Lesz-e árvíz, ha elolvad a hó? (Index)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2012. február 13. - A Meteorológiai Szolgálat legfrissebb jelentése szerint a hét második felében enyhül az időjárás az országban, kevésbé lesznek kemények az éjszakai fagyok, napközben pedig huzamosabb időre fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet, akár plusz 4-5 fok is lehet szombaton. Ez azt is jelenti, hogy beindul az olvadás – de vajon kell-e árvízveszély miatt félnünk, ha eltűnik az egész országot beborító, tíz centistől fél méteresig váltakozó vastagságú hótakaró?
Láng István, az Országos Műszaki Irányító Törzs (ez a szerv koordinálja a vízügyi igazgatóságok munkáját vészhelyzet esetén) vezetője szerint egyelőre nincs ok az aggodalomra, 5-6 napon belül, ameddig a meteorológiai és vízügyi előrejelzések aránylag pontosak és megbízhatóak, szinte biztos, hogy nem lesz árvíz.
Árvíz szempontjából ugyanis aránylag keveset számít a Magyarországot beborító hó olvadása, a Dunát és a Tiszát sokkal inkább a Kárpátokban és az Alpokban beinduló olvadás tudja megduzzasztani. A Duna vízgyűjtő területén jelenleg 11, a Tiszánál 5 köbkilométerre becsülik az olvadásra váró hómennyiséget, ami ugyan több mint az átlag az év ennek a szakaszában (a Dunánál ez 9, a Tiszánál 4 köbkilométer), de nem számít különösebben extrém értéknek.
Vagyis hiába van most nálunk szokatlanul sok hó, ennél fontosabb, hogy az országot körülvevő hegyekben éppen csak átlag fölötti a hó mennyisége. A rekord az utóbbi évekből a Dunánál 18, a Tiszánál 8,5 köbkilométer, és még ezek a számok sem jelentenek automatikusan óriási árvizet, rengeteg függ ugyanis attól, hogy mennyire intenzív az olvadás, milyen gyorsan emelkedik a hőmérséklet, és azzal a hegyekben a hóhatár, és milyen az időjárás az olvadás közben, például esik-e az eső. Az előrejelzések most aránylag lassú olvadást jósolnak, ami árvízvédelmi szempontból jó jel.
A meteorológusok másik jóslata az olvadás mellé a heves, száz kilométer per órát is elérő szél, ez azonban a folyami árvízre nincs különösebb hatással, folyóvizeken nem tud veszélyesebb hullámokat verni (az más kérdés, hogy magát a védekezést komolyan megnehezíti a viharos szél). Gondot okozhat viszont az, hogy a Duna tele van jégtáblákkal, a Tiszán pedig már áll a jég, ezért az Országos Műszaki Irányító Törzs jégtörői mindként nagy folyó egész hosszában készenlétben várják, hogy ha megindul az olvadás, és a vízszint emelkedése, elkezdhessék törni a jeget. Ha az Alpokba és a Kárpátokba is megérkezik az enyhébb idő, akkor sem kell rögtön pánikba esni, a Tiszán 2-3, a Dunán 3-5 napba is telik, mire az árhullám eléri a folyók magyarországi szakaszait.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.