A levelek miatt kell ötmilliárdért újrafotózni az országot (Index)

2010. október 21. - A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a dús vegetáció miatt kell újra gyártatni 4,8 milliárd forintért az állami tulajdonú termőföldek légi fotóit az Országleltár projekthez. Az ország mezőgazdasági területeiről ugyan már a vidékfejlesztés rendelkezésére áll egy friss, mindössze 160 millió forintért készült térképészeti fényképkollekció, de ezzel a tárcának az a baja, hogy nyáron készült. Az Index szerdán írt arról, hogy a kormány Országleltár projektjének első szakaszához nettó 4,8 milliárd forintért írt ki közbeszerzési pályázatot a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Földmérési és Távérzékelési Intézet (Fömi). A kiírás olyan jelentkezési feltételeket szabott, amelyeket valószínűleg csak a minisztérium közigazgatási államtitkárának régi cége, a Geodézia Zrt. tud teljesíteni.
Fazekas Sándor miniszter szeptember 8-án utasította a Fömi-t, hogy gondoskodjon a leltárhoz szükséges légi fényképezés lebonyolításáról, és szervezze meg, hogy az ortofotók, azaz a térképészeti méretarányos légi felvételek 2011. július 15-ig elkészüljenek.
A Fömi múlt pénteken jelentette meg az unió hivatalos közbeszerzési lapjában, a Ted-en (Tenders Electronic Daily) a pályázati kiírást. A gyorsított eljárás miatt a jelentkezőknek hétfőig kell leadni pályázati ajánlatukat. A pályázati dokumentáció szerint az Országleltár célja, hogy teljes körűen számba vegyék az állam tulajdonában lévő termőföldek és a hozzájuk tartozó művelésből kivett ingatlanokat, a számbavételezés pedig közhiteles ingatlan-nyilvántartáson nyugodjon.
Az Index megkérdezte a minisztériumot, hogy miért van szükség az ortofotózás szokásos áraihoz képest csillagászati összegért kiírt repülős fényképezésre, amikor a Fömi júliusi szerződéssel fejezte be az ország mezőgazdasági területeinek fényképeztetését. Az uniós támogatások ellenőrzéséhez szükséges Mezőgazdasági Parcella Ellenőrző Rendszer (MePaR) számára ugyanis 70 ezer négyzetkilométert fényképeztetett le az Eurosense Kft.-vel az intézet összesen 160 millióért.
A minisztérium szerint a MePaR esetében mindig nyáron, vegetációs időszakban történik a felmérés, amikor a növényzet a legdúsabb, hiszen a térképezés ott mezőgazdasági szempontú. Az Országleltárhoz azonban ezek a felvételek csak korlátozottan alkalmasak ingatlanok, azaz földterületek felmérésére, azonosítására - éppen a dús növényzet miatt. Az Országleltár felvételezése az ország legnagyobb részén vegetációs időszakon kívül, kora tavasszal - tavasszal történik, amikor a növényzet nem "zavar bele" az ingatlanok pontos lehatárolásába és feltérképezésébe. Minden tereptárgyat jól lehet majd azonosítani a felvételeken.
A másik akadály az, hogy az Országleltár elkészítéséhez a Vidékfejlesztési Minisztérium nem tartja megfelelő felbontásúnak a MePaR képeit. Az uniós projekthez általában 50 centiméteres képfelbontással készültek az ortofotók, a vagyonleltárhoz viszont 20 cm felbontású felvételeket kérnek.
„Ez a különbség viszonylag kicsinek tűnhet, de a gyakorlatban sokkal könnyebb az épületek, ingatlanok azonosítása és lehatárolása a 20 cm-es vagy annál jobb felbontású felvételeken. A felvételek pontossági előírásai is jóval szigorúbbak, mint a MePAR-ban megszokott értékek, így az azokból származtatott adatok is megbízhatóbbak lesznek” – írta az Index kérdésére a minisztérium sajtóosztálya hozzátéve, hogy az Országleltár egyik részfeladata az állami tulajdonú ingatlanok tekintetében az ingatlan-nyilvántartás és a valós állapot között előforduló ellentmondás feltárása. Erre a feladatra az 1 méteres megbízhatóságú MePAR-hoz használt ortofotó nem elégséges.
A kiírás szerint a majdani győztes cégnek helyszíni felméréseket is kell végeznie, a minisztérium válasza azonban arra nem tért ki, hogy mi eredményezte a két projekt közti harmincszoros árkülönbséget.
Tény viszont, hogy a Fömi pályázati kiírása olyan magasan húzta meg a pályázók számára az induláshoz szükséges éves árbevételi szintet, hogy az a hazai pályán működő geodéziai szakcégek közül egyetlen vállalkozásnak biztosítja a részvétel lehetőségét. A magyar cégek közül ugyanis kizárólag a Geodéziai és Térképészeti Zrt.-nek volt az elmúlt három évben 1,5 milliárd feletti a forgalma.
A Geodéziai és Térképészeti Zrt. a kormányváltáskor két emberét delegálta a közigazgatásba, egyik igazgatósági tagjából, Farkas Imréből közigazgatási államtitkár lett a projektfelelős Vidékfejlesztési Minisztériumban, a másikból, Toronyi Bencéből pedig főigazgató a pályázatot kiíró Földmérési és Távérzékelési Intézetben. Farkas és Toronyi kinevezésükig tagjai voltak a Geodézia igazgatóságának, és mindketten résztulajdonosai is voltak a korábban állami kézben lévő vállalkozásnak. Spirk József

Sokat kell repülni rossz időben
A szakcégek szerint a Fömi olyan rövid határidőt szabott légi fotózás lebonyolítására, hogy az nagyon rizikóssá teszi a szerződési feltételek teljesíthetőségét. A pályázatban ugyanis megszabták azt is, hogy a fotózáskor milyen beesési szögben kell érkezni a napsugaraknak. A munka elvégzésére rendelkezésre álló hónapokban azonban ez 1-2 órára szűkíti naponta a repülési időt, jóllehet a becslések szerint a teljes országfotózásra legalább 130 órányi repülésre van szükség. További kockázatot jelent, hogy a felhőárnyékkal, hóval, füsttel, köddel, felhővel, szmoggal borított területekről ismételten felvételt kell készíteni, ezekre az akadályokra pedig az előírt, május 15-ig terjedő időszakban fokozottan számítani kell