2011. 08. 04. - Európa utolsó mérsékelt égövi, érintetlen fenyőerdeje
veszhet kárba, ha befejeznek egy tíz éve készülő főutat Romániában, a
Retyezát-hegységben. Az erdő éppen azért maradt meg úgy, ahogy évezredek alatt kialakult, mert a térségben legfeljebb az elszánt túrázók zavarják a barna medve és társai nyugalmát. A beruházáshoz július elején adta hozzájárulását a bukaresti környezetvédelmi hatóság.
Medvebocs fekszik félig egy autó kerekei alatt a romániai Campusel falu határában, a Retyezát-hegységben. Néhány további barna medve a fenyőfákhoz láncolva, néhányan az úton hevernek - ez a látvány fogadja azt a túrázót, aki egy félig elkészült főúton akarja megközelíteni Románia legszebb magashegységi táját. A medvejelmezeket azok a környezetvédők helyezték el ott, ahol az aszfaltcsík véget ér. Így tiltakoznak az ellen, hogy a DN 66A főút még érintetlen, több ezer éves, ősi fenyőerdőt és két nemzeti parkot károsítana, ha az építését befejeznék.
Lényegében az új út a dél-erdélyi Hunyad megyét és a Zsil-folyó völgyét kötné össze a már a Monarchia idejében is népszerű turistacéllal, Herkulesfürdővel. Az érintetlen erdőt megítélésük szerint tönkretevő útépítést több mint egy évtizede próbálják véglegesen leállítani a helyi környezetvédők. Az építkezés során egy létező erdészeti utat fejlesztenének fel kétsávos főúttá; két szakasza már elkészült. A harmadik megépítéséhez július elején járult hozzá az ország környezetvédelemért felelős állami ügynöksége, az ANPM, amelyet az RMDSZ-es Nagy József vezet. A már elkészült szakaszok javítására és a befejezésére összesen 10,9 milliárd forintnak megfelelő lejt szánnak az állami költségvetésből.
Ha valóban megépül a DN 66A befejező része is, akkor Európa utolsó mérsékelt égövi érintetlen erdeje vész kárba: hasonló őserdő csak Finnország és Oroszország északi tájain létezik még a kontinensen - állapította meg természetvédelmi folyóiratában a Román Tudományos Akadémia. Az út nyomvonala a Retyezát-hegységben kialakított, fokozottan védett területen haladna át, délnyugat, azaz Herkulesfürdő felé haladva érintené a Cserna-patak völgyén kialakított Domogled Nemzeti Parkot.
Gazdagabb a biodiverzitás, mint a hivatalos verzióban
A még érintetlen erdő élővilágát is veszélyeztetné az építkezés: a biológusok megállapítása szerint ebben a térségben gyülekezik például a legtöbb denevérfaj Romániában. A környék élővilágának változatossága, vagyis a biodiverzitás felmérése közben a kutatók olyan denevérfajt is felfedeztek, amelyet eddig még nem észleltek az ország területén - derül ki abból a tanulmányból, amelyet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és az Edinburghi Egyetem munkatársai készítettek a vidéken. A háborítatlan hegyvidék állandó lakója továbbá a farkas, a barna medve, a hiúz, a zerge, a gímszarvas és a vaddisznó, de a túrázók találkozhatnak mormotákkal, szalamandrákkal és persze rengeteg mókussal is.
"Jelen helyzetben már csak a bíróság tudja megakadályozni a természetkárosítást" - mondta el az útépítésről Csibi Magor, a romániai Természetvédelmi Világalap, a WWF Duna-Kárpátok programjának igazgatója az [origo]-nak. "Százezer hektár olyan erdő sorsáról van szó, melyet nem érintett még emberi kéz, így az egész táj olyan állapotban van most is, ahogy az évezredek alatt kialakult" - tette hozzá. A szerintük indokolatlan közlekedésfejlesztés ellen küzdő szervezetek - a WWF mellett az Agent Green, a marosvásárhelyi Milvus Madártani Egyesület és a Romániai Denevérvédelmi Egyesület - botrányosnak tartja, hogy a főút már megépített második szakasza szakhatósági hozzájárulás, azaz környezetterhelési engedély nélkül készült el. Ez az útszakasz 3,2 kilométeren érinti a Retyezáti Nemzeti Parkot, de a természetvédelmi terület igazgatójától a beruházó nem is kért és nem is kapott engedélyt az építkezéshez.
