Verespatak: színt kell vallania az államnak! (Krónika)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Image
2011. július 18. - Miközben a verespataki bányaprojektet támogató civil szervezetek üdvrivalgásban törtek ki a művelődési minisztérium azon bejelentése nyomán, hogy kiadták a Kirnyik-hegység egy részére vonatkozó régészeti bizonylatot, neves régészek és műemlékvédők Emil Boc kormányfőhöz fordultak az engedélyezés leállítását kérve. A szakemberek a miniszterelnökhöz intézett nyílt levelükben a „Verespatak tönkretételéhez vezető első lépés leállítását” kérik. Kifejtik, megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy az utóbbi napokban agresszív kampány indult a verespataki bányaprojekt támogatására, és ennek része a csütörtökön kiadott régészeti mentesítési bizonylat is.
Image
Mint írják, megdöbbentő, hogy a realitást nem ismerő vagy rosszul informált romániai értelmiségiek úgy állítják ezt be, mintha a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kanadai cég terve a kulturális örökség megmentését szolgálná. Kifejtik, a csütörtökön kiadott engedély oda vezethet, hogy a hét kilométer hosszú római kori tárnarendszert tartalmazó Kirnyik-hegyet kivonhatják a műemlékvédelmi törvény hatálya alól.
A szakemberek szerint a régészeti mentesítési bizonylat kiadásával – amelyre Kelemen Hunor kulturális miniszter szó nélkül rábólintott – a hatóságok és az RMGC projektjét támogató tudományos körök azt a látszatot akarják kelteni, hogy a Kirnyik-hegy régészeti feltárása befejeződött, és el lehet kezdeni a kitermelést. Mint írják, „elfogadhatatlan, hogy egy művelődési miniszter összetévessze egy műemlék tönkretételét annak megmentésével”, ahogy az is, hogy „félreinformálja a közvéleményt” Verespataknak az UNESCO Világörökség listájára való felvétele kapcsán. Kérik, hogy a kormány vizsgálja felül a bányaprojekthez való hozzáállását, és egyértelműen jelezze, hogy a kulturális miniszter valóban prioritásnak tekinti Verespatak megmentését. Kelemen Hunor pénteken szintén úgy nyilatkozott, hogy a román államnak színt kell vallania a bányaprojekt kapcsán. Ezt már 2000–2001-ben meg kellett volna tennie, vélte a tárcavezető, rámutatva, egyetlen országban sem hitegetik 11 évig a befektetőket. Újságírói kérdésre elmondta, az RMDSZ-nek nincs hivatalos álláspontja Verespatak kapcsán, a projektről a szövetségen belül is megoszlanak a vélemények. Hangsúlyozta, az országos régészeti bizottság egyhangúlag döntött a régészeti mentesítési bizonylat kiadásáról „szigorú feltételek mellett”, de ő miniszterként nem teheti meg, hogy ne adjon a szakemberek véleményére, hisz a procedúra nem fejeződött be.
A verespataki aranybánya megnyitása ellen küzdő Alburnus Maior Egyesület már bejelentette, bíróságon fogja megtámadni a beruházó által megszerzett régészeti mentesítési bizonylatot. Hasonló lépésre készül a Verespatak Kulturális Alapítvány is, Ioan Piso elnök szerint a kulturális minisztérium már 2004-ben is kiadott egy hasonló bizonylatot, melyet a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék hatálytalanított. Törvénytelen, hogy a tárca utánajárás és kiegészítés nélkül újra kiadta a bizonylatot, vélte.
Míg a verespataki bányanyitást ellenző civil szervezetek felháborodtak, a projektet támogató civilek valóságos üdvrivalgásban törtek ki a régészeti mentesítési bizonylat kiadásának hírére. A verespataki projektet támogató csoport üdvözölte, hogy az RMGC az eddig bejelentett 35 millió dollár helyett 70 milliót költ majd a Fehér megyei település épített örökségének megmentésére. A civil szervezeteket, önkormányzatokat, szakszervezeteket, egyetemeket és személyiségeket magába foglaló csoport üdvözölte Kelemen Hunor kulturális minisztert, aki szerintük példaértékűen tudott közvetíteni az állam és a magánszféra között. Levélben üdvözölte a kulturális minisztert a Pro Verespatak Egyesület is. 
Mint arról beszámoltunk, a Fehér megyei kulturális és örökségvédelmi igazgatóság kibocsátotta csütörtökön a Kirnyik-hegység egy részére vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot, így újabb akadály hárult el a verespataki aranybánya-beruházás megnyitása elől. Az RMGC-nek már csupán a környezetvédelmi engedélyt kell megszereznie a projekt lebonyolításához, melynek során ciántechnológia alkalmazásával termelnék ki a verspataki hegyekben található, becslések szerint 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt.
Pap Melinda


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.