2013. 01. 27. - A klímaváltozás miatt száradnak ki a fák az
Amazonas-medencében, és ha az aszályok így folytatódnak, előbb-utóbb
sivatag lehet a Föld legnagyobb esőerdejéből.
A mai napig nem heverte ki a 2005-ös nagy szárazságot az Amazonas menti esőerdő egy része, derült ki egy nemzetközi kutatásából. Az erdők elmúlt tíz évben tapasztalt leromlása alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg a klímaváltozás első jeleit észlelik a világ legnagyobb egybefüggő esőerdejében, amelynek területe közel a hatvanszorosa Magyarországénak.
A NASA vezetésével megvalósult kutatás során 2000 és 2009 között gyűjtött műholdas adatokat tanulmányoztak. Elemezték a csapadékmennyiséget, a páratartalmat, valamint a lombkoronaszint szerkezetét. Megállapították, hogy 2005-ben több mint 70 millió hektárnyi őserdő szenvedett súlyos károkat az abban az évben tapasztalt szárazság miatt. Az aszály miatt ágak haltak el, fák dőltek ki, és a hatások műholdas felvételekkel is mérhetők. Egy körülbelül Kalifornia méretű területen az erdők nem tudtak regenerálódni a következő, 2010-ben kezdődő szárazságig, ám ennek hatásairól már nincsen adat, ugyanis a méréseket végző műholdat 2009-ben "nyugdíjazták".
Az elmúlt évek amazóniai szárazságai ismét felhívták a figyelmet az esőerdők érzékenységére. Az aszályos években nemcsak a csapadék hiánya, hanem az ilyenkor gyakori erdőtüzek is komoly károkat okoznak az erdőkben. A nagy kiterjedésű szárazságok hosszan tartó szén-dioxid-kibocsátást eredményezhetnek a lebomló holt fákból, ami befolyásolhatja az ökoszisztémákat és az egész földi szénkörforgást.
A kutatók a 2005-ös szárazságot a trópusi Atlanti-óceán felszíni vízrétegeinek hosszú távú melegedésével magyarázzák. Ugyanez a jelenség okozhatta a Katrina és Rita hurrikánok megerősödését is 2005-ben.
A felszíni mérőállomások adatai alapján 1970 és 1998 között évente 3,2 százalékkal csökkent a csapadékmennyiség a régióban. Az 1995 és 2005 közötti időszakra készült klímaanalízisek a növények számára hozzáférhető víz folyamatos csökkenését mutatták. Ezek alapján a 2005-ös szárazság már eleve érzékeny állapotban érte az erdőt.
Ennek egyik oka az erdőirtás, amely összefügg a csapadék csökkenésével. A fák párologtatásának alapvető szerepe van a víz körforgásában, a csapadék képződésében. Ha kevesebb a fa, csökken a párolgás (mivel a növényzet párologtatja vissza a légkörbe a víz nagy részét), és kevesebb lesz a csapadék. Ez a folyamat pedig végeredményben a kivágott területek elsivatagosodásához vezet. Molnár Orsolya
