2013.01.02 - A WWF fő feladata a veszélyeztetett fajok megóvása, az élőhelyek védelme és a döntéshozókkal való együttműködés.
A közel 12 ezer sikeres projektet lebonyolító természetvédelmi szervezet magyarországi irodája többek között hód-visszatelepítési és a hiúz fajvédelmi programjaival büszkélkedhet. A hazai alapítvány jelenleg a fenntartható erdőgazdálkodás népszerűsítéséért, az értékes vizes élőhelyek megmentésért, valamint egy határon átnyúló bioszféra-rezervátum kialakításáért küzd. A Rádió Orient műsorában Antal Alexa PR és brand menedzser beszélt a hazai és nemzetközi kezdeményezésekről.A WWF 51 évvel ezelőtt, 1961-ben alakult meg Svájcban. Az alapítványi formában működő nemzetközi szervezet fő célja a kezdetekkor a veszélyeztetett fajok megóvása volt. Ez a feladat az évek során az élőhelyek védelmével és a döntéshozókkal való együttműködéssel egészült ki. A szervezet irodái több mint 100 országban vannak jelen, a sikeresen lebonyolított természetvédelmi programok száma 12 ezer körül jár. A WWF magyarországi irodája 21 éve jött létre a kerecsensólyom állomány erősítésére. A program befejeződésekor a dolgozók a további működés mellett döntöttek – beszélt Antal Alexa PR és brand menedzser a nemzeti iroda történetéről.
Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, a veszélyeztetett fajok közül a panda, a tigris és az orrszarvú már szimbólummá, a figyelemfelhívás fontos eszközévé vált. A menedzser kiemelte, emellett számos olyan faj is veszélyben van, amelyről semmit sem tudunk. „A beporzók és az ökoszisztéma mérnökök eltűnése komoly károkat okoz, felborítja a természet egyensúlyát. Többek között ezeknek a fontos fajoknak az eltűnése az élőhely teljes átalakulását, így akár ökológiai katasztrófát is okozhat” – hangsúlyozta. A pandák megmentésére nemzetközi program indult, néhány egyedet sikeresen engedtek vissza a vadonba. Antal Alexa egyik legnagyobb problémaként a természetes élőhelyei folyamatos szűkülését emelte ki. A Rádió Orient vendége jó példaként a kihalás szélére sodródott Przsevalszkij-vadlovak állományának megóvását és újra elszaporítását mondta.
A természetvédelmi szervezet munkájának 3 alappillére van: a természetvédelmi projektek terepi kivitelezése, a döntéshozókkal való együttműködés, valamint az oktatás és szemléletformálás. Antal Alexa elmondta, a WWF Magyarország jó együttműködést alakított ki a döntéshozókkal. „A 2008-as erdőtörvénybe beemelték javaslatunkat, emellett a Nemzeti Energiastratégia kialakításában is részt vettünk” – hangsúlyozta.
A szervezet nagyon büszke hód-visszatelepítési programjára. A 12 évig tartó, első sikeres emlős-visszatelepítési projektnek és a közben megindult természetes vándorlásnak köszönhetően 600-asra duzzadt a hazai hódpopuláció. A nemzeti iroda emellett kiemelt figyelmet fordít a többi veszélyeztetett faj, az erdők és a vizek védelmére, valamint a klímaváltozás elleni küzdelemre. A tervek között szerepel Magyarország jelenleg már csak egyetlen fennmaradt nagyragadozója, a hiúz védelme, élőhelyének biztosítása. „A fajvédelmi program célkitűzései között a hazánkban élő 5-10 hiúz egyikének befogása, nyomkövető nyakörvvel történő ellátása, majd megfigyelése szerepel. Nem titkolt jövőbeli elképzelés, hogy akár néhány egyed betelepítésével is segíthető egy stabil hazai hiúzpopuláció kialakulása – emelte ki a menedzser.
A magyarországi vizek megóvásának fő területe a Duna, a Tisza és a Dráva régiója. A jelenleg zajló Szabadság-sziget és a hozzá tartozó mellékág rehabilitációja többek között számos ritka halfaj ívásának, madárfajok fészkelésének kedvez, továbbá Mohács ivóvízbázisának tisztítására irányul. A szervezet emellett 5 ország részvételével egy határon átnyúló bioszféra-rezervátum kialakítását tervezi. „A Mura, a Dráva és a Duna területét érintő rezervátum kialakítása egységes védelmet biztosítana a régiónak” – mondta a vendég.
Az alapítvány a támogatások növelésére örökbefogadási programot indított el. Az újdonsült gazdák plüssállatot és nevelőszülői oklevelet kapnak. Antal Alexa elmondta, a jegesmedvék örökbefogadása az Északi-sark megóvására irányuló projektet támogatja, míg a hazai fajok örökbefogadása az itthoni programokhoz, például a hiúz fajvédelmi kezdeményezéshez járul hozzá. A bólogató panda projekt ellenben a zöld autózás és a környezetkímélés promotálásáról szól – foglalta össze a menedzser.