Szemléletváltásra kényszerül a magyar agrárium (tozsdeforum.hu)

2011. július 20. - A magyar gazdálkodóknak is újabb fontos, kiszámítható bevételi forrást jelenthet az energiaültetvények telepítése és az energetikailag hasznosítható mezőgazdasági melléktermékek értékesítése A magyar gazdálkodóknak is újabb fontos, kiszámítható bevételi forrást jelenthet az energiaültetvények telepítése és az energetikailag hasznosítható mezőgazdasági melléktermékek értékesítése, miután az Európai Bizottság jelezte, a mezőgazdasági kiadások szintje - és így a nyújtható támogatások mértéke - nem emelkedik a következő uniós költségvetési időszakban.
A szalma, venyige, kukorica- és napraforgószár biomassza alapú erőművekben történő hasznosítása azon túl, hogy extra bevételt jelent a termelőknek, hozzájárul az ország klímaváltozáshoz és megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó vállalásainak teljesítéséhez. "Az egész hazai megújuló energiaforrás palettát tekintve az egyik legkomolyabb versenyelőnye a biomasszának éppen az, hogy több szállal integrálódik a gazdasági élet körforgásába, miközben ökológiai előnyei bizonyítottak és elvitathatatlanok" - hangsúlyozza Németh Frigyes, a Biomassza Erőművek Egyesülésének elnöke. Az Európai Bizottság képviselői június végén jelezték először, hogy az uniós büdzsé jelentős részét kitevő mezőgazdasági kiadások a következő hét éves - 2014-2020 közötti - költségvetési időszakban nagyságrendileg a jelenlegivel megegyező mértékű, 371,7 milliárd eurót tesznek majd ki.

Ez a teljes tervezett költségvetés 36,2 százaléka, ami a közös agrárpolitika költségvetési részesedésének jelenlegi 40 százalékos szintje mellett számottevő aránycsökkenést jelent. A fenti összegből a Bizottság előrejelzése szerint az első pillérben 281,8 milliárd euró jut majd a közvetlen támogatásokra és piacsegítésre. További rossz hír a mezőgazdaságban dolgozó vállalkozások számára, hogy a közös agrárpolitika teljes reformját követően, várhatóan több tagország is (köztük az Egyesült Királyság és Svédország is) az agrárköltségvetés erőteljes megnyirbálását szorgalmazza majd. Ez is arra kell ösztönözze a gazdákat, hogy keressék azokat az eddig fel nem ismert bevételi forrásokat, ahol akár többlet befektetés nélkül is értékesíthetik a korábban értéktelennek tartott melléktermékeket is.

A hazai energetikai stratégiai dokumentumok kiemelt szerepet szánnak az energetikakülönböző nemzetgazdasági területekkel történő kooperációjának. Ennek a mindkét fél számára előnyös együttműködésnek lehet kiemelkedő terepe a biomassza energetikai hasznosítása. A szilárd biomasszával működő erőművek egy része már ma is képes hasznosítani az energianövényeket, illetve a mezőgazdasági melléktermékeket. A technológia fejlődése és a tény, hogy Magyarország kiemelkedő szilárd biomassza potenciállal rendelkezik, a jövőben lehetőséget biztosíthat azon mezőgazdasági gazdálkodók számára, akik időben képesek felismerni a feltáruló piaci lehetőségeket.

A fának van alternatívája

Hazánkban jelenleg a legnagyobb mennyiségben az erdei faanyagot használják biomassza alapú energiatermelésre. A tartamos fakitermelés mellett az egyéb célra alkalmatlan (tehát mind a papír-, építő- és bútoripar számára használhatatlan) gyenge minőségű tűzifát égetik el az erőművekben.

A közhiedelemmel ellentétben Magyarországon az erdőterületek nagysága az elmúlt évtizedekben nemhogy csökkent volna, hanem növekedett. Köszönhető ez az Európában elsőként itthon megalkotott, és azóta is a legszigorúbbak közé tartozó erdőtörvénynek. Évente mintegy 12 millió m3 faanyag keletkezik, miközben a teljes kitermelés mértéke alig éri el a 6,6 millió m3-t. Ebből az erőművek mindösszesen 1,2-1,5 millió m3 faanyagot égetnek el. A szilárd biomassza palettán azonban a tűzifának is létezik alternatívája, ez lehetőséget kínál a további bővülésre, az egyensúly fenntartásával. Ezek közül Magyarországon a nagyerőművek jelenleg elsősorban a kínai energianádat és az energianyárfát hasznosítják, míg a kisebb fűtőművek előszeretettel égetik el a helyi gazdálkodóktól felvásárolt mezőgazdasági melléktermékeket is. A mezőgazdasági hulladék hazánkban elsősorban a kalászosok szalmáját, a kukorica- és napraforgószárat valamint a gyümölcsfák lemetszett gallyait és a szőlővenyigét jelentik.

