2012. 04. 19. - Körülbelül 20 ezer köbméter faanyagot tervez kitermelni Magyarország egyetlen jelentősebb kiterjedésű, háborítatlan erdőterületén az Ipoly Erdő Zrt. állami erdőgazdaság.
A Börzsöny északi részén fekvő Csarna-völgyben számos ritka növény- és állatfaj él, többek között a hiúz.
Nem tudott megegyezni arról, be lehet-e indítani a fakitermelést a
Csarna-patak völgyében a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a vidékfejlesztési
minisztérium főosztályai, valamint a kitermelésben érdekelt
erdőgazdaság, az Ipoly Erdő Zrt. A közel ezer hektáros Csarna-völgy
harminc éve érintetlen a Börzsöny északi részén - közölte a WWF.
Az erdőtervezés úgy zajlik, hogy az ország százötven körzetéből évente
tizenöt helyszínen történik tíz évre szóló körzeti erdőtervezés. A
Csarna-völgyről azonban több hónapja nincs döntés, mert a felek
álláspontja a tervbizottság legutóbbi ülésén sem közeledett. "Az Ipoly
Erdő körülbelül 20 ezer köbméter fát tervez kitermelni tíz év leforgása
alatt. A munkálatok 640 hektárt érintenek. Ezt ellenzi a nemzeti park és
a WWF" - mondta Gálhidy László, a természetvédelmi szervezet
erdővédelmi programvezetője az [origo]-nak.
A településektől távol, a Börzsöny északi részén fekvő, nagyrészt
fokozottan védett völgy ma még jelentős mértékben őrzi a Kárpátok
élővilágának értékeit. Itt még fészkel a fekete gólya, a parlagi sas,
vagy a fehérhátú fakopáncs. A völgy patakjaiban megtalálható a kövi rák
és a petényi márna, amely fajok az ország más vizeiből már többnyire
kipusztultak. A Csarna vidékén még jelen van a Magyarországon csak
néhány helyen előforduló hiúz. A völgy azon kevés területek egyike az
országban a WWF szerint, ahol a fennmaradásuk hosszú távon biztosított
lehet - amennyiben az erdőség háborítatlan marad.
"A fakivágási terv mellett az is aggasztó, hogy a faanyag
elszállításához muszáj útvonalhálózatot kiépíteni a völgyben. A folyamat
elszennyezheti a patakokat és jelentős mértékben zavarja az élővilágot,
elriasztja a védett madár- és emlősfajokat" - mondta Gálhidy László.
"Természetvédelmi szempontból azt tartanánk az egyetlen helyes
döntésnek, ha ott továbbra sem lenne fakitermelés. Már csak azért sem,
mert a völgy alig két százalékát teszi ki a Duna-Ipoly Nemzeti Park
területének, tehát a kitermelt faanyagból származó bevételek is
elhanyagolhatók" - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
A terület jövőjéről az erdőterv bizottság dönthet. Ha továbbra sem
sikerül megegyezni, a végső döntést Fazekas Sándor vidékfejlesztési
miniszternek kell meghoznia. Néhány kis területű rezervátumot leszámítva
itthon nincsenek háborítatlan erdőterületek. A nemzetközi irányelvek és
a hatályos természetvédelmi törvény szerint valamennyi magyarországi
nemzeti parkban ki kellene jelölni gazdálkodástól mentes, háborítatlan
területeket. A nemzeti parkok úgynevezett természeti zónájában az ember
jelenlétét lehetőleg a fenntartható turizmusra és a természetvédelmi
kezelésre kell korlátozni. Így történik ez a környező országok
többségében is - közölte a WWF.
