2011. július 31. - Tíz európai uniós polgárból nyolc azt szeretné, ha a kormánya is zöldebb lenne. Valóban többet tudunk a környezeti problémákról – tettük fel a kérdést Csonta Lászlónak, a Zöld Székelyföld Egyesület elnökének, aki úgy véli: lehet, hogy zöldebbek vagyunk, mint pár éve, de igen kevés olyan zöld van, aki tesz is valamit a környezetéért
Tízből nyolcan szeretnék azt, hogy ha a saját kormánya nagyobb energiát fektetne a megújuló energiák felhasználására, illetve ha többet tudnak környezeti kérdésekről. Tulajdonképpen mit tapasztaltok, tényleg környezettudatosabbak vagyunk mi, romániai polgárok?
- Jó kérdés. Elhangzott hogy szeretnék, ha a kormány többet tenne, de azt azért nem szabad elfelejtenünk, hogy jó, ha gondolunk rá, de az igazi az lenne ha tennénk is. Tehát itt nagy előremozdulásról akkor lehetne beszélni, ha azt mondjuk, hogy tesznek is valamit a zöldebb környezetért. Vannak előrelépések, ezt mindenképpen be kell látnunk. Nagyon sok program van, nagyon sok ember kapcsolódik ezekhez, viszont kicsit mértékkel kell erről nyilatkozni. Igaz hogy az elmúlt években nőtt azoknak a száma, akik aktívan részt vesznek a környezetvédelemben, illetve kezdenek aktívabban érdeklődni iránta, viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy pár éve még nem voltak ennyire komoly környezetvédelmi problémák, tehát akkor jóval kevesebb kihívással találkozhattak az emberek.
Ha szőrszálhasogató akarok lenni, akkor azt mondod, hogy egy kérdőíven könnyű beikszelni azt hogy érdekel minket a környezeti kérdés, de aktív környezetvédő nincs sok, aki valóban tesz is valamit a környezetéért.
- Igen, sajnos ez tapasztalható. Igazán akkor tudunk előrelépni ha valamit tesznek is, tehát nem csak elvárásokat fogalmazunk meg különböző emberek, csoportok, intézmények irányába, hanem megpróbálunk mi is egy hajszálnyit odatenni ehhez a történethez.
Mennyire van alapja annak szerinted, hogy manapság úgymond “trendi” zöldnek lenni és ezt úgy-ahogy, de azonosítani tudjuk mind a politikusok, kormányok, mind az EU szintjén is, illetve közvetlen ismerőseink között is?
- Adott esetben nagyon könnyű elővenni a kalapból a környezetvédelmet, és hozzátenni két szót, viszont sokszor nincs tartalom ezek mögött. Tehát hiába hirdetjük egyik nap, hogy mennyire fontos a környezetvédelem, másnap meg pont az ellenkezőjét cselekedjük, és most akár a mi politikusainkról is beszélhetnék. Valóban nagyon divatos, jól hangzik, viszont az ember, ha kicsit a történések mögé néz, rögtön el is tudja dönteni,hogy kinek a szájából mit jelent ez.
Említetted az előbb hogy manapság sokkal nagyobbak a környezeti problémák, és valószínű, hogy már szembetűnőbb és ezért tudnak többet. A felmérésből az derül ki, hogy ténylegesen többet tudnak az európai polgárok a környezeti problémákról, és többet is foglalkoztatja őket. Te is így látod, többet tudunk a környezeti problémákról most, mint régebb?