Most a bukaresti állami környezetvédelmi ügynökség egy olyan tanulmány megállapításai nyomán járult hozzá a harmadik szakaszhoz és az építkezés folytatásához, amelynek egyik szerzője okirat-hamisítással vádolja a készítőit. A tanulmányt az Ecoterra nevű cég készítette, többek között dr. Dan Stanescu, a temesvári egyetem biológusának kutatásai alapján. A szakember idén márciusban azt nyilatkozta az Evenimentul Zilei bukaresti napilapnak, hogy ő csak előtanulmányt írt a cég részére, de aláírása mégis a végleges dokumentumon szerepel.
"Információink szerint a tanulmányíró cég munkatársai mindössze öt napot töltöttek a terepen, így érthető, hogy nem találták különösebben változatosnak az útépítésben érintett nemzeti parkok élővilágát. Ők például egyetlen denevérfajt azonosítottak, a miáltalunk rendelt tanulmány pedig huszonötöt. A kolozsvári és az edinburghi kutatók továbbá több száz vadcsapást észleltek a környéken, míg a másik tanulmányban csak egyetlen medvecsapás szerepel" - tette hozzá Csibi Magor. Egy ilyen gazdag élővilágú térség, mint a Retyezát és környéke biodiverzitásának felméréséhez három évnyi kutatómunka szükséges - jegyzi meg közleményében a WWF.
Nincs paragrafus az érintetlen erdőkről
A zöldek kritikájára azzal válaszolt a romániai környezetvédelmi hatóság, hogy a hatályos környezetvédelmi törvény és más rendelkezések sem ismerik az elsődleges (azaz érintetlen, ősi állapotában fennmaradt) erdő fogalmát, így az intézménynek nincs jogi lehetősége ennek védelmére kötelezni a beruházót. Ennek következménye az is, hogy az elsődleges erdő védelmének szempontjai hiányoznak az útépítés és a megnövekedő közlekedés környezetterheléséről rendelt tanulmányban - derül ki abból a közleményből, amelyet az ANPM sajtóosztálya juttatott el a magyarul és románul egyaránt megjelenő környezetvédelmi bloghoz, a Think Outside the Boxhoz (TOTB).
A környezetvédő szervezetek július elején bírósági panasszal éltek a környezetvédelmi ügynökség hozzájárulása ellen. Ebben a környezetterhelési engedély visszavonását kérik, a környék kiemelten védett mivolta mellett azzal érvelve, hogy a szakhatóság szinte megvalósíthatatlan természetvédelmi intézkedésekre kötelezte a beruházásért felelős hatóságot, a Temes Megyei Állami Útügyi Igazgatóságot. A beruházónak és a kivitelezőnek eszerint még az érintett erdőrész kivágása előtt át kell telepítenie az összes denevérkolóniát és madárfészket a nemzeti park megmaradó területére.
A zöldek ezenfelül azzal érvelnek, hogy a hatóságok maguk is elismerik: a befejezendő főút forgalma a legjobb esetben is közepes, de inkább gyenge lesz, mert a nemzeti parkokat keletről elkerülő másik két főút, a 66-os és a 67-es forgalma is közepes. A Retyezát kétezer méteres csúcsai között kanyargó út várhatóan az év hat hónapjában használhatatlan lesz a havazás és a csúszásveszély miatt. A környezetvédők szerint valószínűleg ugyanúgy le kell zárni ősztől tavaszig, mint ahogy az ország leghíresebb magashegységi főútvonalát, a Fogarasi-havasokat átszelő Transzfogarast. Ezek alapján szerintük a beruházó hamisan érvel azzal, hogy a DN 66A-val idő- és üzemanyag-megtakarítást érhetnek el az autósok.
A zöldszervezetek az ellen is panasszal élnek, hogy az útépítés önmagában 13 hektár őserdő kivágását igényli, az erdőgazdálkodásért felelős környezetvédelmi minisztérium mégis 30 hektárt minősítene át felhasználható térségnek. Csibi Magor elmondása szerint a környezetvédelmi szakhatóságnak és a zöldtárcának augusztus 4-éig kell hivatalos választ adnia a panaszukra. Ha ez nem történik meg, illetve az illetékesek nem reagálnak érdemben a kritikákra, pert indítanak az őserdő védelmében. Az [origo]-hoz eljuttatott panaszlevelükben az Agent Green elnöke, Gabriel Paun többek között a román alkotmánynak a gazdasági életet szabályozó részére hivatkozik, mely a 135. cikkelyben kimondja, hogy "az államnak biztosítania kell [...] a környezet helyreállítását és védelmét, valamint az ökológiai egyensúly fenntartását".
