a helyreállításba, hiszen a négyszázmilliós kár kezelése meghaladja a cég erejét.
– Reménykedünk, hogy az ágazatért felelős minisztériumi szervezet sikerrel jár az Európai Unio Szolidaritási Alapjából igénybe vehető támogatások lehívásában, melyhez az adatszolgáltatáson túl vagyunk. A vihar által ledöntött erdőállományokban is megkezdődött a kármentesítés, miután a hatósági engedélyek elrendeződtek. A biztosítótársasággal folytatott kárfelmérés még folyamatban van – tudatta a diósjenői erdészet vezetője, majd kifejtette: – Az országban a legsúlyosabb károkat a Bakonyban található erdők szenvedték el, ott akár a 250 000 köbmétert is elérheti a vihar által kidöntött erdőállományokban károsodott faanyag mennyisége. Itt mértek 160-170 kilométer/órás széllökéseket is.
Ugyancsak jelentős széldöntések következtek be a Nyírség erdőállományaiban. Ehhez képest kisebb az Ipoly Erdő Zrt. börzsönyi területein bekövetkezett erdőkár. Országos viszonylatban a bakonyi és a nyírségi helyzet után társaságunk, a Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. és a Pilisi Parkerdő Zrt. területén bekövetkezett széldöntéseket kell kiemelten megemlíteni – közölte.
