2011. március 31. - Jogerősen is másfél év, három évre felfüggesztett
börtönt kapott Benedek Fülöp volt államtitkár, a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese. Benedek a vád szerint egy
természetvédelmi terület privatizálásában és építési telekké
nyilvánításában segédkezett hivatali hatalmával visszaéllve. Jogerőre emelte a Fővárosi Ítélőtábla Benedek Fülöp, a vidékfejlesztési minisztérium volt szakállamtitkára és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. verérigazgató-helyettese másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetését. A táblabíróság Benedek két vádlottársának az ítéletét is helybenhagyta.A másodrendű vádlott, egy minisztériumi titkárságvezető egy év két hónap ugyancsak három évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mellékbüntetésként pedig 1,5 millió forint pénzbírsággal sújtották. A per harmadrendű vádlottját, a Fejér Megyei Földhivatal volt vezetőjét a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés vádja alól.
hirdetés
Túllépte a hatáskörét
Az ügy előzménye egy 202 hektáros, pákozdi ingatlan művelésből való, a jogszabályok megsértésével történt kivonása miatt indult el. A törvénysértő határozatot 2006 decemberében hozta a székesfehérvári földhivatal, a vádhatóság szerint az akkor még az agrártárca szakállamtitkáraként dolgozó Benedek Fülöp jogellenes befolyására.
A Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség tavaly novemberben nyújtotta be vádiratát a volt szakállamtitkár és két társa ügyében. A bíróság a vádhatóság álláspontjával egyezően állapította meg, hogy a volt szakállamtitkár - a titkárságát vezető beosztottja közreműködésével - hivatali hatáskörét túllépve, több esetben visszaélt hivatali helyzetével.
Eljárt annak érdekében, hogy az állami tulajdonú, természetvédelmi rendeltetésű terület vállalkozói tulajdonba kerüljön, és mint művelés alól kivont föld, külföldi befektető számára alkalmassá váljon gazdasági beruházásra.
Benedek Fülöp az utolsó szó jogán azt mondta: az elsőfokú bíróság koncepciója szerint ő és a másodrendű vádlott tisztában volt azzal, hogy a területet golfpályának szeretnék, ő azonban a vállalkozóval csak egyszer találkozott, és nem tudta, hogy a földterületnek milyen funkciót szán. Munkája során határozottan, de törvényes keretek között utasított, törvényes megoldásokat kért, őt és a kollégáit tisztességes szándék vezérelte
Egy székesfehérvári vállalkozó norvég befektető bevonásával a Velencei-hegységhez tartozó Pákozd körzetében levő 202 hektáros területen golfpálya és rekreációs központ építését tervezte. Ennek az volt az akadálya, hogy az ingatlan a Honvédelmi Minisztérium (HM) kezelésében állt, és bár honvédelmi célra már nem használták, a tárca továbbra is a kezelésében akarta tartani és hasznosítani. Annak érdekében, hogy a területen a tervezett beruházás mégis megvalósuljon, többlépcsős eljárás folyt.
Átadták a Nemzeti Földalapnak
A területet a volt szakállamtitkár személyes kezdeményezésére a HM 2006 márciusában átadta a Nemzeti Földalapnak, az illetékes székesfehérvári körzeti földhivatal pedig a jogszabályoknak megfelelően megállapította a már nem honvédelmi rendeltetésű ingatlan eredeti művelési ágát, és a nyilvántartásba bejegyezte. A termőföldet pedig pályázat útján értékesítették a székesfehérvári vállalkozónak.
Mivel azonban a jogszabály szerint termőföldön mindaddig nem lehet építkezni, míg a mezőgazdasági művelés alól ki nem vonják a területet, az új tulajdonos kérelmezte, hogy az ingatlant a földhivatal a művelési ágból kivontként tartsa nyilván.
A környezetvédelmi társhatóság ismerve, hogy a művelés alóli kivonást lőszermentesítés, majd építkezés miatt kérték, elutasította a kérelmet.
Ezt követően az ügyben érintettek azt igyekeztek elérni, hogy a környezetvédelmi hatóságok megkerülésével vezettessék át az ingatlan adatát úgy, hogy a HM-től szerezzenek tiltást arról, miszerint a terület mezőgazdasági célra nem hasznosítható.
A HM ajánlást adott
A HM tiltást kimondó igazolást nem adott, - nem is adhatott a kezeléséből már kikerült ingatlanra -, mindössze egy ajánlást fogalmazott meg, amelynek nem volt jogi relevanciája a földhivatal számára. Mindezek ellenére a körzeti földhivatal határozott az adatátvezetésről.
A vállalkozó ezután gazdasági társaságába apportálta a területet, majd az üzletrészét eladta a külföldi befektetőnek, aki ezáltal építésre alkalmas területként szerzett meg kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló földterületet.
A körzeti földhivatal jogsértő határozatát a Fejér Megyei Főügyészség óvására a megyei bíróság hatályon kívül helyezte, a földhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte. Annak eredményeként helyreállították a törvényes állapotot, a területet mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanként vették nyilvántartásba.