2011. augusztus 23. - A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium csak abban az esetben fogja javasolni jóváhagyásra a kormánynak a verespataki bánya megnyitását szorgalmazó projektet, ha a befektetési terv nem lesz ártalmas a környezetre. "Már mandátumom kezdetén hangsúlyoztam, hogy csak abban az esetben fogom ajánlani a kormánynak, hogy határozattal hagyja jóvá a beruházás környezetvédelmi engedélyét, ha a befektető terve tiszteletben tartja az európai legmagasabb standardokat. A Rosia Montana Gold Corporationnak felhívtam a figyelmét arra, hogy két nagyon fontos követelménynek kell eleget tegyen: a cianid százalékát olyan szintre kell csökkentenie, hogy ne legyen ártalmas a környezetre, úgy ahogy a svédországi gyakorlat is mutatja és a kitermelés első éveiben biztosítania kell a pénzt a környék élőhelyeinek helyreállítására”.
Európai szinten a gyenge sav hatására bomló cianid legnagyobb megengedett koncentrációját 10 ppm. Bár a maximális érték 10 ppm, a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium 2011 augusztusában felhívta a Rosia Montana Gold Corporation figyelmét, hogy az általuk javasolt 5 ppm-es koncentráció túl magas, és felkérte a befektetőt, hogy jöjjön megoldással a gyenge sav hatására bomló cianid koncentrációjának további csökkentésére. Ez a koncentráció azt jelenti, hogy amikor a zagy a meddőbe ér, már nem ártalmas a környezetre.
A Verespatak projekt környezeti hatástanulmányának elemzése 2004 decemberében kezdődött, és 2006 júliusában a Rosia Montana Gold Corporation Rt. benyújtotta a hatásvizsgálati tanulmánnyal kapcsolatos jelenését. Az eljárás keretén belül 24.07.2006 – 29.08.2006 között Romániában 14-, Magyarországon 2 nyilvános vitát szerveztek lehetőséget adva a polgároknak, hogy részt vegyenek a procedúrában, az érdeklődőknek, hogy észrevételeket és megjegyzéseket tegyenek a beruházásról.
A környezeti hatástanulmány elemzésekor a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium felkérte a Külügyminisztériumot, hogy az Espoo Egyezmény környezeti hatások vizsgálatáról szóló, az országhatáron átterjedő összefüggésben küldjön értesítést a potenciálisan érintett államoknak (Magyarország, Szerbia és Montenegró, Bulgária, Moldova, Ukrajna, Szlovákia). Magyarország volt az egyetlen állam, amely megerősítette részvételét a környezeti hatástanulmány elemzésénél, a többi állam nem akart részt venni ebben a procedúrában.
2007 januárjában, a Környezetvédelmi Minisztérium elküldte a Rosia Montana Gold Corporationnak a nyilvános vita következtében megfogalmazott észrevételeket és megjegyzéseket, melyekre a beruházó 2007 májusában válaszolt.
A környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatos jelentés elemzésénél a Technikai Bizottság 2007. június-augusztusában 4-szer ülésezett a befektető jelenlétében. Ezen ülések alkalmával a jelentés 9 fejezetéből a négy első fejezetet elemezte a bizottság.
2007 szeptemberében, a befektető által benyújtott városépítészeti engedélyt a bíróság felfüggesztette és ezért a környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatos eljárások leálltak. A Temesvári Táblabíróság 2009 márciusában végleges és visszavonhatatlan ítélettel jóváhagyta a városépítészeti engedély felfüggesztését.
2010 májusában a Rosia Montana Gold Corporation új városépítészeti engedélyt tett le, ezt követően a környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatos jelentés elemzése újraindult. Ezt követően 2010 folyamán a Technikai Bizottság négy ízben ülésezett és a környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatos jelentés kilenc fejezetből hetet áttanulmányozott.
A Technikai Bizottság 12 intézmény, a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Belügyminisztérium (Sürgősségi Főfelügyelőség), Közlekedési Minisztérium, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, Régiófejlesztési és Turisztikai Minisztérium, Kulturális és Nemzeti Örökségi Minisztérium, Országos Ásványi Erőforrások Ügynöksége, Román Akadémia, Földtani Intézet, Román Vizek Országos Hatósága és a Környezetvédelmi Őrség tagjaiból áll.
2011 januárjában, a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium továbbította Magyarországnak a Rosia Montana Gold Corporation által, a minisztérium felkérésére, napirendre hozott dokumentációkat és azokat a válaszokat, amiket a magyar fél az országhatáron átterjedő összefüggésben fogalmazott meg a bányanyitással kapcsolatosan a 2006-os eljárás következtében.
2011. augusztus 3-án a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium tudatta, hogy ellenzi a verespataki bánya megnyitását. Ennek következtében a magyar féllel folytatott konzultációs folyamat lezárult.
2011. március elsején a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium újraindította nyilvános konzultációt. A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium közzétette honlapján a RMGC által benyújtott, a környezetvédelmi engedély kibocsátásához szükséges dokumentációt és felkérte az érdeklődőket, hogy 2011. március-augusztus között juttassák el a minisztériumhoz ezzel kapcsolatos javaslataikat, észrevételeiket.
A nyilvános konzultáció következtében a minisztériumhoz 517 javaslat, észrevétel érkezett be. 2011. július 29-én a minisztérium továbbította a beérkezett kérdéseket a Rosia Montana Gold Corporationnak. A cég válasza nyomán ezeket a Technikai Bizottság következő ülésein tárgyalja meg. Andras Gabriella