2010.10.30. - Klemencsics András, a Fővárosi és Pest Megyei
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának vezetője
vendégeskedett a Rádió Orient október 12-ei műsorában. Az új kihívások a közszolgálatban című adásban többek között elmondta, erdőmérnöki diplomát szerzett emberek sokrétű képzést kapnak, melyre szükség van, az erdészet összetett munkájához. Hivatalukban sok felkészült szakemberre lenne még szükség, azonban egyelőre csak a nyugdíjba vonuló kollégák helyére tudnak újakat felvenni.
A magyar erdőterületeket 10 erdőfelügyelőség irányítja, ezek közül az egyik a Fővárosi és Pest Megyei Erdészeti Igazgatóság, melyhez közel 265 ezer hektár terület tartozik. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az igazgatóságnak van egy erdőtervezési részlege, amely tíz éves erdőgazdálkodási terveket, úgynevezett körzeti erdőterveket készít, melyekben megfogalmazásra kerülnek az elkövetkezendő időszak tevékenységi lehetőségei az erdőtulajdonosok, és az erdőgazdálkodók számára, míg az erdőfelügyeleti részleg ezt a tevékenységet ellenőrzi - fejtette ki Klemencsics András, a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának vezetője a Rádió Orient műsorában.
Az ellenőrzés mellett az erdőfelügyelet további kiemelt feladata, hogy valamennyi erdő, ahol fát termelnek, felújításra kerüljön fiatal csemeték ültetésével. Az ország erdősültsége folyamatosan növekszik, az új erdők telepítésének eredményeként, jelenleg kétmillió egyszázezer hektár erdővel rendelkezik Magyarország – mondta Klemencsics András.
Erdészeti végzettséget jelenleg a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán lehet szerezni. Itt nemcsak az erdészeti és biológiai tantárgyakat oktatják, hanem például út-, ház-, és hídépítést, továbbá geodéziát is. Ez azért szükséges, mert amikor a szakember kikerül az erdőbe, ezek közül valamennyivel meg kell birkóznia. Az erdőmérnöki diplomát szerzett emberek éppen ezért nincsenek csak az erdészethez kötve, hanem valamennyi szakterületen el tudnak helyezkedni. Az oktatás mellett a diákok sajátos nevelést is kapnak, hiszen a fegyelem elsajátítása nélkül erdeikben sem lennének képesek rendet tartani. - Hivatalunkban a jelenlegi 47 főből 40 a diplomások száma, tulajdonképpen majdnem mindenki erdőmérnök, a kivételt egy-két agrármérnök és földmérő képezi. További jelentkezők is vannak állásokért, azonban a létszámkeretek határokat szabnak. Jelen pillanatban csak az esetlegesen nyugdíjba vonuló kollégák helyére tudunk újakat felvenni – fejtette ki a stúdióban az igazgatóság vezetője a szakmabelivé válás feltételeit.
A diploma mellett a nyelvtudás is nagyon fontos a hivatalban, hiszen szakmai érdeklődési kör is keresi Magyarországon az erdőket, tehát az európai uniós erdész kollégák, erdővel foglalkozók, természetvédők is ellátogatnak hozzánk. Hasonló módon a magyar erdőmérnökök is mennek a tagállamokba, hogy a hazai modell jobbítása céljából megismerjék az ottani rendszert. Akik átlépnek az erdészigazgatási hivatalból a minisztériumokba, főképp igénylik a nyelvtudást, hiszen az uniós partnerekkel való együttműködéshez ez szükséges. A 40 diplomás közül 20 fő felett van azok száma, akik idegen nyelvet beszélnek – mutatott rá az igazgató.
Magyarországon jelenleg kétmillió egyszázezer hektárnyi erdőség található, amely 21 százalékos erdősültséget jelent. Ezen belül az egyes megyék között jelentős eltérések mutatkoznak: a legerdőgazdagabb terület Zala megye, míg az alföldi területeken alacsonyabb ez az arány. Az eddigi számítások szerint a mostani 21 százalékhoz képest 26-27 százalékban határozták meg a szakértők a jövőben elérhető erdősültséget. Természetesen ehhez évtizedekre van szükség, továbbá megfelelő mennyiségű források meglétére – írta le a helyzetet Klemencsics, majd kiemelte Budapest speciális helyzetét. Budapesten 2005-ben elfogadták az agglomerációs törvényt, amely kimondja, hogy a főváros területén nem csökkenhetnek az erdőterületek. Ha bármilyen erdőt érintő közműberuházásra, útépítésre kerülne sor, akkor az erdő igénybe vevőjének legalább ugyanakkora területet kell telepítenie.
