Olcsóbb lehetne a távhő: de miért nem érdekeltek a szolgáltatók ebben? (Ingatlanmagazin)

2011. február 7. -  Szakértők szerint a távhőrendszer jelenleg 30-35 százalékkal rosszabb hatásfokú, mint amit el lehetne érni. Fel kellene újítani a panelházakat, bevezetni az egyedi mérést minden lakásban. Másrészt a szolgáltatók oldalán is volna mit tenni, hiszen a távhő-hálózat elöregedett. Lázár János frakcióvezető január 21-én nyújtotta be javaslatát az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz. E szerint a kapcsolt energiát termelő erőművek áramtámogatásának decemberi, 15 százalékos csökkentését 25 százalékra módosítanák 2011. január 1-jétől, és a csökkentés aránya 35 százalékra emelkedne jövő év elejétől. Lényeges, hogy a megújuló energiából termelt áram kötelező átvételi árát is csökkentenék ugyanilyen arányban. Amiről eddig szó sem volt.
Bencsik János energetikai államtitkár élesen kelt ki a módosító indítvány ellen az egyik közösségi oldalon, amely „felülírni szándékozik azt a kompromisszumos megoldást, amelyet az elmúlt év végén hoztunk tető alá az érintett önkormányzatokkal és szakmai szervezetekkel. Ezzel tudtuk megakadályozni, hogy 40 százalékos távhődíj-emelésre kerüljön sor számos nagyvárosban. Módot adott arra, hogy az év során előkészítsük a zöldenergia-termelés új szabályozási környezetét.”
Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) elnöke levelet intézett Orbán Viktorhoz és négy szakminiszterhez. Ebben többek között azt írja, hogy a javaslat „lehetetlenné teszi az Új Széchenyi Tervben, valamint a 2020-ig szóló Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervben (MNCST) foglaltak végrehajtását és ellenkezik a magyar nemzeti érdekekkel, de ellentétes más országok bevált gyakorlatával is.”
30 százalékkal csökkenthetne az energiafogyasztás
Balogh László szerint először a távhőrendszer technikai hátterét, majd ennek eredményeként az árakat kellene helyrepofozni, ekkor jöhet a Lázár János által szorgalmazott áramtámogatási rendszer fokozatos megszüntetése, mert most a távhőtermelők és elosztók erőfölénye folytán a panellakók nyakába szakad az áremelkedés. Szakértők szerint a távhőrendszer jelenleg 30-35 százalékkal rosszabb hatásfokú, mint amit el lehetne érni.
Az energiafelhasználás 30 százalékos csökkenése akkor következhetne be, ha a lerobbant panelállományt teljesen felújítanák, vagyis a szigetelés és nyílászáró-csere mellett a fűtési rendszert is korszerűsítenék, és az elfogyasztott hő pontos egyedi mérhetőségét is mindenhol bevezetnék. Másrészt a szolgáltatók oldalán is volna mit tenni, hiszen a távhő-hálózat elöregedett, rossz a szigetelésük. Ha a rossz távhőrendszerben rekedt 30 százalékkal csökkentenék a fölös energiamennyiséget, akkor nem kellene az áramtámogatási rendszer és az 5 százalékos áfa sem. A korszerűtlen rendszer a nagy hőerőműveket támogatja, hiszen emiatt többet kell fűtenünk, így az erőművek több profitot termelnek tulajdonosaiknak.
De nemcsak az energiaszektor egyes résztvevőinek nem érdeke, hogy a távhő szabályozási rendszere átlátható legyen, ezáltal a távhő ára csökkenjen, hanem sajnos gyakran az önkormányzatoknak sem érdekük. Balogh László szerint ellentmondásos, hogy egy város egyszerre lehet a távhő-szolgáltató tulajdonosa, árhatóság, működést szabályozó hatóság és nagy intézményei révén fogyasztó – de fogyasztóvédő is. Ilyen átláthatatlan rendszer a világon nincsen, csak nálunk, ezért is indokolatlanul magas a távhő ára – folytatta az MMESZ elnöke.

Át kell alakítani a szabályozást!
A piaci szereplők magatartása nagyban függ az állami szabályozástól. A megújuló energiákat, a kapcsolt hő és áramtermelést nem kellően differenciáltan ösztönző rendszer nem tette érdekeltté a szolgáltatókat abban, hogy a hőáraikat csökkentsék. Olyan szabályozást, illetve ösztönző rendszert kell tehát kidolgozni, amely a környezeti és nemzetgazdasági érdekeket szolgálja, és nem juttat indokolatlan versenyelőnyhöz egyes szereplőket.
“Azt azonban illúziónak tartjuk, hogy az energiaárakat a jövőben csökkenteni lehet. Az olcsó energia korszaka lejárt. Nem az energiapolitikán keresztül kell a szociálpolitikát megvalósítani. Be kellene vezetni a zöld hő támogatását, illetve differenciálni kellene a fűtőközeg alapján is” – javasolja Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese és Szabó Zoltán szakértő.
Csökkenne a biomassza szerepe
Balogh László szakmai hibának tartja, hogy a tervek szerint a jelenlegi – egyébként ellenmondásos és tényleg átalakítandó – 340MW-ról jelentősen csökkentenék a biomassza erőművek áramtermelő teljesítményét, és így kihasználatlan maradna az a mintegy 500 ezer hektárnyi terület, amely mezőgazdasági termelésre nem, vagy kevésbé alkalmas, évek óta parlagon hever, viszont kiválóan megfelel energianövények termesztésére. Ennek a területnek az energetikai hasznosítása több tízezer munkahelyet is teremthetne. Ráadásul 2020-ig 1700 MW-nyi megújuló energiából származó kapacitást kellene megvalósítani. Ennek a mennyiségnek jelenleg kb. a harmada áll rendelkezésre.
A kapcsolt módon történő villamosenergia-termelők támogatási rendszerében 2008-ig nem szerepeltek a nagy hőtermelő erőművek, csak a kisebb, 1-2 MW-os gázmotorok és a megújuló energiát termelők. Most a 70 milliárd forintos támogatásból mintegy 60 milliárdot kapnak a fosszilis energiával (gáz) fűtő kapcsolt erőművek, míg a megújulók csupán 10 milliárdot. Ráadásul utóbbiból sem csak a kis erőművek részesülnek, hanem például a nagyobb méretű Pécsi vagy a Bakonyi Erőmű.
A biomassza nem falopás
Lázár János módosító javaslatában kitér arra is, hogy a fakitermeléskor keletkező hulladék biomassza célra való hasznosítása közben az erdőket fokozottan védjék. Ennek az az oka, hogy mostanában kórosan elszaporodtak az erdőírtások és falopások. Balogh László kérdésünkre elmondta, hogy a fakivágás az erdőgazdálkodás része, míg a társadalmi mértéket öltő falopás egyrészt szociális probléma, másrészt a BTK. hatáskörébe tartozik. De semmiképpen sem a villamos áramot szabályozó törvény a kompetens. Akik pedig a biomasszával kapcsolatban erdőirtást emlegetnek, azok nincsenek tisztában az európai gyakorlattal.
A Levegő Munkacsoport szerint is a biomassza energetikai célú felhasználásnak nagyobb szerepet kell adni. A megfelelő technológiák nem veszélyeztetnék a természetvédelmet és az élelmiszertermelést. Jelenleg például a nyírségi erdőkből exportálunk energetikai célra faanyagot Ausztriába, miközben a fosszilis energiát magas áron, importból szerezzük be. Ugyanakkor a kis léptékű, helyi megoldások kívánatosak.