2010. október 21. - Milyen káros hatások fenyegetik természeti
környezetünket? Képes-e kiheverni önmaga erejéből az elszenvedett
károkat? Szükség van-e a jótékony emberi beavatkozásra? - ezekre a kérdésekre kereste a választ az a 29 országból érkezett 73 szakember, aki részt vett a Nyugat-magyarországi Egyetemen a TÁMOP 4.2.2.-8/1/2008/0020 projekt keretében tartott nemzetközi konferencián, ahol az előadások az erdő-és mezőgazdálkodás, a megújuló energiaforrások és a klímaváltozás témakörei köré csoportosultak.
Napjainkban a természeti katasztrófák és a szélsőséges időjárási eredmények halmozódása megerősíteni látszik, hogy a tudomány által előre jelzett klímaváltozás hatásait tapasztaljuk már. A társadalmi figyelem elsősorban az emberi életeket veszélyeztető eseményekre, és a civilizációs infrastruktúrát érő károkra irányul. Kevesebb figyelmet kap a természeti környezet – vajon képes-e „magától” kiheverni a károkat, és egyáltalán, melyek azok a hatások, melyek elsődlegesen fenyegetik, van-e szükség emberi beavatkozásra? Ha igen, mit kellene tenni? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására jött létre a TÁMOP 4.2.2.- 8/1/2008/0020 projekt a Nyugat-magyarországi Egyetem öt karának gondozásában, melynek szakmai vezetője Dr. Mátyás Csaba akadémikus.
Az Európai Unió támogatásával, 2009 őszén indult, 2 éves futamidejű projekt célja elsősorban a felsőoktatási tudományos műhelyek fejlesztése, támogatása. A projektben folyó kutatások jelentős része a soproni Erdőmérnöki Karhoz kötődik, szervezését a Kar dékánja, Prof. Dr. Náhlik András irányítja, a munkában összesen 25 egyetemi intézet mintegy 100 alkalmazottja vesz részt. A futamidő „derekán”, 2010. október 14-én a projekt résztvevői egy nemzetközi konferencia keretében adtak számot az eddig elért eredményekről. Két év alatt ez volt a témában az ötödik nemzetközi konferencia Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán. A külföldi és magyar szakemberek mint minden alkalommal, most is szívesen érkeztek a rendezvényre. A klímaváltozásra való felkészülés ebben a délkelet-európai környezetben ugyanis speciális feladatokat tartogat, az itt alkalmazott módszerek és a kutatási eredmények pedig nagy nemzetközi érdeklődést váltottak ki.
Az utóbbi idő extrém időjárása miatt az árvizek, özönvízszerű csapadékesemények a figyelem központjába kerültek. Az erőteljes csapadékesemények azonban nemcsak árvizeket okoznak, hanem felszínalakító hatásuk is van, partomlást, suvadást, eróziót okoznak, hordalékot halmoznak fel nemkívánatos helyen. A folyamatok megfigyelése alapján előrejelzések készülnek. A Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi Természettudományi Karán Dr. Veress Márton professzor, a kar dékánja vezetésével olyan precíziós módszerekkel követik a felszínváltozást, amely hosszú távú előrejelzést tesz lehetővé.
A hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézettel közösen alkalmazott klímamodellel a projekt keretében a Nyugat-magyarországi Egyetem szakemberei a csapadékeseményeket, azok elmaradását, az aszályokat is vizsgálják. A konferencián Dr. Gálos Borbála számolt be arról, hogy a század végéig az aszályos időszakok hossza szignifikánsan meg fog nőni az elvégzett vizsgálatok szerint. Az elhúzódó aszályok az erdő egészségi állapotát, stabilitását súlyosan veszélyeztetik. A várható károkról, veszélyeztetett körzetekről készülő előrejelzési modelleket Dr. Berki Imre ismertette.
Az erdő egészsége meghatározza az „ökológiai szolgáltatások” minőségét, így pl. a vízkészletek tartalékolását és szolgáltatását. Ehhez kapcsolódnak Dr. Vig Péter és Dr. Gálos Borbála mérései. Különösen égető a probléma az Alföld süllyedő talajvizes körzetében, amelyet Dr. Gribovszky Zoltán és Móricz Norbert vizsgál.
A szakemberek nem feledkeznek meg az élővilág többi „szereplőjéről” sem, így a lágyszárú növényzetre és az állatvilágra gyakorolt hatásokról. A projekt keretében Dr. Náhlik András professzor, az Erdőmérnöki Kar dékánja vezetésével elemzik a szélsőségek nagyvadra gyakorolt hatását. Különösen kényes egyensúlyban vannak a sekély édesvizek vízimadarai a környezettel. A közéjük tartozó lilik rajok vándorlásának és szaporulatának monitorozására a Fertőn Dr. Faragó Sándor professzor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektorának szakmai vezetésével kerül sor.
A projekt keretében Dr. Csóka György és Dr. Lakatos Ferenc professzor csapdázással vizsgálja a klímaváltozásra legérzékenyebb rovarfauna változását és kártételét az egyetem botanikus kertjében.
A fa igen értékes és környezetbarát alapanyag (fűrészüzem, bútorgyár stb.), a feldolgozott fa pedig éppen a klímaváltozás egyik ellenszere, amely az üvegház-gázt képző szenet sokáig, akár évszázadokig is lekötve tartja. A hazai infrastruktúrában (például az épületfában) lekötött szén mennyiségét a pályázat keretében Dr. Molnár Sándor professzor szakmai vezetése alatt mérik fel. Az üvegházhatás korlátozásának másik esélye a bioalapú üzemanyagok fejlesztése. Mivel a mezőgazdasági terményekből előállított bioüzemanyagok rengeteg problémát vetnek fel, a projektben Dr. Neményi Miklós akadémikus, az egyetem tudományos és külügyi rektorhelyettese vezetésével fejlesztő kutatás folyik például alga alapú biohajtóanyag előállítására is.
- A projekt kutatási eredményei megerősítik, hogy a klímaváltozás hatásának korlátozása megkívánja a természeti rendszerek (erdők) alkalmazkodóképességének előrelátó, okszerű segítését. Emberi beavatkozás nélkül a szárazsági határ ökoszisztémái nem képesek a gyors változások követésére - szögezte le Dr. Mátyás Csaba akadémikus, a projekt szakmai vezetője. CSIHA TÜNDE NOÉMI
