Nem adná vissza az állam az egyháznak a zirci arborétumot (Index)

2012. augusztus 21. - Júliusban az LMP-s Jávor Benedek aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy szerinte  a kormány egyértelmű szándéka a zirci arborétumot egyházi kézbe juttatni.
Ez azért volna aggályos, mert a park vagyonkezelője jelenleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága (BfNPI ), ami egyben a természetvédelmi felügyeletét is ellátja, ha pedig alóluk kikerülne, nem volna biztosított a kiemelt fontosságú kert hatékony természetvédelmi felügyelete.
A Zirci Arborétum hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteménye, amit az 1182-ben Zircen letelepedett ciszterci rend hozott létre. A Ciszterci Apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület elnevezéssel 1951 óta országos természetvédelem alatt áll.
Az LMP-t olyan helyi lakosok és szakértők keresték meg nemrég, akik tudni vélték, hogy kérvényezték a park egyháznak való átadását, ezért Jávor Benedek június végén kérdéseket idézett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez arról, hogy valóban át kívánja-e adni a kormány az arborétumot egykori tulajdonosának. Az LMP szerint a természetvédelmi területek kezelése alapvetően állami feladat, amire a nemzeti parkok hivatottak.
Fazekas Sándor kissé körülményesen fogalmazott válaszából július elején az derült ki, hogy igény az lenne az átadásra, kérvényezték az átadás lehetőségét a minisztériumnál, de a minisztérium kimondja, hogy jelenleg kizárólag jogellenesen lenne átadható az arborétum. A parkban egyébként nemrég ért véget egy jelentős közpénzigényű (90 millió forintos), KEOP-forrásból támogatott élőhely- és infrastruktúra-rekonstrukció.
Arra a kérdésére, hogy ki kezdeményezte az arborétum átadását, a minisztériumi válasz nem tér ki, ezért megkerestük a Zirci Ciszterci Apátság apátját, Dékány Árpád Sixtust. Az apáttól megtudtuk, hogy Jávor Benedek diáktársa volt a Pannonhalmán, de szerinte az apátság belső ügyei nem kell, hogy érdekeljék az Index olvasóit. Mint elmondta, nem óhajt aktuálpolitikai kérdésekbe belemászni, neki nem ez a küldetése, ezért arról a kérdésről nem nyilatkozott, hogy kérték-e az apátság egyházi kézbe adását.
Az apátságban jelenleg egy 590 milliós beruházás folyik, felújítják a templom homlokzatát, az előkertjét, turisztikai látogatóközpontot alakítanak ki, ha elkészül, oktatói kabinettel és egy új kiállítótérrel fog rendelkezni. A tizenhat szerzetest befogadó zirci rend egy hetven fős nyugdíjas otthont is üzemeltet. Az apát annyit volt hajlandó elárulni, hogy ő örülne, ha az állam visszaadná az egyházi birtokokat, mert akkor nem kéne folyton az államnál kopogtatniuk, hanem megpróbálnák maguk fenntartani a létesítményeiket.
Később az Emberi Erőforrások Minisztériumától kaptuk meg a választ, hogy a Zirci Arborétum átadását a Zirci Ciszterci Apátság kezdeményezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságánál. Az apátság felajánlotta, hogy az átadás esetén legalább 20 éves vagyonkezelői szerződést kötne a mostani vagyonkezelővel, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal, annak érdekében, hogy az európai uniós projektből megvalósított beruházással kapcsolatban semmilyen probléma ne merüljön fel, így a projektzárás is a pályázati kiírásoknak megfelelően valósulhasson meg.
A Vidékfejlesztési Minisztérium ezután az Index kérdésére azt válaszolta, hogy az ilyen kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő ingatlanok elidegenítése speciális, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bekezdés a) pontjában foglalt előírás alapján, kizárólag a vidékfejlesztési miniszter egyetértésével, legalább azonos természetvédelmi értékű védett természeti területtel történő csere útján lehetséges. A természetvédelmi szempontból megfelelő csereterületet a kérelmező Zirci Ciszterci Apátságnak kellene biztosítania. Állami tulajdonú védett természeti terület tulajdonjogának egyéb jogcímen történő egyházi tulajdonba kerülését a jogszabályok nem teszik lehetővé - írták.
Más részről a  BfNPI 2007-ben egy KEOP pályázat keretében támogatást nyert a Zirci arborétum fejlesztésére és helyreállítására, a beruházás 2012 decemberére várható befejezését követő ötödik év végéig a pályázatban vállalt feltételekkel való hasznosítási kötelezettség terheli, továbbá a fenntartási szakaszt követő 20 éves ellenőrzési szakasz idején is folyamatosan biztosítani szükséges az Zirci Arborétum szakszerű fenntartását. Ellenkező esetben a pályázó köteles a korábban részére folyósított EU-s támogatás visszafizetésére. A felelős minisztérium tehát még nem döntött hivatalosan az apátság kérvényéről, de a válaszukból az derül ki, hogy inkább nemzeti parki kezelésben tartanák az arborétumot. hh

Ciszterci rend Magyarországon
A 11. században számos mozgalom indult el a nyugati szerzetesek körében, ezeknek kezdeményezői és résztvevői szabadulni akartak a feudális társadalom szorításától, hátat fordítottak a világnak, az apostolokat követve szegénységben, egyszerűségben, testvéri szeretetközösségben akartak élni. Törekvésük igazolására a Bibliára és a Regulára hivatkoztak. Az új szerzetesi mozgalmak közül a legeredményesebbnek és a legidőtállóbbnak Cistercium alapítóinak törekvése bizonyult. Róbert francia apát Szent Benedek Reguláját követő remetékkel 1098-ban megalapította az Új Monostort, latinul Cisterciumot, franciául Cîteaux-t. 1129 és 1153 között, 25 év alatt 278 új ciszterci apátság létesült, és ezeken kívül 32 már fennálló monostor is csatlakozott a rendhez. Magyarországon az első ciszterci apátság alapítására II. Géza király hívott meg szerzeteseket, akik 1142-ben királyi birtokon, Cikádoron telepedtek le.
Magyarországon az államhatalom 1950. szeptember 7-én betiltotta csaknem az összes szerzetesrend működését, köztük a ciszterciekét is. 1989-ben, amikor a szerzetesrendek újraszerveződhettek, a Zirci Kongregációnak új alkotmányra volt szüksége a megváltozott körülmények miatt, mert akkor már két (Zirc, Dallas), 1996-tól Kismarossal már három apátság tartozott a Kongregációhoz. A Szentszék 1991-ben és 2000-ben jóváhagyta a Zirci Kongregáció új konstitúcióját. A Kongregáció elnöke, prézes apátja a mindenkori zirci apát, közgyűlésének, káptalanjának tagjai a kormányzó apátok és az apátságok választott küldöttei. Jelenleg a rend Magyarországon iskolákat tart fenn, Budapesten, Egerben, Pécsett és Székesfehérváron.