Megoldás a magas árakra: jön a baktériumbenzin? (portfolio.hu)

2011. január 21. - Gyakorlatilag a tökéletes megoldást kínálja egy amerikai cég a világ üzemanyag-ellátásának problémájára. A társaság állításai szerint kész technológiával rendelkeznek ahhoz, hogy szén-dioxidból, vízből és napfényből - egyéb nyersanyagok felhasználása nélkül - a mai technológiákat kiszolgáló folyékony szénhidrogént állítsanak elő.
A titokzatos céget Joule Unlimitednek hívják, és alig pár éve létezik. Ahogy az az ilyen forradalmi áttörést ígérő társaságoknál lenni szokott, a fejlesztéseket sokáig teljes titokban folytatták. Sok részletet még most sem lehet tudni, azonban az alapkoncepció mára már ismertté vált, a társaság tényleg minden eddigi eljárástól különböző megoldást tervez a bio-üzemanyagpiacra dobni.

A The Globe and Mail nevű portálon megjelent cikk szerint a társaság eljárása jelentősen nagyobb üzemanyag-hozamot képes produkálni, mint a jelenlegi bioüzemanyag-gyártási eljárások. A cég állítása szerint jelen stádiumban bizonyítottan képesek egy acre területen (kb. 4050 m2) évi 10 000 gallon etanol gyártására. A társaság számításai szerint a technológiájukban még elég tartalék van, hogy 25 000 gallonos etanolhozamot is elérhessenek. Ez hozzávetőlegesen 800 hordó olajnak felel meg, szemben a kukorica alapú etanolgyártásnál jellemző 328 hordóval - azonos területre vetítve. A dízel esetében a várható hozam ennél kisebb, 15 000 gallon/acre, azonban fontos, hogy ez esetben valódi gázolajról beszélhetünk, nem pedig "klasszikus" biodízelről.

Na de mit is csinál a Joule?

A Joule szeptemberben genetikailag módosított E. coli baktériumra szerzett szabadalmat. A társaság által kitenyésztett organizmusok gyakorlatilag lemásolják a fotoszintézis folyamatát, sokkal rövidebb időn belül reprodukálva azt. Amennyiben a társaság nyilatkozatai helytállóak, akkor a szabadalmaztatott szervezet széndioxidon és napfényen élve szénhidrogént termel. A társaság szerint az így termelhető üzemanyag mennyisége majdhogynem határtalan, ahogy fogalmaznak: a szükségleteknek megfelelő üzemanyag előállítására képesek. A folyamathoz szükség van vízre is, azonban ennek minősége a Joule technológiájában mellékes körülmény, sós vagy édes vizet egyaránt képesek használni.

A Joule technológiája részint azért egyedülálló, mert az imént sorolt elemeken túl semmilyen nyersanyagra sincs szüksége, nem a másik komoly kitörési útnak tartott alga alapú szénhidrogén-termelést célozza, komplex módon, egy rendszerben képes a jelenlegi üzemanyagtípusokkal helyettesíthető termékeket gyártani, legyen szó etanolról, gázolajról vagy kerozinról. És ha minden igaz, akkor ezt igencsak versenyképes áron: a Joule által publikáltak szerint a (valódi) gázolajat 30 dolláros hordóegyenértéken lesznek képesek produkálni.

Dióhéjtech

A társaság levédett nevei között szerepel a Helioculture és SolarConverter. Az előbbi az eljárás elnevezése, míg az utóbbi a kidolgozott rendszeré. A rendszer úgy lett kifejlesztve, hogy kész üzemanyagot gyártson, vagyis egy lépésben képes a nap energiájából, széndioxidból és vízből a kívánt üzemanyag előállítására. Ez már önmagában is több mint szép lenne, azonban a Joule még ennél is tovább lépett eggyel, és moduláris rendszert alkotott. Ezáltal az üzemanyag-előállító egységek könnyen, a fogyasztás alakulásának függvényében változtathatók, ami jelentős költségmegtakarítást jelent a jelenlegi finomítói gyakorlathoz képest.

A Solarconverter gyakorlatilag egy napelemre hasonlít, ebben történik az üzemanyag-előállítás az erre a célra kitenyésztett organizmusok segédletével. A Joule állításai szerint a technológia képes akár 50-szer hatékonyabb lenni, mint bármilyen más jelenlegi bioüzemanyag-előállítási módszer. A környezetbarát mivoltot erősíti, hogy a technológiához nincs szükség sem mezőgazdasági területre, sem egyéb természeti kincsre. A CO2 felhasználása alapján nagyméretű egységek esetén a teljes életciklus alatt akár 90%-kal kisebb kibocsátást eredményezhet a Joule által életre hívott technológia.

Túl szép, hogy igaz legyen...

A társasági kommunikációnál többet egyelőre nem lehet tudni, bár ez, az ehhez hasonló ötleteket dédelgető társaságoknál megszokottnak mondható. Amennyiben igaz, amit a cég állít magáról, akkor valahol a bölcsek kövét csiszolgatja, amely alapjaiban változtathatja meg az energiaellátásról eddig alkotott fogalmainkat, valamint az olajipar jövőjét. Az ilyen történetek hallatán persze egyből felmerül, hogy ha valami ennyire jó, akkor a nagy multik közül - legyen az olajipari vállalkozás vagy befektetőház - miért nem tesz valamelyik "ellenállhatatlan" ajánlatot a cég tulajdonosai számára.

Az environmental expert írása szerint a társaság már üzemeltet egy kísérleti üzemet Texasban, és a cég tervei szerint már 2012-ben kisebb méretű kereskedelmi gyártótelepet is üzembe állítanak. A Joule az elmúlt két évben bekerült a Biofuels Digest TOP50-es listájára, tíz helyet lépve előre egy év alatt a 22. helyre. A céget ugyancsak a legfontosabb bioenergetika kutatócégként nevezete meg a legígéretesebb új technológiákat követő World Technology Network is. A társaság alapítói között ott szerepel a Harvard egyik híres genetikusa, valamint tavaly az elmúlt amerikai választási időszak republikánus jelöltje, John Kerry szenátor látogatta meg a Joule-t, amely látogatást követően a politikus ironikusan úgy fogalmazott, hogy a társaság annyira fejlett technológián dolgozik, hogy nem fér bele a szövetségi támogatások kondíciói közé. A szenátor hozzátette, hogy a Joule-ban megvan a lehetőség, hogy megváltoztassa az egész játékot, vagyis hogy "game changer" legyen.

Habár rossz levegőjű városok problematikája érdemben nem orvosolható a Joule technológiája által, és az sem teljesen világos még, hogy a SolarConverter milyen mennyiségű napenergiát igényel a bemutatott hozamok teljesítéséhez, azonban a több mint versenyképes árával stabilitást hozhat az üzemanyagpiacokra, értékes területeket szabadíthat fel mezőgazdaság számára, és a a termékek egyéb célú (például vegyipari) hasznosítása is lehetséges.

Tekintettel arra, hogy cég nem hajlandó többet közölni magáról, további információk hiányában nem tehetünk többet, mint hogy várunk és figyeljük a társaságot, hogy az eddig elénk vázolt álomképből mennyit valósít meg.