- Valóban többet tudunk, nyilván az információ korszakában élünk, tehát jóval könnyebben értesülünk mindenféle történésről. Hogy mi aggasztja jobban az embereket? Valószínűleg a vizek szennyezése, de ez szerintem inkább csak a nyugati országokra vonatkozhat, nálunk talán az árvízvédelemhez köthető problémák, az erdőirtáshoz kapcsolódó témakörök amelyek inkább jellemzőek, viszont nem elhanyagolható az élővizek szennyezése, ez is jelen van. A megoldás sokszor az önkormányzatok kezében van, pl a szennyvíztisztító hálózatok kiépítése – ezt magánembertől vagy civilszervezettől nem igazán lehet elvárni, hogy egy faluban, egy településen megoldja. Viszont van több apró lépés, amivel egy magánszemély is hozzá tud járulni azzal, hogy ne szennyezze annyira az ivóvizét, erre épült a nagy olajgyűjtési program is.
Hogy álltok ezzel most, milyen volt a fogadtatás, amikor indítottátok, és hol tartotok most?
- Be kell vallanom, hogy az egyesületben én voltam a legszkeptikusabb ebben a témában. Mínusz 22fokos hidegben kezdtük ezt a történetet és én nagyon attól féltem hogy az önkénteseink lelombozódnak, hogy fél napot állnak a hidegben és nagyon minimális lesz az eredmény. Hát tévedtem. Az első alkalommal 2009 januárjában 50 litert gyűjtöttünk,. Most nemrég volt a 10. olajgyűjtési akciónk és most már 6-700 literről beszélhetünk egy-egy ilyen alkalomkor.
Hová köthetőek ezek az alkalmak, mennyire vagytok mobilisak?
- Az elején, 2009-ben még 10-12 gyűjtőponttal dolgoztunk, akkor a könnyebb kommunikáció kedvéért úgy hirdettük meg, hogy a város iskolái előtt lesznek ezek a sátrak, és oda hozzák az olajat. Időközben próbáltuk egy kicsit szűkíteni, mert egyre nagyobb nyomás nehezedett az egyesületre, egyre nehezebb volt 10-12 pontra 2-3 önkéntest beszervezni. Ugyanakkor bíztunk abban, hogy sikeresen elvégeztük ezt a “beetetést”, vagyis hogy sikerült annyira megismertetni az emberekkel a program lényegét, hogy elég lesz a városban 4 gyűjtőpont is. Ez az ami, az utóbbi 3-4 alkalommal működött. Most már 4 pontban lehet leadni időszakonként a használt olajat, illetve még másik 12 hulladéktípust.
Csíkszeredában ezek szerint sikeres a program, de próbálkoztatok, vagy jelen vagytok-e más városokban a programmal? Például Marosvásárhelyen le lehet-e adni a használt olajat?
- Marosvásárhely mindig egy fekete pont lesz a tevékenységeink során. Egyszer próbálkoztunk. Nagyon sok településen működik. Nem úgy hogy jön a Zöld Székelyföld és megszervezi Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen vagy Baróton. Az elején próbáltuk segíteni a helyi szervezeteket, és már egy ideje ők végzik, velünk egyeztetve, egy időpontban történik az olajgyűjtés, hálistennek sikeresen. Marosvásárhelyre visszakanyarodva annak idején nagy bonyodalmat sikerült okozzon két fiatal és egy fehér bidon a város szívében, azt mondták akkor az illetékesek, hogy menjünk haza és gyűjtsük otthon a mocskainkat, és ők ott megoldják. Ez több mint egy éve volt, és nem tudok róla, hogy bármi is változott volna. Jelen pillanatban nem tudok olyan helyről, ahová a marosvásárhelyi lakosok le tudnák adni a használt étkezési olajat.
A világ talán legismertebb gyorséttermi hálózat is próbál zöldebb lenni. Ezért például használt étolajból állítanak elő üzemanyagot a kamionjaikba. Használt étolaj van bőven, a belőle nyert biodízel pedig környezetkímélő. Apró szépséghiba, hogy ezt egyelőre csak az Egyesült Arab Emírségek területén alkalmazzák.
Az EB felméréséből az is kiderül, hogy az európaiakat az egyre nagyobb hulladékmennyiség is aggasztja. Csonta László a Zöld Székelyföld Egyesület azon kezdeményezéséről számol be, amely szintén a fölösleges szemetelés felszámolására indult.
