A mangrove erdők átírják az új szénkredit rendszer szabályait (greenfo)

2011. június 7. - Az ENSZ elfogadta azt a módszert, amely a széndioxid kvótáknál beszámítja a mangrove erdők különleges szénelnyelő és tároló kapacitását.

A Kiotói Egyezmény egyik fontos változtatása volt, hogy a fejlődő országoknál támogassanak olyan programokat, amelyek képesek a káros gáz kibocsátások mérséklésére. Így a jövőben jelentős előnyre tehetnek szert azok a trópusi és szubtrópusi partvidékeket is magukba foglaló országok, ahol élnek és gyarapodnak a partvidéki mangrove erdők.

A tengerparti mangrovék azon kívül, hogy jelentős mennyiségben nyelik el a káros gázokat, számos élőlénynek is az otthonául szolgálnak. A mangrovék biztonságában nőnek fel tömegesen a fiatal halak, de ezekből a fákból készítik a helyiek az építkezésekhez szükséges gerendákat, vagy a halászhajók építéséhez szükséges hajóbordákat.

„Az a tény, hogy a mangrovék hatása, része az úgynevezett Tiszta Fejlesztési Mechanizmus elnevezésű programnak, reményt adhat arra, hogy más, hasonló hatással bíró tengerparti részeket, valamint tengeri ökoszisztémákat is sikerül bevonni a rendszerbe” – vélekedik Carl Gustaf Lundin, az IUCN tengeri és sarki programokért felelős igazgatója. „Az ehhez hasonló új módszerek elfogadása és az óceánok védelméhez, valamint az irányításhoz szükséges pénzügyi rendszerek megteremtése lehet a lelke a klímaváltozások természet alapú megoldásainak.”

Csak az elmúlt években számos kutató bizonyította, hogy a mangrove erdők sokkal hatékonyabban raktározzák el a káros szénvegyületeket, mint a trópusi vagy a mérsékletövi erdők, amelyekről már régóta hiszik, hogy klímabefolyásoló hatásuk van.
A mangrovék szénelnyelő tulajdonságaira alapozott új elgondolás az IUCN, a Ramsar és a Sylvestrum nevéhez fűződik. Afrikában és Ázsiában a helyi lakosság segítségével már sikerült több hatalmas mangrove erdőt helyreállítani. A munkában a Ramsar és az IUCN partnere a Danone óriáscég, valamint egyik márkája, az EVIAN volt.

A szakértők szerint a tengerparti élővilág fajták közül a mangrovék nem az egyetlenek, amelyek nagy mennyiségben képesek elnyelni a káros szénvegyületeket. Hasonlóan bíztató eredményekkel szolgálnak a sós lápvidékek, mocsarak, a tengerfűvel benőtt területek, a hínáros partszakaszok is.
Sajnos az elmúlt években számos mangrove erdőt tettek tönkre a duzzasztók építkezései, az útépítések és az öntözőcsatornák kialakítása is. Van azonban remény, hogy a mangrovék helyrejöjjenek, ugyanis hogyha az egykori területek újból vízhez jutnak, akkor a mangrovék aránylag gyorsan visszanőnek. „A tengerparti területek tönkretétele hatalmas mennyiségű széndioxidot juttatott a levegőbe, miközben a helyiek megélhetését is erősen veszélyeztette” – vélekedik Nicholas Davidson professzor, a vizes élőhelyek védelméért létrejött Ramsari Egyezmény egyik vezetője. „A jól tervezett és végrehajtott helyreállító programok, valamint ezeknek az ökoszisztémáknak a védelme számos hasznot hoz a trópusi országok lakosainak is, miközben növekszik az élővilág széntároló kapacitása is.” Bilkei Bora