2011. november 5. - A könyv hasznos és tanulságos adatokkal szolgál mindazoknak, akik az erdővel hivatásuk vagy érdeklődésük okán foglalkoznak, de a nem szakmabeli is talál érdekes adatokat a kiadványban. A Soproni-hegység erőállományainak története címmel jelent meg az Erdők Nemzetközi Évében a Tanulmányi Erdőgazdaság 60. évfordulója alkalmából Mollayné Madas Gabriella, Molnár Ákos és Tamás József könyve.
A könyvet olvasónak tudnia kell azt, hogy míg a mezőgazdász a teljes termelési ciklusról személyes ismeretekkel rendelkezik, addig az erdész esetében ennek az esélye legfeljebb néhány gyorsan növő fafaj estében van meg.
A mezőgazdásznak személyes tapasztalata van a tenyészidőszak időjárásáról, az elvégzett munkák minőségéről, tehát a legtöbb tényezőről, amely a termés minőségét és mennyiségét befolyásolja. Akkor, amikor a termesztés eredményeit értékeli, ezek az ismeretek jelentős segítséget nyújtanak a tanulságok levonásához.
Az erdők esetében jellemző inkább az, hogy egy állomány növekedése több emberöltőt átölelő, így egy-egy idősebb állomány múltjáról általában nagyon keveset tudunk.
Mindezek ismeretében kell értékelni annak jelentőségét, hogy azt a munkát, amit a Soproni-hegység erdőállományainak történetéről Tamás József 1956-ban elkezdett, dr. Mollay Jánosné és Molnár Ákos folytatott. A két anyag - már a lassan növő lombos állományokhoz viszonyítva is - egy nagyon jelentős időszakot dolgoz fel. Hasznos és tanulságos adatokkal szolgál mindazoknak, akik az erdővel hivatásuk vagy érdeklődésük okán foglalkoznak, de a nem szakmabeli is talál érdekes adatokat a könyvben.
A Tanulmányi Erdőgazdaság vezérigazgatója, dr. Jámbor László, a könyvet elsősorban azoknak a munkatársainak ajánlja, akik a soproni erdőkben szolgálnak, hiszen annak az erdőnek a múltját ismerhetik meg belőle, melyekben napjainkban is dolgoznak.
Másodsorban a szakma oktatói és kutatói számára a könyvben összegyűjtött adatok pótolhatatlan segítséget nyújthatnak az egyes erdőállományok, valamint az azok kezelésében alkalmazott erdőgazdálkodási eljárások alapos elemzéséhez, értékeléséhez. A természetvédelem területén erdővel foglalkozó hivatásos és társadalmi szervezetek tagjai is hasznos ismereteket szerezhetnek a kiadványból.
Az utóbbi évek során, az állami erdők feletti rendelkezés megszerzésért folytatott hatalmi harcok PR tevékenységének az eredményeként, sokak szemében az erdész vált az erdő legfőbb ellenségévé. A könyvben összegyűjtött információk, kiegészítve azokat a soproni erdők múltjáról, az erdők 100-200 évvel ezelőtti állapotáról szóló ismeretekkel, hozzájárulhatnak az elmúlt évszázad erdőgazdálkodásának természetvédelmi szempontból történő, a korábbinál differenciáltabb és megalapozottabb értékeléséhez. Az egyes erdőrészletek múltjának ismerete segítheti az elmúlt évtizedekben erdőket érintő természetvédelmi szabályozások következményeinek feltárását is – szól dr. Jámbor László ajánlója.
A könyv a felsoroltakon kívül azoknak is ajánlott, akik az erdészeti adattár működésével kapcsolatos döntéseket hozzák. Napjaink adatkezelési színvonalán nem kellene megelégednie a szakmának a terv- és tényadatok pusztán leíró jellegű nyilvántartásával. Ha megoldást találnának arra, hogy a legfontosabb gazdálkodási információk rögzítése az éves nyilvántartások felvezetésével egyidejűleg megtörténjen, akkor a könyv folytatásának megírásánál már nem csupán a szakmabeliek emlékezetére kellene támaszkodni. Mindennek legnagyobb hasznát az erdő látná.
(Mollayné Madas Gabriella-Molnár Ákos-Tamás-József: A Soproni-hegység erdőállományainak története, a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. 2011. Sopron) BTÉ