- Nem találtunk fel új dolgot, nyugaton ez már működik egy ideje. Talán ott hivatalból osztják ezeket a különböző matricákat, az állami posta, ha nem tévedek. Ez arról szól, hogy kis matricákat osztunk 2-3 éve, amelyeken az áll, hogy nem kérünk reklámújságot, szórólapot. Ez egy kétnyelvű matrica, amivel próbáljuk egyes emberek dolgát megkönnyíteni és kevesebb bosszúságot okozni a lapkihordónak vagy ott lakónak egyaránt. A matricát kiragasztják a postaládára, és elméletileg nem kerül bele mindenféle szórólap. Van persze kivétel is, ilyenkor arra biztatjuk a programban résztvevő embereket, hogy jelezzék, melyik cég dobott be mégis szórólapot, és volt már rá példa hogy felkerestük a céget és megkértük hogy tartsák tiszteletben ezt a kezdeményezést.
És ha jól tudom, akkor az olajgyűjtési akcióval ellentétben a zöld postaláda akció Marosvásárhelyen is működik.
Igen, Marosvásárhelyen a Fókusz Öko Központ székhelyén lehet ilyen matricákat átvenni. Régebb sok erdélyi városban elindult a program, most jelenleg Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Marosvásárhelyen indult úgymond újra. Kb. 2000 matrica fogyott el az elmúlt két évben, mert az is előfordul, hogy a kihordók letépik, úgyhogy pótolni kell őket. Most gyártottunk újakat és próbálunk kicsit új lendületet adni a programnak.
Ezek nálatok a sikeres programok. Vannak-e olyanok, amelyek nem ennyire sikeresek?
Régi tervünk, hogy próbáljunk valami tartós megoldást találni a vizek szennyezésére, és most itt nem is annyira a szennyvizek belefolyására gondolunk, hanem a hulladékokra, amelyeket a vízbe dobnak. Két évvel ezelőtt szerveztünk egy kis ötletbörzét, próbáltuk minél több ember véleményét kikérni, és ennek alapján összeállítottunk egy csomagot. Ezt bemutattuk a polgármestereknek, hogy próbáljunk meg tényleg cselekedni is.
2-3 alkalommal mi is részt vettünk a nagy Olt-takarításon amelyben adott időpontban 2000 ember gyűjtötte a hulladékot az Olt partján Domokostól egészen Tusnádfürdőig, Viszont ezek a megoldások nem fenntarthatóak, úgysem az fogja összeszedni a hulladékot, aki eldobta és valószínűleg egy hónap múlva lehetne elölről kezdeni az egészet. Ezért inkább arra törekedtünk, hogy valami tartós alakuljon ki.
Az ötletünk, amit bemutattunk a polgármestereknek, arról szólt, hogy félévente takaríttassunk ki szakcéggel – külterületről van szó – , a számlát leosztjuk a lakosokra, ők pedig külön kis számlában megkapják, hogy 10 lejt fizettek a környék kitakarítására. Valószínű, hogy ha az ember megérzi, meglátja hogy fizetett egy akármekkora összeget, mert szemetes volt a környék, akkor biztos másképp fog nézni a szomszédra, ha az szekérrel viszi elszórni a hulladékot.
Ez jó ötlet, nem volt rá vevő egy polgármester sem?
Egy régiónak a polgármesteri találkozóján ismertettük ezt az ötletet, de csalódni kellett, mert a „nagyok” csak azzal foglalkoztak, hogy az adott régióból a helyi környezetvédelmi szervezet miért nincs ott, és miért mi mondjuk. Egy pillanatra sem érdekelte őket legalább egy próba erejéig. Ez számunkra kudarc volt, valószínűleg visszatérünk erre, de nem tudom hogyan lehetne előrelépni ebben az ügyben.
