Az ember okozta zaj miatt kevesebb fenyőmag-termő fa kel ki (BBC/fuggetlen.hu)

2012. április 8. - Új-Mexikóban, a Rattlesnake Canyon területén vizsgálták az ipari zaj hatását az élőlényekre a North Carolina Egyetem kutatói. Ez egy nagy kiterjedésű, erdős terület, ahol sűrűn vannak földgáz-kutak, így a kutatók tanulmányozhatták a zaj hatását a vele gyakran együtt járó 'zavaró tényezők' - utak, mesterséges fény - nélkül.

Két kísérletet végeztek: az elsőben a madarakra fókuszáltak, mert azokat szokták a legérzékenyebben érinteni a zajhatások - akusztikus kommunikációjuk miatt.
Művirágokat helyeztek el - nagyon meggyőző művirágokat, nektárt tartalmazó csővel, csendes és zajos helyen. Azután nézték, mennyi nektár fogyott. Érdekes, hogy a nektármadarak látogatásának száma valójában megnőtt a zajos helyeken. Ez különösen igaz volt az egyik nektármadár fajra (Archilochus alexandri): ötször annyit látogatta a zajos helyen lévő virágokat, mint a csendes helyen lévőket.
Dr. Clinton Francis magyarázza, hogy ez a madár azért kedveli a zajos helyeket, mert a fészekrabló nyugati bozót szajkó, messze elkerüli azokat.
A második kísérlettel a fő erdőalkotó fafajt, a fenyőmagot termő fenyőt (Pinus Edulis) vizsgálták. Elszórtak fenyőtobozokat 120 fa alatt, zajos és csendes helyeken, és mozgásérzékelő kamerával felvették a magokat fogyasztó állatokat. Három napon át különféle állatok keresték fel a helyeket és ették a magokat: egér, mókus, madarak, nyulak.

A zajos helyeket - ez volt a legérdekesebb - az egerek kedvelték, a szajkók viszont elkerülték. Csakhogy azok a magok, amelyek áthaladtak az egér tápcsatornáján, már nem voltak képesek kicsírázni.
Így aztán, ha a zajos helyek környékén elszaporodnak az egerek, az egyúttal azt is jelenti, hogy kevesebb fenyőcsemete fog kinőni azon a területen.
Ezzel szemben egy szajkó akár ezrével is elraktározza magának a magokat: fúr egy lyukat a földbe, belerejt néhány magot, hogy majd a későbbiek során elfogyasztja. Némelyik mag végül is, kicsírázik.
A kutatócsoport megszámolta a fenyőcsemetéket, és úgy találta, hogy négyszer annyi van belőlük a csöndes területeken.
"Ha kevesebb a magonc a zajos területeken, az kevesebb érett fenyőfát jelent. De mivel ez a fenyő nagyon lassan nő, észre sem vesszük sokáig a különbséget, csak az évek múltával. Ha kevesebb a fenyőmag termő fa, fajok százainak kevesebb élőhely jut."
"Mivel a zajszennyezés növekszik, a kutatóknak fel kell mérniük a zaj ökológiai következményeit, együtt a többi, ember okozta környezeti változással - ami átalakította a tájat világszerte."