2011. november 29. - Szakmai napot tartottak kedden az ÉKÖVIZIG-ben, melynek középpontjában a vízellátás és a jövő kérdése állt. Délelőtt a sajtó képviselőit tájékoztatták a projektről, délután pedig egy előadás keretében vázolták fel a szakemberek a prognosztizált, negatív jövőt.
A CCWaterS elnevezésű projektben 9 ország veszt részt. Ausztria, Szerbia, Szlovákia, Bulgária, Olaszország, Horvátország, Görögország és Románia mellett Magyarországon is figyelemmel kísértek két mintaterületet, hogy annak éghajlati változásaiból modellezzék a távoli jövőt.
Hazánkban a Magyar Hidrogeológia Társaság és a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) koordinálta a felméréseket a nyírségben és a Bükk területén, Miskolcon.
– Azért választottuk Miskolcot, mert ez az a terület, ahol minden eset előfordult. A legérzékenyebb és legsérülékenyebb terület ez, hiszen a szárasság és árvíz is sújtotta már. Itt jól tudjuk vizsgálni a különböző éghajlati hatásokat – hangsúlyozta a délelőtt tartott sajtótájékoztatón Tahi Ágnes a VKKI-től. Felvázolta, azokat a problémákat, amelyek az elkövetkező 40 és 90 évben bekövetkezhetnek, ha nem változik az emberek hozzáállása.
A Bükk hegység éghajlata is megváltozhat az elkövetkező időszakban, amely a karsztvízre, s ezzel a vízellátásra is hatással lehet.
Tahi Ágnes a ’80-as éveket hozta fel példaként, amikor nem volt elég víz a karsztforrásokban, így a város lakossága vízhiánnyal küzdött, majd felidézte az árvíz időszakát is, amikor a nagytömegű csapadék miatt a víz minősége romlott.
– Szélsőséges időjárásra lehet számítani 2050-ben és 2100-ban, ha nem teszünk valamit. 2100-ra akár 3,3 Celsius fokos felmelegedés is várható, ami száraz nyárhoz és csapadékos télhez vezet – magyarázta a modelleket Tahi Ágnes.
Természetesen az európai projekt magyarországi partnere, a VKKI nem csupán a lehetséges negatív jövőképet prezentálta, hanem megoldási lehetőségeket is kidolgozott. Eszerint szükséges növelni s tározók kapacitását, csökkenteni a vízveszteséget, több víztisztító berendezést kell beépíteni, illetve a fogyasztóknál kell elkezdeni a kezelést, aképpen, hogy víztakarékos eszközöket használjanak. Fontos emellett a tudatos erdőgazdálkodás is térségünkben, hiszen az erdők, a mérések alapján, nem érzik jól magukat a Bükkben, s a fenyőerdő, tölgyes, bükkös határai eltolódhatnak.
– Mindezek mellett a monitoring fejlesztése és üzemeltetése is fontos, hiszen amit mi most mérünk, azt a jövőben hasznosíthatják – tette hozzá Tahi Ágnes.
A sajtótájékoztatót követően délután egy szakmai előadás keretében is megvitatták az eredményeket és a lehetőségeket a szakemberek. Ugyan a 4,2 millió eurós projekt – amelyből hazánk része 321 250 euró – 2012 áprilisának végén zárul a 20 európai mintaterületen, de a mérések, a modellek eredményeit folyamatosan vizsgálják és kiértékelik a szakemberek. Azért, hogy unokáinknak, dédunokáinknak, ükunokáinknak is jusson elegendő víz. Kiss J.
