2011. március 28. Az európai és hazai építési piac helyzete volt a téma
azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Buildecon és a Bautrend
szervezett, immáron negyedszer. Az építésgazdaság összteljesítménye minden évben meghaladja a GDP tíz százalékát, a beszállítókkal együtt mintegy 600 ezer embert foglalkoztat, ezért fontos beszélni róla – hangzott el a tanácskozáson.
A világgazdasági válság egész Európa építőiparát megrázta, s mivel kulcságazatról van szó, nem közömbös, hogy mikor kezdődik meg a fellendülés. A tanácskozás bevezetőjeként Gáspár Anna, a Buildecon tanácsadója ismertette a 19 országot tömörítő Euroconstruct prognózisát. Az országelemzések alapján idén az európai építési piacon 0,1 százalékos csökkenés várható, ami lényegében stagnálást jelent, s azt, hogy sikerül tartani a 2010-es évi szintet. Ez már jó hírnek számít, hiszen az előző években az Euroconstruct-országokban az építési teljesítmény jelentősen csökkent – 2009-ben például 8,8 százalékkal – így az idei stagnálás a lejtmenet végét jelentheti. Az előrejelzés 2013-ig szerény, összesen 4,6 százalékos növekedéssel számol – ez évi egyszázalékos növekedés (!) –, amely országonként eltérő mértékű lehet. Európa építési teljesítménye 2013-ban 1341 milliárd euró körül várható, s ez jóval elmarad a 2007-es, 1506 milliárd eurós szinttől. Gáspár Anna hozzátette, 2010-ben a hazai építési piacon is nagy volt a visszaesés. Az idei évre tavaly októberben 5 százalékos növekedést jósoltak – mivel alacsony a bázis, ez nem jelent túl nagy emelkedést –, de az első három hónap adatai ezt az optimista előrejelzést sem igazolták.
Az európai építési piac három nagy alágazata közül a válság éveiben a mélyépítés bizonyult a legstabilabbnak, a legkevésbé sérülékenynek. Az előrejelzések szerint várható, hogy a közlekedési infrastruktúra eddigi túlsúlya némiképp csökkenni fog, és csak remélni lehet, hogy nagyobb szerepet kapnak majd az energetikai és a vízügyhöz kapcsolódó beruházások.
A recesszió által leginkább sújtott lakásépítési piacon idén Európában mindössze 1,9 százalékos növekedés várható. A bővülés ebben a szektorban lassú lesz, és 2013-ban a lakásépítés és -felújítás teljesítménye nem éri el a 2008-as szintet sem. Változást jelent, hogy nagyobb hangsúlyt kap (60 százalék) a felújítás.
Az előrejelzések szerint a nem lakáscélú magasépítés lábalhat ki a leglassabban a válságból, az alágazat teljesítménye 2013-ban várhatóan a 2000-es évek elejének szintjét érheti el. A közösségi célú beruházások sorsa sok esetben bizonytalan, amíg a magánberuházók – a kereskedelmi befektetéseket kivéve, ahol kismértékű élénkülés tapasztalható – kivárnak.
A hazai építési projektekről szólva Gáspár Anna elmondta, 2007-hez képest tavaly nem volt érzékelhető csökkenés, az összetételben azonban jelentős változás figyelhető meg. A megvalósított projektek többségét közpénzekből fedezték, a magánberuházások jószerével elfogytak. A 100 millió forint alatti projektek száma nőtt, amíg a nagyberuházások száma csökkent. Az 500 millió forintos határt meghaladók esetében némiképp kiegyensúlyozottabb az arány a magán-, illetve közpénzekből megvalósuló beruházások között.
Ár- és belvízvédelem
A tavalyi esztendő természeti katasztrófái megmutatták, hogy kiemelten kell kezelni az ár- és belvízvédelmet. Az ezekhez kapcsolódó feladatok megrendelést adhatnak az építőiparnak – azon belül is főleg a mélyépítési ágazatnak – s a munkanélküliségtől sújtott régiókban enyhíthetik a foglalkoztatási gondokat. A Vásárhelyi-terv keretében 2013-ig hat árapasztó tározó épül. A hatból kettő – a Cigándi és a Tiszaroffi – már elkészült, amíg a Nagykunsági és a Hanyi-Tiszasülyi építése megkezdődött (Bautrend 2009. január–február, 2010. június–július). A tervek szerint a Felső-Tiszán megépül a Szamos–Kraszna közi, illetve Beregi tározó is. A projektek költsége egyenként 10-20 milliárd forint között mozog.
