2011. október 29. - Helyi gazdálkodás, helyi piacok címmel tartották meg
a Közpolitikai vitaestek sorozat újabb rendezvényét. Fontos a termelő
és a fogyasztó közötti bizalom. Mitől vált ennyire népszerű témává a helyi gazdaságok, piacok fellendítése? – tette fel a kérdést a beszélgetés elején az est házigazdája, Gerstmár Ferenc önkormányzati képviselő (LMP) csütörtökön a Városi Művelődési Központban.
Globális piacot élünk, nagy mennyiségben tudunk terméket előállítani, iparszerű mezőgazdasági termelés terjedt el, amelynek negatív hatásait nem érzékeljük, mint például az erdőirtás, nagy mértékű talajerózió, vagy éppen a helyi közösségek felbomlása – vélekedett Szabó Rebeka. Az LMP országgyűlési képviselője, a mezőgazdasági bizottság tagja szerint az élelmiszertermelés az exportot helyezi előtérbe, amitől azonban instabil lesz. Egyetlen megoldás lehet, ha a termelt árut helyben adjuk el, de elismerte, nehéz feladat a helyi gazdaságok újraélesztése.
Szalay Tímea azt mondta, az emberek tisztában vannak ezzel a problémával, csak másként fogalmazódik meg bennük, s nem feltétlenül látják át, hogy miként történik az élelmiszerek elosztása. Emlékszünk még rá, hogy milyen a jó étel, de az üzletekben egyre rosszabb minőségű terméket kapunk, s az élelmiszerbotrányok is egyre gyakoribbak – hangsúlyozta a Csalán Egyesület elnöke.
A termékek minősége és származási helye gyakran bizonytalan – egészítette ki ezt a gondolatot Nádudvary Gábor, kiemelve, ezért is fontos a helyi piacok elterjedése. A Veszprém Megyei Agrárkamara vezető tanácsadója úgy fogalmazott, a termelőnek az a legfontosabb, hogy a megtermelt árut eladja, így örömmel fogadja a kereskedő – gyakran alacsonyabb – árajánlatát, nem éri meg neki a piacon árusítani.
Egy répa átlag 1800 kilométert utazik a földtől az asztalig – ismertette a megdöbbentő adatot Győrffy Balázs a MAGOSZ megyei elnöke. Problémaként mutatott rá, hogy a városban élők nem a környező falvakban termelt élelmiszereket keresik, hanem kényelmesebb nekik bevásárolni a multiknál, holott sokszor lenyomozhatatlan egy-egy termék pontos származási helye, példaként említette a dioxinos botrányt. Azt látni, hogy a falvakban a korábbi termőföldek pázsitként funkcionálnak. Nem éri meg foglalkozni vele, hiszen a külföldről behozott áru sokszor olcsóbban jelenik meg a piacokon.
Mennyire érdekli a fogyasztókat, hogy jó minőségű élelmiszert fogyasszanak? – kérdezte Gerstmár Ferenc, hiszen a szociális helyzet arra kényszeríti őket, hogy a polcokon feltüntetett árakat figyelje.
Mindenek előtt ki kellene zárni a rossz minőségű ételeket az üzletekből – vélekedett Győrffy Balázs. Az a termelő, aki hosszú távon a piacon akar maradni, érdeke, hogy visszajöjjenek hozzá a vásárlók, ezért fontos a helyi piacok elterjedése – emelte ki.
Szabó Rebeka szerint ehhez az szükséges, hogy a termelő és a fogyasztó között újra bizalom alakuljon ki, mert amíg a piacokon termékkóddal ellátott „tanyasi tojást” találunk, ez nem valósul meg.
Az est folyamán szó volt még az agrárkamarai törvény módosításairól is, ami többek között tartalmazza, hogy a jövőben az élelmiszer kereskedőknek is kötelező lesz a kamarai tagság. – Persze hozhatunk bármilyen szabályt, ha az emberek részéről nem jelentkezik igény a minőségre – vélekedett Győrffy Balázs. – Az emberek nagy része nem ismeri a minőséget, éppen ezért nem is keresi azt.
Szalay Tímea tapasztalata szerint a piacokon jelenleg nem a termelők vannak jelen, alternatív áruházként funkcionál. Talán 3-5 helyi árus található, a többi termék egy nagy elosztó központból érkezik, vagy az Alföldről. – Egy tanyasi tanúsító rendszer kialakítása némi megoldást jelentene, aminek köszönhetően lehetne tudni, hogy ténylegesen hol termelődött az áru. A helyi termék piacokon azt érzem, hogy valóban igyekeznek gazdáktól származó termékekkel megtölteni, de ha megkérdezzük, honnét valók, távoli országrészből érkeztek, s nem helyi termékek – adott hangot véleményének.
Válságban van a vidék, ezért kényszerülnek a szervezők távolabbról termelőket hívni. A lényeg, hogy minél sokszínűbb legyen a piac – vélekedett ezzel kapcsolatban Szabó Rebeka. Piacot kell teremteni a helyi gazdaságnak, megoldás nyújthat erre talán a közétkeztetés, hogy legalább a gyerekek jó minőségű ételekhez jussanak – emelte ki. Hozzátette, sok esetben életszerűtlen élelmiszer szabályozás is a helyi termékek értékesítését nehezítik.
A fórum végén az érdeklődők is bekapcsolódtak a beszélgetésbe, s saját tapasztalataikat hozták elő, milyen formában találkoznak helyi termékekkel, vagy éppen milyen nehézségeket okoznak a törvényi túlszabályozások, amik kikerülésében rendkívül kreatív a magyar. Cseh Zoltán