Ezek energetikai hasznosítása jelenleg elenyésző, azonban a megfelelő beruházások elvégzésével számos hazai biomassza alapú erőmű és hőtermelő átállítható erre a tüzelőanyagra. A mezőgazdasági melléktermékek elégetése ugyanakkor a gazdálkodók számára is előnyös lehet, hiszen a tarlóégetés betiltásával ezeknek a növényi maradékoknak a legnagyobb része hulladékként jelentkezik a gazdaságokban; a talajba nem lehet teljes mennyiségüket beszántani és az állattartás visszaszorulásával a takarmányozási és almozási célra felhasznált mennyiség is alaposan lecsökkent. "Ezzel szemben az eddig hulladékként kezelt mennyiséget az energetikai ágazat jórészt képes lenne átvenni, méghozzá úgy, hogy a gazdálkodók számára új bevételi forrást is jelentene az együttműködés" - hangsúlyozta Németh Frigyes. Egyes mezőgazdasági haszonnövények hektáronkénti eltüzelhető becsült hulladékának mennyisége

Energianövényt akár több száz hektáron is

Magyarországon napjainkban mintegy 4,2-4,5 millió hektáron zajlik szántóföldi növénytermesztés, ugyanakkor több százezer hektárra tehető azon szántóterületek nagysága, ahol a jelenlegi támogatási rendszer mellett is csak nehezen biztosítható a hagyományos szántóföldi kultúrákkal a profitabilitás. Ezeken a gyakran belvizes területeken vagy csekély termőképességű homokos talajokon eredményesen termeszthetők viszont a fás szárú energianövények. Belvizes, magas vízállású földeken elsősorban a fűzfélék, míg az aszályosabb részeken, a gyenge termőképességű talajokon a nyár és az akác jöhet számításba.

A szakemberek szerint hosszabb távon akár 300-400 ezer hektár rövid vágásfordulójú, fás szárú ültetvénynek is lehetne realitása Magyarországon. A kínai energianád néven is ismert miscanthus 15 évig életképes, a 3,5-4 méter magasra növő nádfajtát a teljes életciklus alatt a második évtől kezdve akár évente két alkalommal is be lehet takarítani a növekedés ütemétől függően. A fás szárú energianyár kétévente éri el a betakarítási méretet. Mindkét növény jól tűri a szélsőséges időjárási körülményeket, és azokon a területeken is jó növekedési átlagot biztosítanak, ahol az élelmiszer alapanyagként számon tartott növényi kultúrákat nem lehet gazdaságosan termeszteni.

Az energiaültetvények hosszú távon - az 5-10-15 éves időtartamú szerződéseknek köszönhetően - olyan bevételt jelenthetnek a termelőknek, amivel a magyar GDP 3-4%-át adó mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szektorok további erősítéséhez is hozzájárulnak. "Az energianövények kapcsán nem utolsó szempont, hogy a telepítésükhöz vissza nem térintendő támogatás is igényelhető" - emeli ki az előnyök közül Németh Frigyes. A támogatás lehetőséget teremt arra, hogy az ültetvényt körbekerítsék, aminek a vadkár elleni védekezésben akkor is hasznát veheti majd a gazdaság, ha 10-15 év után annak helyét más szántóföldi kultúra veszi majd át. Ez könnyen megvalósítható, hiszen az energianövény-termesztés nem jár művelési ág váltással, ami egyben azt is jelenti, hogy a szántóföldi növényekre járó támogatást jelenleg ilyen ültetvényekre is megkapják a gazdák. Kiszámíthatóság, hosszú távon stabil jövedelem, munkahelyteremtés és a szabad kapacitások lekötése, valamint a zöldenergia előállításának jelentősége - fogalmazták meg az előnyöket azok a gazdák, akik tevékenységüket az energianövények termesztésével bővítették ki a pécsi Pannonpower biomassza erőművének vonzáskörzetében.

A folyamatosan változó piaci feltételek mellett ugyanis kiemelt előnyökkel jár, ha egy agrárvállalkozás olyan stabil cégekkel tud kapcsolatba kerülni, amelyek 10-15 évre biztosítani tudják a vállalt feltételeket, korrekt módon és időben fizetnek a megtermelt alapanyagért. Ráadásul mindezt úgy tehetik meg, hogy nem "zsákmányolják ki" végleg a területet, hiszen az elégetett növények hamuját visszajuttatva a földbe, az megőrzi termőképességét később más növényi kultúrák számára is biztosítva a megélhetést a területen. Az érintett régió egésze számára fontos szempont továbbá, hogy az energianövények, így az energianyár, vagy a miscanthus termesztése optimalizálja a meglévő munkahelyek kihasználtságát: a betakarítás, vagy az ültetvény karbantartása akkor végezhető el, amikor más szántóföldi munkák véget értek, így az eddig holt idénynek számító hónapokban is munkát és megélhetést biztosít a családoknak.