2012. 06. 20. - Akkor sem lenne átütő az ENSZ óriáskonferenciája a
fenntartható fejlődésről, ha nem a válság kellős közepén szerveznék -
mondja a magyar delegáció egyik, zöld gazdaságot kutató tagja. Rio de Janeiróban a tét eleve nem akkora, mint 1992-ben, az első Föld-csúcson volt.
Eleve nem szerepelnek történelmi jelentőségű dokumentumok a szerdán Rio de Janeiróban állam- és kormányfők részvételével startoló, a fenntartható fejlődésről szóló ENSZ-konferencia napirendjén. Az 1992-es, szintén Rióban megtartott "Föld-csúcs" az első átfogó környezet- és természetvédelmi ENSZ-konferencia volt, ahol a tagállamok nemzetközi egyezményt fogadtak el a biológiai sokféleségről és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről. Ez utóbbi vezetett el az úgynevezett kiotói egyezményhez, amelyben az aláíró államok sorra vállaltak üvegházgáz-csökkentéseket annak érdekében, hogy mérséklődjön az átlaghőmérséklet emelkedése.
A hetvenes években indult környezetvédő mozgalmak első nagy sikerüket érték el azzal, hogy több célkitűzésük nemzetközi jogi tétellé vált. Most viszont a hangulat nem is lehetne másabb az 1992-esnél - jegyzi meg a Reuters tudósítója. Annak ellenére, hogy a több mint 50 ezer résztvevő miatt nagyobbnak ígérkezik a húszéves évfordulóra szervezett csúcs, mint az eredeti, az ENSZ-diplomaták többsége már az előkészítő tárgyalások során igyekezett lehűteni a várakozásokat.
"A politikai konjunktúrával magyarázható, és strukturális oka egyaránt van annak, hogy nincs napirenden most jelentősebb egyezmény" - mondta Bartus Gábor a tanácskozás helyszínéről az [origo]-nak. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára úgy értékeli, hogy a politikusok "a világ egyéb nyavalyáival vannak elfoglalva", az Európai Unió például az adósság- és euróválsággal, az Egyesült Államok pedig az őszi elnökválasztásra készül. Ez az oka annak, hogy nem lesz ott Rióban Barack Obama, David Cameron és Angela Merkel sem. Bartus szerint szerencsétlen ötlet volt a tanácskozást az amerikai elnökválasztás elé időzíteni.
A százhúsz állam- és kormányfő (köztük Áder János) részvételével zajló, három napos tanácskozásnak három kitűzött célja van. Az első egy közös dokumentum, amely a nemzetközi együttműködésre hívja fel a figyelmet a fenntartható fejlődés területén. A második a civil szervezetek ajánlásaiból összeálló lista, a harmadik lista pedig az egyes országok fenntartható fejlődési kezdeményezéseit és vállalásait tartalmazza majd. Az ENSZ szerint fél tucat területre irányul "kiemelt figyelem" a konferencián, ezek a zöld gazdaság, az energiaügy, a fenntartható városok, az élelmiszer-biztonság, a mezőgazdaság, a természetes vizek és az óceánok.
"A személyes, szakértői álláspontom szerint a fenntartható fejlődés fogalma nem kellőképpen tisztázott az érdemi továbblépéshez" - mondta Bartus Gábor, aki a Budapesti Műszaki Egyetem környezet-gazdaságtani tanszékén tanít. "Ez a tisztázatlanság 1987 óta fennáll, amikor először vált központi jelentőségűvé ez az elmélet az ENSZ-ben. Jelenleg azt értjük a fenntarthatóság alatt, hogy a fejlődés ne rontsa a jövő nemzedékek életfeltételeit. Az viszont nincs tisztázva, hogy melyik generációnak pontosan milyen jogát kell tiszteletben tartanunk" - mondta a szakértő.
Bartus szerint ezzel a fogalomkészlettel olyan általánosságokig el tudtunk jutni, hogy fontos gátat szabni az üvegházhatású gázok kibocsátásának, de az már keményebb dió, hogy mi köze a riói konferencia kiemelt témájának, a zöld gazdaságnak a fenntarthatósághoz. "Itt a helyszínen azt tapasztaltam, hogy a fejlődő országok képviselői attól félnek, hogy ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy meg kell vásárolniuk a nagyvállalatok fejlesztette zöld technológiákat. Pedig ez nem így van" - mondta. A szakértő szerint a rendszerszerű tisztázatlanságok miatt akkor sem tudna sikeresebb lenni az új riói csúcs, ha a nemzetközi politikai élet nyugodtabb lenne.
