2012. június 20. - A hét jelentős nemzetközi eseménye a június 20-22.
között, a brazíliai Rio de Janeiróban, az 1992-es riói csúcstalálkozó
huszadik évfordulójára szervezett ENSZ Fenntartható Fejlődési
Konferencia, a Rió+20. A konferencia két fő témája a zöld gazdaság összefüggései a fenntartható fejlődéssel és a szegénységcsökkentéssel, valamint a fenntartható fejlődés intézményi keretei.
A házigazda Brazíliára az amazonasi esőerdők védelme miatt már a korábbi években is kiemelt figyelem összpontosult, a dél-amerikai országnak komoly elvárásoknak kell megfelelnie, hiszen a nemzeti szabályozástól nagy mértékben függ „Földünk tüdejének” állapota. De egész Latin-Amerika számára is meghatározó kérdés a globális felmelegedés kérdése – derül ki az Amerika-közi Fejlesztési Bank (IADB), a Természetvédelmi Világalap (WWF) és az ENSZ Latin-amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottságának (CEPAL) közös jelentéséből. Ugyanis Latin-Amerika mint fejlődő régió nehezen tud elég forrást elkülöníteni az eddigi károk mérséklésére és a továbbiak megelőzésére. Az említett intézmények szakértői szerint a régió országainak évente 110 milliárd dollárt kellene fordítaniuk az elkövetkezendő négy évtizedben arra, hogy csökkentsék az egy főre eső károsanyag-kibocsátásukat.
Latin-Amerika jelenleg a globális felmelegedést okozó kibocsátás 11 százalékáért felelős, s az abból eredő környezeti károk évente a GDP 2 százalékának megfelelő összeget tesznek ki, s a jelentés szerint az adaptációs költségek a GDP csupán 0,2 százalékát tennék ki. De amennyiben a jelenlegi folyamatok változatlanul fennmaradnak, 2050-re a mostani 4,7 tonna/fő károsanyag-kibocsátás 9,3 tonna/főre fog nőni Latin-Amerikában.
A szakértők úgy vélik, hogy a komoly fejlődési kihívások előtt álló régió számára megérné ez a környezeti befektetés, hiszen pozitív hatásait az élelmezés és az általános életkörülmények terén is érzékelhetnék az emberek, nem beszélve arról, hogy a természeti erőforrásokon alapuló növekedést és az infrastruktúrát veszélyeztető tényezők is csökkennének.
A házigazda kertje nem mindig zöldebb
A BBC Mundo szerint egy 2010-es műhold felvétel tanúsága alapján a Rio de Janeiro-i zöldövezet a város területének 29,5 százalékát teszi ki, ami azt jelenti, hogy 1984 óta 20 százalékkal csökkent a növényzettel borított városrész nagysága a szegénynegyedek (favelák) egyre nagyobb kiterjedése és a bevásárló- és szabadidős központok térnyerésé miatt.
2001 és 2010 között a brazil kormány csupán egy százalékkal tudta visszaszorítani az erdőirtást Rio de Janeiro környékén, a Csendes-óceán menti erődséget illetően. A város vezetősége az elmúlt évek alatt több tervvel is előállt, az egyik szerint például a favelák lakosságának bevonásával telepítenék újra a fákat, míg az utóbbi időben inkább a magáncégekkel kötött (korántsem olcsó) megállapodásoknak köszönhetően indult meg az újraerdősítés.
A nemzeti folyamatokat tekintve is fordulat várható, ugyanis Dilma Rousseff elnök megvétózta az elé terjesztett Erdészeti Kódexet, amely előtte már megkapta a szenátus jóváhagyását, és amely környezetvédők szerint komoly fenyegetést jelentett volna az Amazonas esőerdeire nézve. A világ három legnagyobb természetvédelmi és érdekképviseleti szervezete összefogott, hogy egy korábban soha nem látott méretű, 22 millió embert maga mellé állító kezdeményezést hívjon életre az Amazonas őserdejének megmentéséért. A WWF, a Greenpeace és az Avaaz petícióban szólította fel Dilma Rousseff brazil elnököt az erdőtörvény vétójára – írja a Greenfo. Bár az elmúlt évtized során Brazília elképesztő eredményeket ért el az erdőirtások mértékének csökkentésében, az új szabályozás visszavetette volna az elért eredményeket. A brazíliai Alkalmazott Gazdaságtudományi Kutató Intézet becslése szerint, ha a törvényjavaslatot elfogadták volna, az 76,5 millió hektár erdőveszteséget jelentett volna, ami további 28 milliárd tonna szén-dioxid légkörbe jutását eredményezte volna. A három zöldszervezet azt is kifogásolta, hogy az új törvényben nem szerepel még az illegális fakitermelés büntetése sem.
A házigazda Brazília reménye szerint sikerül elfogadtatnia a környezet védelmét és a szegénység leküzdését célzó egyezményt, amelynek tervezetét immár 56 oldalasra csökkentették. Eközben Riótól 40 kilométerre megrendezett Népek Csúcstalálkozóján indiánok és aktivisták követelik a világ vezetőitől, hogy hatékony és megvalósítható tervet dolgozzanak ki a fenntartható fejlődés érdekében.
