2012. március 30. - Ijesztő adatokkal szolgál néhány napja az Országos
Légszennyezettségi Hálózat (OLH) Kolontárhoz közeli, Lőrintepusztán
elhelyezett egysége. Az Index két napja az Időkép.hu szmogtérképén figyelt fel az egészségügyi határértéket jócskán meghaladó szállópor-koncentrátumra (PM10), azonban a szerdai és a csütörtöki 160-180 százalékos érték péntek reggel hat órakor 224,5 µg/m3-re, vagyis a határérték 449 százalékára ugrott fel.
Labancz Krisztina, az Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati és Levegőkörnyezeti Főosztály munkatársa megkeresésünkre elmondta, hogy a mérések pontosak, azonban azt mindenképpen érdemes tudni, hogy a Magyarországon megállapított egészségügyi határérték még európai viszonylatban is nagyon alacsony, így nem meglepő, ha ezt meghaladó értékek születnek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a szállópor egy része nem helyben keletkezik, hanem nagyobb távolságokat megtéve is összegyűlhet egy helyen. „Az ilyen helyzetek kialakulásában természetesen a szél erőssége és iránya is közrejátszhat, a most fújó szelek például a német és cseh iparvidékek szennyezését hozzák be a Kárpát-medencébe, de az is lehet, hogy a mérőállomás környéki port kavarják fel az erős széllökések” – fogalmazott Labancz.
A szakember azt is megjegyezte, hogy éppen mostanában folyik szakmai vita a PM10-es (10 mikron átmérőjű) por jelentőségéről. Sokkal fontosabb és beszédesebb ugyanis az, hogy mekkora a levegő PM2,5 tartalma, vagyis mennyi 2,5 mikronos szemcseátmérőjű, a tüdőbe jóval könnyebben lejutó, és onnan sokkal nehezebben távozó részecskét lélegzünk be, így fontosabb lenne annak mérése.
Kit tudja, hol áll meg
A térkép szerint azonban a szálló por nemcsak Kolontár, Devecser és Veszprém környékét lepi el, de a Balaton északi és déli partját, és úgy általában középnyugat-magyarországi területeket is beborítja. Labancz szerint az Időkép szerkesztői a mért adatok alapján interpolálnak, vagyis az ismert adatokból következtetik ki a mérőpont nélküli területek helyzetét. „Az OMSZ és az OLH nem használja ezt a módszert, mert korábbi, szélcsatornás kísérletekben kiderült, hogy még a budapesti Kosztolányi Dezső tér jobb és bal oldalán mért értékek közti eltérés is hatalmas lehet, így egy jóval nagyobb, ráadásul összetettebb domborzattal borított térségre interpolálni felesleges” – mondta.
Kurunczi Rita, az Időkép meteorológusa szerint a vizualizációhoz használt interpoláció valóban nem a legpontosabb módszer (bár a függvény több tényezőt, például a domborzatot is figyelembe vesz), az adatok térképes megjelenítése megkönnyíti, hogy az emberek átlássák a pillanatnyi helyzetet. Véleménye szerint az általuk használt megjelenítés sokkal érthetőbb, mint az OLH honlapján használt táblázatos megoldás. „Az Időkép.hu szmogtérképének elsődleges célja, hogy az emberek gyorsan be tudják azonosítani a mérési helyeket. Ha annyit mondok, hogy Sarródon is van egy mérőállomás, térkép nélkül a többség nem igazán tudja hova tenni ezt az információt” – tette hozzá az Időkép munkatársa.
Kurunczi elmondása alapján a PM10-es értéknek fontos összetevője lehet a helyben felkavart por, főleg Kolontár környékén: „Az elmúlt hetekben személyesen is jártam a környéken, és bár a vörös iszap legnagyobb részét eltávolították, a fák törzsein a mai napig pontosan látható, milyen magasan volt a térséget elárasztó iszap szintje.”
A labor falain túl
A péntek reggeli 449 százalék már elég soknak hangzott ahhoz, hogy a helyiektől is megkérdezzük, mi a helyzet. „Valamennyit érzékelni a faluban is, de leginkább a mérőműszer környékén haladva ilyen súlyos a helyzet” – mondta el egy névtelenül nyilatkozó helyi lakos, majd hozzátette, hogy csütörtökön nagyjából húsz méterre csökkent a látótávolság a Lőrinte-pusztán kihelyezett mobil mérőállomás környékén. Ezt erősíti meg a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől (KDTKTVF) kapott tájékoztatás is, amely szerint a március 26-i és 28-i helyszíni vizsgálat során szabad szemmel is „egyértelműen látható volt" a szálló por magas koncentrátuma.
A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye alapján – miután korábban kétszer is észleltek nagyobb mennyiségű szálló port a térségben – február vége óta mobil mérőkocsi figyeli a levegő minőségét Kolontáron. Az érintett területen élők otthonaitól mintegy 50-200 méterre, a kiporzás helyétől déli-délkeleti irányban, vagyis szélirányban kihelyezett műszerek, és levegőminták további analitikai vizsgálatának segítségével lehetővé válik a szálló por és „azon összetevők (vas, alumínium, nátrium) koncentrációjának megállapítása, amelyekből vörösiszap tartalomra lehet következtetni.”
Hivatalosan is sok a por
A fennálló helyzettel kapcsolatban tájékoztatást kértünk az ügyben illetékes Vidékfejlesztési Minisztériumtól is. A válaszból kiderült, hogy a feltámadó szél miatt a nagyobb fokú kiporzás március 25. óta tart, de a magas szennyezettség Kolontárt (és a környező településeket: Szőc, Halimba, Padragkút) érinti csak, Ajka, Veszprém vagy Várpalota PM10 szennyezettsége az egészségügyi határérték (50 µg/m3) alatt van.
A por összetételével kapcsolatban a minisztérium sajtóosztálya, illetve a KDTKTVF is elmondta, hogy a 2010-es katasztrófa óta több ízben történt a környék levegőjének szállópor-összetételére vonatkozó vizsgálat. A mintákban talált, kis koncentrációjú fémek ugyan a vörösiszap jelenlétét mutatják, azonban ez nem a kiömlött, hanem a tározókban lévő, fedetlen anyag kiszáradása, és a kedvezőtlen széljárás miatt kerül a levegőbe. Bár a szálló por önmagában is veszélyes, a tájékoztatás szerint a vörösiszap-tartalom nem jelent további káros mellékhatásokat: mivel nem mutatható ki magasabb nátrium-tartalom, a lúg kimosódik a zagyból kiporzás előtt. A gondot tehát nem a por összetétele, hanem a por magas koncentrációja okozza.
Szálló por
A szálló por a levegőben eloszlatott finomszemcsés (10 µm alatti részecskeátmérőjű) szilárd vagy folyékony halmazállapotú, elsősorban a közlekedésből és a lakossági fűtésből származó anyagok gyűjtőneve. Angolul finomszemcsés anyagoknak (particulate matter, PM) nevezik őket. Magyarul a szálló por megnevezést az ülepedő portól való megkülönböztetésre használjuk (a 10 mikronnál nagyobb részecskék néhány óra leforgása alatt leülepednek a levegőben). Levegőszennyezettségi mutató; akárcsak a szén-monoxidra, a nitrogén-oxidokra vagy az ózonra, úgy erre is létezik meghatározott egészségügyi határérték. Magyarország 2008-ban, az EU országai között elsőként vezetett be önálló riasztási küszöbértéket. E szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m3 –t, riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 µg/m3 –t és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható. Kolbert András