Az EU Duna-stratégiája Európa 14 országát érinti. A 2014–2020 között megvalósuló projektek közül negyven már előkészítés alatt áll, s idén már lehet pályázni. Gáspár Anna hangsúlyozta, csak nemzetközi – több ország által közösen megvalósítandó –, jól finanszírozható projektek számíthatnak sikerre.
Uniós pályázatok
Saád Tamás, az AAM menedzser-tanácsadója elmondta, az EU-s pénzek közel felét a 100, harmadát a 40 legnagyobb fejlesztésre fordítják. Azonban sokszor nem terveznek az épületek fenntartási költségeivel. Kedvezőtlen, hogy az uniós források 70–85 százaléka olyan logika mentén érinti az építőipari termelést, miszerint a megvalósuló fejlesztések közvetlenül nem a termelőszféra üzleti elképzeléseit szolgálják. Az említett 40 legnagyobb támogatásból mindössze 2, 100-ból 14 az, amelynek üzleti vállalkozás a kedvezményezettje, és amely így hosszú távon is fenntartható munkahelyeket teremt. Úgy fogalmazott, hogy sok helyütt „betonba öntik a pénzt”, pedig az építőipar csak eszköz, nem cél. Bár egy-egy ilyen projekt megvalósítása munkát ad az építőiparnak, a hosszú távú munkahelyteremtést az szolgálná, ha a források többségét termelő beruházások létesítésére, kutatás-fejlesztésre fordítanák. Úgy látja, hogy az Új Széchenyi Tervben jók a kitörési pontok, de ezek a pályázati konstrukciókból hiányosan köszönnek vissza. Példaként említette, hogy a középület-felújítások nagyon hamar megtérülnének, hozzátette, a tervben a zöldgazdaság, azon belül az épületenergetikai felújítások támogatása nem eléggé hangsúlyos.
Minőségi lakásépítés
Balogh Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium Építésgazdasági Osztályának vezetője kiemelte, az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) nem csak az infrastruktúra fejlesztésére összpontosít. A hét kiemelt területen keresztül az építési igények horizontálisan jelennek meg. A lakásépítés vonatkozásában a minőségi lakásépítést és az energiahatékony, komplex felújításokat kívánják támogatni. A pályázatok kiírása folyamatos, ugyanakkor az osztályvezető elmondta, források tekintetében jelentős áttörés akkor várható, miután a sikeres válságkezelésen túljutott az ország, és a gazdaság növekedési pályára állt. Szerinte a PPP-szerkezetben megvalósuló projektek leállítása indokolt volt, mivel az állam (azon keresztül az adófizetők) számára rendkívül hátrányos és gazdaságtalan beruházásokról volt szó, amelyeknél sok esetben a műszaki tartalom is kifogásolható volt.
A Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke, Széman György kiemelte, kedvező, hogy a KÉK-program egyes elemei az Új Széchenyi Tervbe is beépültek, ugyanakkor problémát jelent a pénzhiány. Úgy véli, hogy a támogatások „lebegtetése” fékezi a piacot. A lakosság egy részének van pénze felújításra, építésre, de többségük kivár. Tisztességesebb lenne megmondani, hogy 2013-ig nincs pénz támogatásra, s hagyni kellene a piacot, hogy működjön. Újságírói kérdésre hozzátette, ESCO típusú finanszírozással lehetne nagyobb egységek, települések, lakótelepek, közintézmények komplex felújítását megoldani.
A Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnöke, dr. Maráczi Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly közel 18 ezer építési engedélyt adtak ki, s várhatóan, idén mindössze 15 ezer lesz az átadott lakások száma, e téren ötven éve nem volt ilyen sanyarú a helyzet. A lakásállomány szinten tartásához évente 40 ezer új építésére lenne szükség. A bedőlő lakáshitelek, a kilakoltatási moratórium rossz hatással van a lakásépítések banki finanszírozására. 2012-ben érdemi intézkedésekre van szükség, a költségvetésnek tartalmaznia kell, hogy közvetlen lakástámogatásra mennyit szán az állam. Hozzátette, körülbelül 15 milliárd forint értékű – lakásonként legfeljebb 3 millió forint – támogatás már az áfából megtérül a költségvetésnek, és hozzávetőleg 5 ezer lakás építésének támogatását tudná megoldani 2012-ben. Ha az áfabevételekhez hozzávesszük a személyi jövedelemadót, más járulékbevételeket és a ki nem fizetett segélyeket, akkor már nyereséges az állam számára a lakásépítések támogatása. Lakásépítés nélkül nem lehet sikeres foglalkoztatáspolitika sem. Tízezer lakás építése 40 ezer új munkahelyet generál. Minőségi lakásépítésre, otthonteremtésre kell összpontosítani. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a tisztánlátás érdekében szükség lenne a meglévő épületállomány felmérésére, ebbe a munkába mérnököket, egyetemistákat is be lehetne vonni.
Maráczi Zsolt a lakásépítést, -felújítást serkentő, pozitív intézkedések közé sorolta az egykulcsos adó bevezetését, valamint a lakástakarék-pénztárak működésével kapcsolatos, január elsején életbe lépett változásokat. Ezeket ismertette Patzauer Gábor, a Fundamenta Lakáskassza munkatársa. A módosítások révén rugalmasabbá válik a szerződéses összeg felhasználása, s növekszik az államilag támogatott előtakarékossági idő. A szerződéses összegek felhasználására vonatkozó szabályok jobban alkalmazkodnak a realitásokhoz azáltal, hogy a megtakarítást és a lakáskölcsönt nemcsak a takarékoskodó, illetve a kedvezményezett, hanem a közeli hozzátartozóik lakáscéljának megvalósítására is felhasználhatják. A család által igénybe vehető állami támogatás így a korábbi kötöttségek nélkül megtöbbszörözhető. Akár a család valamennyi tagja köthet egy-egy szerződést, és anélkül, hogy minden családtagnak tulajdont kellene szereznie, a felhasználás egy ingatlanra is összevonható. Egy szerződés betétbefizetéseire az állami támogatás a korábbi 8 év helyett már 10 évig jár. Ezzel a lehetőséggel 10 év alatt egy szerződésen összesen 8,4 millió forint összegű megtakarítás, támogatás, lakáskölcsön érhető el, amely több szerződéssel megtöbbszörözhető. Változás még, hogy a lakáskasszák az úgynevezett szabad eszközök egyre nagyobb hányadát használhatják hitelezésre, ez 8–10 év alatt elérheti a 75 százalékot is. Patzauer Gábor is kiemelte a bedőlt lakáshitelek, a kilakoltatási moratórium piacra gyakorolt kedvezőtlen hatását Az érdemi intézkedések elhúzódása negatív folyamatokat indíthat el, amely oda vezethet, hogy a bankok kevesebb lakáshitelt tudnak finanszírozni. Javaslatként hozzátette, újszerű megoldás lehet az úgynevezett „Climate Bonds” (www.climatebonds.net), a „jövőbe fektető” speciális Klíma Kötvények állami, önkormányzati kibocsátása, amellyel kizárólag környezetvédelmi, szén-dioxid-kibocsátást csökkentő projekteket lehet fedezni.
Kékesy Péter okleveles építészmérnök, a Baumit Kft. alkalmazástechnológia vezetője hozzátette, az utóbbi években egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerülnek a környezetvédelem és az energiatudatosság kérdései. A mai korszerű és innovatív építőanyagokkal már építhetők környezetbarát épületek, és az a tapasztalata, hogy emberek áldoznának is a hosszú távú befektetésekre. Ezt a tudatos gondolkodást sajnos nem mindig követi a hazai kivitelezési gyakorlat. A jól megtervezett épületet jól is kell megépíteni – ebben nem lehet kompromisszum. A sikeresebb jövő tervei csak akkor válhatnak valóra, ha szigorodik, és egyre szakszerűbbé válik az építéshelyi ellenőrzés. Külön felhívta a figyelmet a rendszerszemlélet fontosságára – csak így garantálható, hogy a beépített anyagoknak és szerkezeteknek felelős „gazdái” legyenek a gyártói oldalon.
