Tévedés, hogy az ember a szénnel, az olajjal és az iparral indította el a klímaváltozást (fuggetlen.

2011. január 23. -  "Általános tévhit, hogy a klímaváltozást az váltotta ki, hogy az emberiség nagy mennyiségben kezdte el égetni a szenet és az olajat az iparosodás korszakában" - mondja Julia Pongratz, a Carnegie Intézet Globális Ökológia szakágának kutatója.  "Valójában, az ember már évezredekkel ezelőtt befolyást gyakorolt a környezetre azzal, hogy megváltoztatta a Föld növénytakaróját: kiirtotta az erdőket, hogy szántóföldeket alakítson ki."

Amikor a fákat vagy a növényzetet általában, felégetik vagy kiirtják és a növények bomlásnak indulnak, széndioxid kerül a légkörbe. A légkör széndioxid-szintjének ebből eredő emelkedése felismerhető a Grönlandból és az Antarktiszról származó jégréteg mintákból - amelyek jóval a fosszilis üzemanyag égetésének korszaka előtti időből származnak.
Mivel az emberiség történelmében kedvező és kedvezőtlen időszakok váltakoznak, a sok ember halálával járó események (háborúk, pestisjárvány) idején nagy mezőgazdasági területek: szántók, legelők maradnak parlagon, egyes területek visszaerdősülnek, és a széndioxidot segítenek elnyelni a légkörből.
A kutató arra volt kíváncsi, mekkora az ilyen események hatása a széndioxid-szint emelkedő trendjére.
Pongratz a német Max Planck Meteorológiai Intézet munkatársaival és Ken Caldeira (Carnegie Intézet) globális ökológussal együttműködve rekonstruálta a globális földi növénytakarót az időszámítás előtt 800-tól napjainkig. Emellett vizsgálta a globális földhasználat-változás hatását a globális éghajlatra.
Különösen négy kiemelkedő jelentőségű esemény hatása érdekelte, amelyek egész régiókat néptelenítettek el: a mongol hódítás Ázsiában (1200 - 1380), a Fekete Halál Európában (1347 - 1400), Amerika meghódítása (1519 - 1700) és a Ming dinasztia bukása Kínában (1600 - 1650).
"Azt találtuk, hogy az olyan rövid lefolyású események, mint a Fekete Halál vagy a Ming dinasztia összeomlása, nem adtak elég időt a területek olyan mértékű visszaerdősülésére, hogy az új erdők kompenzálhassák a talajban bomló szerves anyag CO2 kibocsátását" - mondja Pongratz. "Ellenben a hosszan tartó események, mint a mongol hódítás vagy Amerika meghódítása már elegendő időt adtak arra, hogy az erdők újra kinőjenek és jelentős mennyiségű szenet kössenek meg."
Azonban az elnéptelenedő területeken bekövetkezett visszaerdősülés globális hatását legyengítette, hogy a Föld többi területein ez alatt az idő alatt is folytatódott az erdőirtás. A mongol hódítás esetében azonban kivételesen nagy volt a szén-elnyelő hatás - a legnagyobb, a vizsgált négy esemény közül: az elnéptelenedett földek közel 700 millió tonna szenet kötöttek meg. Mai mércével mérve ez annyi, mintha a Föld teljes évi benzinfogyasztásának hatását küszöbölnék ki.
A földhasználatnak az éghajlatra gyakorolt hatását emeli ki ez a kutatás. Pongratz szavaival:
"Jelenleg a Föld szárazföldi felszínén termelt nettó primér produkció* 25 %-ára tart igényt az ember valamilyen formában, legfőként a mezőgazdasági termelés hozamaként. Földhasználatunk módjának ezért óriási a szerepe abban, hogy megváltoztassa a globális szénciklust. A múltban is lényeges hatással voltunk a globális éghajlatra és a szénciklusra, de az nem volt tudatos. A múlt megismerésével nyert tudás alapján ma olyan helyzetben vagyunk, hogy megválaszthatjuk a földhasználat módját, csökkenthetjük az éghajlatra és a szénciklusra gyakorolt hatásunkat. Nem szabad, hogy semmibe vegyük a tudást, amellyel már rendelkezünk."
*A primér produktum a zöld növények által termelt szerves anyag. Az így keletkező összes szerves anyag a teljes vagy bruttó primér produktum. Mivel ennek egy része elbomlik a növényi légzés során, az ezzel csökkentett biomassza jelenti a nettó primér produkciót.