2015. február 11. - Újra radioaktív felhők terjenghetnek Európa felett, a világ legsúlyosabb atomkatasztrófájának helyszíne, Csernobil körül elhelyezkedő sűrű erdőkben egyre gyakrabban kialakuló tüzeknek köszönhetően.
A talaj felső rétegeiben elraktározódott sugárzást már korábban is megbolygatták az erdőtüzek, a helyzetet azonban súlyosbítja az éghajlatváltozás, a politikai instabilitás és egy különös hatás, amit a lehullott és elszáradt levelek idéznek elő. A csernobili atomerőmű egyik reaktorának 1986-os robbanása után 4800 négyzetkilométeres körzetből evakuálták az embereket Ukrajnában és Fehéroroszországban. Az evakuációs zóna a vadvilág paradicsomává vált és sűrű boreális flóra dominál.
A Norvég Légi Kutató Intézet csapata Nikolaos Evangeliou vezetésével elemezte az erdőtüzek területre gyakorolt hatását és több mérést is elvégeztek a jövőre vonatkozóan. Munkájukhoz valós tűzesetek műholdas felvételeit, valamint a területen leülepedett radioaktív cézium-137 izotóp méréseit táplálták be számítógépeikbe, modellezve a légmozgásokat és a tüzeket. Becslésük szerint 85 petabecquerel (PBq) radioaktív cézium szabadult ki az 1986-os balesetben, jelenleg 2 és 8 PBq közötti érték rejtőzik a zóna talajának felső rétegében. Más ökorendszerekben ez fokozatosan csökkenne az erózió vagy a vegetáció eltávolításának hatására, a környék erdői azonban teljesen magukra lettek hagyva. "A fák magukba zárják a radioaktív ionokat, a lehulló levelek pedig visszajuttatják a talajba" - utalt a sajátos körforgásra Evangeliou.
A csapat három nagy tűzesetet elemzett, melyek 2002-ben, 2008-ban és 2010-ben következtek be. Számításaik szerint ezekkel a cézium 2-8 százaléka, körülbelül 0,5 PBq szabadult ki a füstben, ami Kelet-Európa felé mozgott, sőt még Törökországban, Olaszországban és Skandinávia felett is észlelték. "A szimuláció valószínűleg alábecsüli a potenciális kockázatot" - mondta Ian Fairlie, a brit kormány sugárzási kockázatokat vizsgáló bizottságának egykori vezetője, aki korábban átfogóan tanulmányozta Csernobil hatásait. Indoklása szerint a norvégok becslése a feleződési időn alapul, ami több szakértő szerint hosszabb, mint a jelenleg elfogadott.
Evangeliou csapatának számítása szerint a tűzesetek 10 mikrosievert sugárzásnak tették ki a közeli Kijev lakóit, ami 1 százaléka a megengedett éves sugárterhelésnek. "Ez nagyon alacsony" - mondta Tim Mousseau, az amerikai Dél-Karolina Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője. "Ezek a tüzek azonban figyelmeztetésként szolgálnak arra vonatkozóan, hol emelkedhetnek meg a szennyeződések. Egy nagyobb tűz esetén nagyobb dózisok érhetik a lakott területeket."
A kutatók szerint nagy az esély az erdőtüzek szaporodására. A terület egyre szárazabbá válik az éghajlatváltozás következtében. Az aszályok már jelenleg is súlyosbítják az erdőtüzeket, mind gyakoriságukat, mind kiterjedésüket tekintve. A trend idővel egyre rosszabbá válik az erdőgazdálkodás teljes hiánya miatt, hiszen a legtöbb erdőből eltávolítják az elhalt fákat, tisztítják az utakat. A halott vegetáció felgyülemlése megkétszereződött 1986 óta, amiben szerepet játszanak a szennyezett levelek, amik elpusztítják a kulcsfontosságú rovarokat és mikroorganizmusokat, ennek következtében a feleződési idő is jelentősen lelassult.
A kutatók modelljei szerint az erdőtüzek 2023-ban és 2036-ban tetőződnek majd, ekkor fog távozni a talajból a legnagyobb mértékben a radioaktív anyag. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a környékbeli tűzoltóság heted annyi emberrel és felszereléssel rendelkezik 1000 hektárra vetítve itt, mint Ukrajna más területein. Ez a helyzet a jelenlegi konfliktusok fényében aligha fog változni, az erdők belseje pedig nagyon nehezen közelíthető meg. "Olyan, mint egy dzsungel" - tette hozzá Evangeliou.
"Ez mindenképpen fontos probléma, ami Fukusimára is igaz, ahol jelentős mennyiségű erdőterület szennyeződött" - mondta Keith Baverstock, a WHO egykori európai sugárzás védelmi vezetője. "Az erdőgazdálkodás hiánya, a sugárzásnak kitett vegetáció lassabb bomlása, az aszályokat eredményező éghajlatváltozás és az erdővel benőtt területek növekedése mind hozzájárulnak az erdőtüzek kockázatának emelkedéséhez, ezáltal a hosszú életű radioaktív nuklidok további szétszóródásához."
A legutóbbi tűzesetekkel az 1986-os katasztrófakor Európára zúduló radioaktivitás tizede került újra a levegőbe.