Ez a nyomvonal a legkevésbé káros a hatóság szerint
A környezetvédelmi hatóság a közleményében leszögezi, hogy az intézmény a hatályos törvények betartásával adott engedélyt a vitatott útépítés folytatására. Az ANPM kijelenti, hogy hozzájárulást kértek és kaptak a Cserna-völgyi Domogled Nemzeti Parktól, az állami vízügyi hatóságtól és a nemzeti kulturális örökségért felelős minisztériumtól. A hatóság szerint a Retyezát Nemzeti Park hozzájárulása nem szükséges a környezetterhelési engedélyezéshez, mert az út csak az előbbi park területén haladna át. Románia környezetért felelős állami intézménye szerint más nyomvonalváltozatokat is megvizsgáltak, de a DN 66A az elfogadott nyomvonalon terhelné a legkevésbé a környezetet, mert egy létező erdészeti út fejlesztéséről van szó. A hatóság közleménye szerint azt a megoldást választották, amely a lehető legkisebb erdőirtással jár.
A DN 66A-ügy egyébként 1999-ben kezdődött - abban az évben döntött a megépítéséről a romániai közlekedési tárca, melynek minisztere Traian Basescu mostani államfő volt. Mivel a korabeli romániai törvénykezés nem írta elő, hogy a beruházónak kötelessége környezeti hatástanulmányt bekérni, így a főút első szakaszának felépüléséhez elég volt egy környékbeli község, Uricani polgármesterének ellenjegyzése. 2002 végéig Hunyad megye határáig épült meg az út, de 2005-ig nem volt pénz a folytatásra. Időközben viszont változott a törvényi háttér, de a beruházó állami útügyi igazgatóság továbbra sem készíttetett környezeti hatástanulmányt az útépítésről. Ezért 2006-ban a környezetvédelmi ügynökség 120 ezer lejes (7,7 millió forintos) bírságot szabott ki. A Greenpeace nemzetközi zöldszervezet 2007-ben kampányt indított az építkezés ellen, így a beruházás ismét leállt.
2008-ban Basescu már államelnökként úgy nyilatkozott, hogy az útépítésnek mindenképpen folytatódnia kell a környék fejlesztése érdekében, ám a természetvédelmi szervezetek jogi úton ezt eddig megakadályozták. A beruházásból jelen pillanatig összesen 19 kilométernyi épült meg, a további 22 kilométer vágna át a nemzeti park kiemelten védett térségén. A környékbeliek gúnyosan "Basescu autópályájának" hívják az erdészeti út leaszfaltozását, mert az államfő feltűnő állhatatossággal lobbizik a projekt befejezéséért. Sipos Géza
A Retyezát-hegység a Magas-Tátrához hasonló, mintegy nyolcvan kisebb-nagyobb gleccsertóval tarkított vidékét kedvelik a magyarországi hegymászók, túrázók is. A hegység legmagasabb, 2509 méteres csúcsa alatt található Románia legnagyobb gleccsertava, a Bucura - a kevésbé feltűnő látványosságok közé tartozik a számos veszélyeztetett növényfaj, mint például az encián. A hegységben tilos tüzet gyújtani, és a szemetet össze kell gyűjteni, mert különben a medvék rászoknak a kempingezésre kijelölt helyek fosztogatására. A retyezáti túrákhoz minden esetben magashegységi felszerelés szükséges, kétezer méter fölött az augusztusi kánikulában is meglepheti a kirándulót a nulla fok közelébe csökkenő hőmérséklet és a havas eső, havazás. A hegység különleges természeti értékei miatt itt alakították ki Románia első nemzeti parkját 1935-ben. A Domogled Nemzeti Parkot jóval később, 1990-ben jelölték ki a Retyezáttól délnyugatra, a Cserna folyó völgyén. Itt az ősi erdő, a karsztvidék meredek sziklafalai, a folyó vágta szurdok és Herkulesfürdő a 19. századi nyaralókultúrát őrző épületei lehetnek a legérdekesebbek a túrázók számára.
Románia május végén írta alá Pozsonyban azt a nemzetközi megállapodást, amelyet hat további állam, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna kötött a Kárpátok erdőinek védelmében és a fenntartható erdőgazdálkodás érdekében. Az aláírók arról is megállapodtak, hogy fel kell mérni, hol borítja még érintetlen őserdő a hegyláncot. A jelenlegi becslések szerint több mint három magyarországnyi, vagyis körülbelül 300 ezer hektár érintetlen (más kifejezéssel elsődleges) erdő van a Kárpátokban. Ez azt jelenti, hogy az erdő ökoszisztémájának nem kellett regenerálódnia nagy kiterjedésű tűz, gombafertőzés vagy emberi beavatkozás nyomán. Az ENSZ 2011-et az erdők évének nyilvánította.