Telepítsünk erdőt
Pásztor József építész, az Építész Kaláka vezető tervezője kiemelte, minden építés káros, ha az nem figyel a környezetére és energetikailag pazarló. Kevesebbet kellene fogyasztanunk, jelenleg nincsenek olyan pályázatok, amelyek energetikai szempontból a leginkább költséghatékonyan javíthatnák az épületeket, kimerült a 2013-ig erre szánt keret. A megújuló energiák alkalmazása helyes, de az épületek hőszigetelésére fordított pénz hamarabb megtérül. Nem segítik a szabályzók alacsony energia felhasználású vagy passzívházak építését sem. Kifogásolta, hogy a szabályok nincsenek összehangolva. Utólagos homlokzati hőszigetelésnél például 8 centiméteres vastagság fölött már tűzvédelmi eltérési engedély szükséges, holott ma már ennél vastagabb szigeteléseket kellene alkalmazni.
A pályázatok energetikai szemlélete egyoldalú, csak a fűtést veszi figyelembe, a nyári hőterhelés csökkentését egyáltalán nem. A nyári villamosenergia-fogyasztás legolcsóbb módon kültéri árnyékolással csökkenthető – kiváltva a légkondicionálást –, ám erre nem lehet pályázni. Nemcsak szép, hanem „okos” épületeket kellene építeni, majd hozzátette, az elmúlt öt-nyolc évben is sok, rossz minőségű lakás került tető alá.
Széman György megjegyezte, a közbeszerzési törvényben a minőségi garanciákat is deklarálni kellene.
Pásztor József az erdőültetések fontosságát is kiemelte, ökológiai lábnyomunk csökkentése, az árvízi helyzet javítása, a csökkenő erdőterületek miatt szükséges. Mivel az erdőültetés és -fenntartás hosszú időre igényli az élőmunkát, foglalkoztatási szempontból is jelentős lenne.
Stagnáló piac
Az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzőjének, Valkó Dávidnak a szavaiból kiderült, nemcsak kevesebb lakás épül, hanem a használt lakások piaca is jelentősen szűkült; a jellemző az, hogy az eladók és a vevők is kivárnak. Az új építésű lakásállományról elmondta, hogy ma Budapesten mintegy háromezer átadott, de eladatlan új építésű lakás van, ugyanakkor ez a készlet utánpótlás hiányában folyamatosan szívódik fel. Amíg 2010-ben 1800 új lakást adtak el a fővárosban, 5 évvel ezelőtt ennek a hatszorosát. De ebben az időszakban a használt lakások forgalma is kevesebb mint harmadára csökkent.
Tapasztalata szerint a lakáskorszerűsítésnél a tulajdonosok főleg arra összpontosítanak, hogy a felújításra fordított összeg mennyi idő alatt térül meg. Kevésbé veszik figyelembe, hogy a korszerűsítést követően az ingatlan értéke akár 20–30 százalékkal is nőhet, s nem utolsó szempont az sem, hogy a bent lakók komfortérzete is jelentősen javulhat. Jövőre már a használt lakások eladásakor is csatolni kell az energetikai tanúsítványt, s ez is hozzájárulhat a lakásállomány minőségének javulásához. Többen kifogásolták az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. Tárcanélküli Miniszteri rendeletet. Balogh Attila elmondta, mivel EU-s rendelet szigorítást ír elő, azzal összhangban, a szakmai szervezetek bevonásával már folyik a hazai rendelet módosításának előkészítése. Patzauer Gábor hozzátette, nem az épület elemeire, hanem az egész épületre kellene meghatározni a követelményeket.
Miközben minden hozzászóló a komplex felújítás támogatását jelölte meg célként, felvetődött az is, hogy kifizetődő-e a jelenlegi gázár-támogatási rendszer fenntartása. Sokan úgy vélik, hogy helyette az energiahatékonyságot szolgáló korszerűsítéseket kellene ösztönözni.
Gáspár Anna zárszóként elmondta, szerinte gondot jelent, hogy az építtetők sok esetben tájékozatlanok, s nincsenek tisztában azzal, hogy a kivitelezőkkel szemben milyen igényeik lehetnek. Széman György erre válaszolva elmondta, a KÉK-programban szerepel az úgynevezett mentori rendszer is, s már vannak mérnökirodák, amelyek foglalkoznak ezzel a feladattal, úgyhogy a „szellem kiszabadult a palackból”.
Hargitai Éva–Timaffy Lilla
