Ma már környezetbarát a nyomdatermékek gyártása (kereskedelmiforum.hu)

2010-08-23 - A környezetbarát alapanyagokból és környezetkímélő gyártási folyamat során készült papír- és nyomdaipari termékek mindössze negyven százalékát hasznosítják újra Magyarországon. Az ISO-minősítés feltételrendszerének teljesítése érdekében az Állami Nyomda olyan célokat tűzött ki, mint az energia- és vízfelhasználás csökkentése, a képződő technológiai és gyártási hulladék mennyiségének visszaszorítása, az oldószerek és más veszélyes anyagok használatának minimalizálása, valamint az illékony szerves vegyületek felhasználásának redukálása. Elsősorban a műanyag alapú termékek esetében van mód a terhelés csökkentésére azáltal, hogy a nyomda gondoskodik a keletkező műanyag hulladékok szakszerű újrahasznosításáról, csökkenti a halogént tartalmazó alapanyagok körét és mennyiségét, illetve helyettük egyre nagyobb teret adnak a biológiailag lebomló anyagoknak.
Mára a nyomdaipari termékek gyártását - a papírtól kezdve a kész nyomdai termékek előállításáig - szigorú technológiai és környezetvédelmi szabványok, előírások szabályozzák. Ha az ólom még egyáltalán megtalálható valahol a nyomdaiparban, akkor az csakis a cégvezetők vitrinjében, házi múzeumában lehet - mondta Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkára. Nem voltak mindig alaptalanok azonban a papír- és nyomdaipari termékek környezetkárosításával kapcsolatos aggodalmak - véli Bodrogai Ferenc, a Forest Papír Kft. ügyvezető igazgatója. Az elmúlt húsz esztendőben alapvető változáson ment át a teljes gyártási folyamat. Míg korábban egy kilogramm papír előállításához 50 liter friss vízre volt szükség, addig ma már legfeljebb 20 litert használnak fel a gyárak. A papírgyártásban lezajlott változásokat részben gazdasági érdekek és versenyképességi szempontok kényszerítették ki, a gyárak a vízfelhasználásért ugyanis kétszer fizetnek: egyszer, amikor kiveszik a vizet a folyókból, majd amikor visszaengedik.

Magyarországon évente nagyjából egymillió tonna papírt használnak fel, ennek a mennyiségnek mintegy 60 százaléka külföldről, elsősorban a skandináv országokból származik. (A Magyarországon előállított 400 ezer tonna túlnyomó részét a dunaújvárosi papírgyár adja, ezenkívül Diósgyőrben, Tökölön és Szolnokon folyik papírgyártás.) A legnagyobb beszállító országokra, például Svédországra vagy Finnországra sok mindent lehet mondani, de azt biztosan nem, hogy félvállról vennék a környezetvédelmet - fogalmazott Peller Katalin. A cellulózgyárak napjainkban szigorú erdőgazdálkodást folytatnak, sok esetben pedig a gyárak által telepített erdők területe meghaladja az azonos ciklusban kivágott erdők nagyságát. A cellulózgyárak által kezelt erdős területek az esetek nagy részében önfenntartó ökoszisztémát képeznek - jegyezte meg Bodrogai, hozzátéve, hogy a vízkezelési és -tisztítási technológia fejlődésével ma már a papírgyárak gyakran tisztább, jobb minőségű vizet eresztenek vissza a folyókba, mint amilyen állapotban kivették azt.

Egy nyomda is jelentősen csökkentheti a környezetterhelését azzal, hogy infrastruktúra-fejlesztéssel folyamatosan visszaszorítja energia- és vízfelhasználását, valamint fejlett technológiák bevezetésével csökkenti a gyártás során keletkező hulladék mennyiségét. Az Állami Nyomda Nyrt. gyártástechnológiájából fakadóan minimális mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, környezetszennyező vagy -károsító tevékenységet nem folytat - mondta a Napinak Zsámboki Gábor vezérigazgató. Több vaskos kötetre rúgnak azok a szabványgyűjtemények, amelyek a nyomdai termelés során felhasználható alapanyagok és adalékok mellett a gyártástechnológiát is szabályozzák Európában - mondta a szövetség főtitkára. Ezek alapján például a nyomdai festékek közül csak a vízbázisú anyagok használhatók, a gyártási folyamatban a toxikus anyagok alkalmazása ma már tilos vagy csak nagyon szigorú körülmények között lehetséges. A környezetterhelést a festékhasználat és az oldószerek csökkentésével, illetve az oldószer alapú festékek UV-száradásúakra való cseréjével lehet minimalizálni - tudtuk meg az Állami Nyomda vezetőjétől. Ez speciális, főleg lézeres technológiák használatával lehetséges. Az Állami Nyomda a kilencvenes években Európában is az elsők között kezdett el lézergravírozásos technológiát használni az új típusú okmánykártyák megszemélyesítéséhez. Hatékony környezetvédelmi megoldás az alkalmazott festékek és egyéb alapanyagok élettartamának növelése is. A nyomda közös nanotechnológiai kutatás-fejlesztési projektet indított az MTA Műszaki, Fizikai és Anyagtudományi Intézetével, amelynek eredményeképp hamarosan jobb fényállóságú és hosszabb élettartamú nanofestékeket alkalmaznak a termékekben.

A papír- és nyomdaipari termékek hulladékkezelése azonban továbbra is komoly problémát jelent. A környezetbarát alapanyagokból és környezetkímélő gyártási folyamat során elkészült termékek mindössze negyven százalékát hasznosítják újra Magyarországon. Az éves importált mennyiséggel megegyező, 600 ezer tonna papír kerül erőművekbe és szemétbányákba - jegyezte meg Bodrogai. Ez felveti a papírfogyasztók hulladékkezelési felelősségét, hiszen eközben még az olyan komplex papíripari termékek újrafeldolgozása is megoldott, mint a Tetra Pak-csomagolásoké. Az ilyen dobozok a papír mellett ragasztót, alufóliát és lakkot is tartalmaznak, azonban megfelelő technológiával a doboz lebontható komponenseire, amelyek mindegyike újra felhasználható. Ennek kapcsán Peller Katalin rámutatott: a hagyományos papíripari termékek négyszer-ötször hasznosíthatók újra, szemben az ezeket mind gyakrabban kiváltó technikai eszközökkel. Az elektronikus berendezések nagy részét nem lehet újrahasznosítani, és a környezetbe visszakerülve veszélyes hulladéknak minősülnek.