Fogalmi viták
Többnapos vita után kedd délután jött létre a megállapodás a zárónyilatkozat szövegéről az előkészítő tárgyalásokon - értesült az AFP helyszíni tudósítója. A 49 oldalas dokumentumon végrehajtott változtatásokról egyelőre nem állnak rendelkezésre részletek. Érthető, hogy minden ENSZ-tárgyalássorozat nagyon nehezen halad, mert több mint 190 tagállam érdekeit kell egyeztetni, ám Rióban is olyan szövegezési problémák merülnek fel, amelyek már az üvegházgáz-csökkentési konferenciákról ismertek.
A feltörekvő országok delegációi például a "közös, de eltérő felelősségek" szókapcsolathoz ragaszkodtak. Ez arra utal, hogy a fejlődők jogot formálnak a fejlettekhez hasonló gazdasági növekedésre azon az áron is, hogy jelentős üvegházgáz-kibocsátással és a természeti erőforrások kizsákmányolásával jár. Ezt az amerikai küldöttség elutasította (az USA legmagasabb rangú politikusa a tanácskozáson Hillary Clinton külügyminiszter). A válság miatt ráadásul a részt vevő országok csak ímmel-ámmal hajlandók pénzben konkretizált vállalásokra. Emiatt rövid úton le is került a napirendről egy 30 milliárd dolláros fenntartható fejlődési alap létrehozása.
A természet kizsákmányolása
Ha az nem is dől el Rióban, hogy mit is jelent pontosan a fenntartható fejlődés, az viszont egy jelentésnek köszönhetően látható, hogy az első riói csúcs óta nem ez jellemezte a világgazdaságot. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és társintézményei azt állapították meg, hogy a világ legnagyobb, illetve leggyorsabban fejlődő gazdaságainak teljesítménye sokkal kisebbnek mutatkozna, ha a természeti és az emberi erőforrások fogyasztásából képzett mérőszámokkal korrigálnák a hazai összterméket, a GDP-t, amely csak forgalmi adatokat tartalmaz.
Az IWI mérőszám (közkeletűbb nevén a GDP plusz) szerint a leggyorsabban növekvő gazdaságokban a fejlődésnek a természeti tőke kimerítése volt az ára. Így például Kína GDP-je összesen 422 százalékkal, az Egyesült Államoké 37 százalékkal, Brazíliáé 31 százalékkal, Dél-Afrikáé 24 százalékkal nőtt 1990-től 2008-ig.
Ám IWI-ben számolva az összesített növekedés csak 45 százalékos volt Kínában, 13 százalékos az Egyesült Államokban, 18 százalékos Brazíliában, sőt Dél-Afrikában 1 százalékos csökkenés mérhető. A különbség a természeti erőforrások kimerítéséből adódik az UNEP szerint. A vizsgált húsz közül hat országban, Oroszországban, Venezuelában, Szaúd-Arábiában, Kolumbiában, Nigériában és Dél-Afrikában volt visszaesés IWI-vel mérve - jóllehet a GDP mindenütt növekedett. A GDP pluszba egyaránt beszámít a gyártott, az emberi és a természeti tőke, például a fosszilis üzemanyagok, az erdők vagy a halállomány.
"Az IWI-ből kiderül, hogy egyes jól teljesítőnek tartott országok valójában mínuszban vannak, hiszen a kölcsönvett természeti erőforrásokat soha nem lehet majd törleszteni" - így kommentálta a kutatási eredményeket a brit tudományos akadémia, a Royal Society Nobel-díjas biológus tagja, Sir John Sulston.
A riói konferencián fontos szerepe lesz az úgynevezett millenniumi céloknak, amelyeket korábban szintén az ENSZ különféle testületei fogalmaztak meg. "Ezek a célok a fejlődő országokra vonatkoznak. Azért számítanak jó tárgyalási alapnak, mert úgy tűnik, többet közülük sikerült elérni. Ilyen a szegénység visszaszorítása és a tiszta ivóvíz" - mondta Bartus Gábor. Rióban ezért most olyan mérhető millenniumi célokat dolgoznak ki, amelyek a fejlett államokra, így Magyarországra is vonatkoznak. Sipos Géza
Magyarország a "fenntartható fejlődés első szintjét", vagyis az ezt szolgáló intézményrendszert, vagyis a fejlődési tanácsot, a jövő nemzedékek helyettes ombudsmanát és az alaptörvény környezeti jogait tudja felmutatni követendő példaként Rióban - mondta Bartus Gábor. Tadzsikisztánnal, Thaifölddel és Finnországgal együtt Magyarország megalapította a Víz barátai munkacsoportot, amely az ivóvízellátással és a szennyvíztisztítással kapcsolatos tudás és technológia átadását szervezi a fejlődő országok számára. "Valami hihetetlen arányban halnak meg az emberek a szennyezett ivóvíz miatt, tehát ez kézzelfogható segítség" - mondta.
