Részben hat a földhaszonbérleti díjakra a területalapú támogatás növekedése (agromonitor.hu)

2011. november 10. - Más paraméterek a szerződésekben Csak részben hat a hazai földhaszonbérleti díjakra, hogy az idén jelentős mértékben, több mint 20 százalékkal nőttek az uniós területalapú támogatások. Lajtos Ferenc, a földpiaci adásvételekben meghatározó miskolci Tiszacash Zrt. szakértője szerint ennek hátterében az áll, hogy a megállapodások nagy részében a búzaárakhoz kötött aranykoronánkénti összegek, illetve euró alapú hektáronkénti díjak, vagy 2-3 ezer forintos, fix évenkénti emelkedést tartalmazó kikötések szerepelnek. Az uniós pénzek most ott okoznak növekedést, ahol a haszonbérleti díjakat közvetlenül a területalapú támogatásokhoz – jellemzően azok 50 százalékához – kötötték. A földpiacon mára 30-40 ezer forint körüli, illetve annak megfelelő hektáronkénti haszonbérleti díjak alakultak ki, az átlagos földárak pedig – amelyeket az uniós pénzek direkt módon szintén nem befolyásolnak – 700-800 ezer forint között mozognak. Bár a gyengülő forint a területalapú támogatások növekedésében az idén nagy szerepet játszott, a Tiszacash szakértője szerint a gazdálkodók egy részének nem kedvez, mert korábban felvett devizahiteleik is drágulnak. Emellett a termeléshez felhasznált, jórészt külföldről származó inputanyagok ára is növekszik, miközben az árfolyamgyengülésből fakadó exportbevételi előnyöket a termelők kevésbé tudják kihasználni, mivel a külpiacokon közvetlenül kis részük értékesíti termékeit.
A területalapú támogatások a hazai földhaszonbérleti összegeket csak azokban az esetekben befolyásolják, amikor a díjakat a szerződő felek az uniós kifizetések mértékéhez kötik – közölte Lajtos Ferenc. E megállapodásokban a hektáronkénti bérleti díjak általában a területalapú támogatás 50 százalékának felelnek meg. Mint ismert, az idei uniós támogatások tavalyhoz képest több mint 20 százalékkal nőttek, így az ehhez társított haszonbérleti díjak is ilyen mértékben emelkedhetnek.
Szakértői számítások szerint az elmúlt évi 46,5 ezer forint helyett egy hektárra most akár 57 ezer forintos uniós támogatás is juthat, amelynek felét a termelők október 17-től előlegként megkapták. A kifizetések idei bővüléséhez az járult hozzá, hogy az uniós források 15 százalékkal nominálisan eleve nőttek, a gyengülő forint miatt pedig az átváltási euró árfolyam a tavalyi 275,75 forintról 292,55 forintra emelkedett. A támogatásokhoz kötött díjak azonban kockázatot is hordozhatnak magukban, mivel a forint esetleges erősödése a következő években az ilyen szerződéseknél akár a haszonbérleti összegek csökkenéséhez is vezethet.
Ugyanakkor a szerződő felek viszonylag kis hányada jelöl meg támogatásfüggő fizetési feltételeket, és ezek helyett búzaárakhoz kötött aranykoronánkénti összegekben, illetve euróban meghatározott vagy évenként 2-3 ezer forintos emelkedést tartalmazó, fix forintdíjakban állapodik meg. Így e haszonbérleti szerződésekre a területalapú támogatások nincsenek hatással. Az uniós pénzek közvetlenül nem befolyásolják a hazai földárakat sem, amelyekre alapvetően a keresleti-kínálati viszonyok hatnak. A Tiszacash tapasztalatai szerint a hazai földárak az utóbbi időszakban három-négyévente megkétszereződtek. Egy harminchektáros, húsz aranykoronás birtok hektáronkénti ára ma Kelet-Magyarországon 850-900 ezer, a Dunántúlon 1,2-1,3 millió forint között mozog, az országos átlagár pedig – amely sok más jellegű területet is magába foglal - 700-800 ezer forintra tehető.
Bár a forintgyengülés az uniós támogatások átváltására kedvező hatást gyakorol, egyes gazdálkodók számára hátrányos is lehet – állapította meg Lajtos Ferenc. Ennek legnyomósabb oka, hogy az euróban vagy svájci frankban korábban felvett, jellemzően jelzálog- vagy gépvásárlási hitelek törlesztő részletei a mezőgazdasági termelők körében is nőttek. Így az árfolyamváltozásból származó támogatásnövekedés előnyeit elsősorban azok élvezhetik, akiknek nincsenek ilyen devizahiteleik.
Ugyanakkor számos mezőgazdasági inputanyagot - így például a növényvédő szereket, a műtrágyákat és a vetőmagokat – külföldről kell beszerezni, így ezeket a gyengülő forint jelentősen drágítja. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben felhasznált vitaminokkal, szójával vagy kiegészítő takarmányokkal kapcsolatban is. Ugyanakkor – tette hozzá Lajtos Ferenc – a gazdálkodók nagy része nem tudni élni azzal a lehetőséggel, hogy most a mezőgazdasági termékek exportja (is) több árbevételt hoz. Zömüknek ugyanis nincsen meg a kapcsolata és felkészültsége ahhoz, hogy áruféleségeit közvetlenül maga értékesítse a külpiacokon.