A szervezeti felépítés alapvetően az erdőtervezésre, és az erdőfelügyeletre épül, emellett természetesen vannak kiszolgáló részlegeink is. Ilyen a térképészeti-nyilvántartási osztály, ahol valamennyi erdő jellemzői részletszinten szerepelnek. Így nem lehet földdarabot eltüntetni, megszüntetni, az erdők biztonságban vannak. A szervezet hatósági feladatokat is ellát, ezért szükséges, hogy kormánytisztviselők legyünk. Az erdőben végzendő tevékenységek engedélyezése, és helyszíni ellenőrzése is hozzánk tartozik. Emellett természetesen meg kell említeni a fenntartható erdőgazdálkodás terét is. Sajnos beszorított minket a jogszabály az irodába, nem jutunk ki annyit az erdőbe, amennyit szeretnénk – árulta el az erdészeti vezető.
Az erdőgazdálkodásban nagy problémát jelent az osztatlan közös magánkézben lévő erdőterületek kezelésének ügye. Az erdők tulajdonosaival szemben komoly szankciókat alkalmazhatunk, adók módjára behajtható bírságot szabhatunk ki. Ellenszegülésükkor a határozati elkötelezettségek alapján többszöri, és folyamatosan emelhető végrehajtási bírsággal tudunk élni. A fő probléma legtöbbször abból adódik, hogy a rendszerváltás után sokan a kárpótlási jegyeikből erdőrészeket vásároltak, ezt követően a saját birtokukon kivágták illetve eltulajdonították a fákat, melyeket nem pótoltak. Jelenleg a kárpótlás nehéz kérdés, természetesen az erdőtörvény tartalmazza azt a passzust, hogy minden olyan erdőt, ahol letermelték a faanyagot, fel kell újítani. Az erdészeti hatóságnak az a feladata, hogy ezt számon tartsa, illetve a tulajdonosokat kötelezze az erdőfelújítás elvégzésére. Ez a tulajdonok nevesítésének elhúzódása miatt egy eléggé hosszú folyamat, hiszen amíg nincsen meg a tulajdonos neve, nincsen kit kötelezni – mutatta be a helyzetet az igazgató.
Klemencsics András a másik kényes területről, a falopások megakadályozásáról, visszaszorításáról is beszélt. ’Az erdők védelme a nagyfokú falopástól a 2009. évi 37-es erdőtörvény elfogadásával előkészítésre került, amikor is a jogszabály az erdővédelmi szolgálat felállításáról rendelkezett. Ezt azonban idáig a költségvetés nem tette lehetővé, remélhetőleg a jövő évi költségvetés már fog tartalmazni forrásokat. A jogsértés helyszíni észlelésekor az erdőfelügyelő hatósági személyként jár el. Rendelkezik hatósági igazolvánnyal és jelvénnyel, így az adott területen intézkedési jogkörrel bír.
Dacára a klímaváltozásnak az igazgató igen bizakodóan nyilatkozott a jövő kérdésében. A világszerte csökkenő tendenciákkal ellentétben Magyarországon évtizedek óta emelkedik az erdővel borított területek nagysága - ám természetesen a magyarországi több százezer hektáros erdősítés sem tudja ellensúlyozni a dél-amerikai, vagy Indiában történő pusztítást. A klímaváltozással kapcsolatos összefüggéseket szavai szerint nehéz megítélni, nem kizárható, hogy van köze az erdős területek világszerte tapasztalható csökkenéséhez, de nem biztos, hogy a két dolgot teljesen és egyértelműen összefüggésbe lehet hozni.
Mint mondta, az Európai Unió valamennyi tagállama, és a Bizottság is részt vesz az ENSZ erdőket érintő munkájában, amely világméretű megegyezést sürget az erdők kérdésében. Évtizedek óta folyik ez a párbeszéd, és most úgy tűnik, valóban küszöbön áll a megegyezés.
