Mára mindebből csupán egy zsebkendőnyi folt maradt meg Káposztásmegyer és Dunakeszi határában, most azonban még ezt is komoly veszély fenyegeti.
Tőzeg ott képződik, ahol az elhalt növények törmeléke nagy víztelítettségű és levegőtől elzárt területen felhalmozódik, majd különböző biológiai, kémiai és fizikai folyamatok útján bomlásnak indul. A népnyelv által 'turjánnak' nevezett tőzeg rendszerint igen lassan fejlődik: alig egy millimétert nő évenként. A tőzegképződésre alkalmas, vizes élőhelyet nevezik lápnak. A világ lápos területeinek mintegy 60%-a tőzeges, ennek egy kis százalékát a mezőgazdaságban és az erdészetben már hasznosították. A tőzegréteg növekedése és a bomlás foka elsősorban az összetételtől és a vízzel való átitatódás mértékétől függ. Nedvesebb közegben sokkal gyorsabban végbemegy, és kevésbé is bomlik, mint száraz körülmények között. A klímakutatók éppen ezért a tőzeget az éghajlati változások indikátoraként is alkalmazzák.
Miért fontosak a tőzeglápok?
A lápok megőrzése kulcsfontosságú a globális felmelegedés megelőzésében. Amikor egy-egy tőzeglápot a mezőgazdasági vagy ipari hasznosítás érdekében megsemmisítenek, rengeteg üvegház-gáz - elsősorban szén-dioxid - kerül a levegőbe. Nemzetközi felmérések szerint a világ szén-dioxid kibocsátásának mintegy 5,5%-a a tőzeglápok elpusztításából származik. Megőrzésük ezzel szemben óriási hasznot hozna, ezek az ökoszisztémák ugyanis több szén-dioxidot képesek megkötni, mint a Föld összes növénye együttvéve. Egy angol tudományos magazinban, a Nature Geoscience-ben publikált cikk szerint a tőzeglápok felégetésével csak Délkelet-Ázsiában négyszer annyi üvegház-gáz került a levegőbe, mint az egész világra kiterjedő erdőirtások következtében. Ezek az indonéziai erdő- és tőzegtüzek a felelősek az 1998 óta felgyorsult szén-dioxid szint emelkedéséért.
A tőzeglápok számos olyan ritka organizmus élőhelyei, melyek máshol nem tudnának megélni. Az elmúlt években egyre több környezetvédelmi szervezet hívta fel a figyelmet arra, hogy a lápok elpusztításával ezek az élőhelyek el fognak tűnni. 2002-ben az ENSZ Fejlesztési Programja útjára indította a "Wetlands Ecosystem and Tropical Peat Swamp Forest Rehabilitation Project"-et (Lápi Ökoszisztéma és Trópusi Tőzegláp-erdő Rehabilitációs Projekt), mely a különböző civil szervezeteket hivatott összefogni. Az International Peat Society (Nemzetközi Tőzeg Társaság) és az International Mire Conservation Group (Nemzetközi Mocsár-megőrzési Csoport) egy 2002-es publikációjában felvázolta a legfontosabb irányelveket, melyek betartásával megvalósítható lenne a tudatos felhasználás, és fenntarthatóvá válna a kényes egyensúly. A tőzeges lápok tehát nem csupán az éghajlatváltozásban, hanem a Föld ökoszisztémájában és a biológiai sokféleség megőrzésében is rendkívül fontos szerepet játszanak.
Megfelelő körülmények között a tőzeg lignitté, évmilliók alatt pedig kőszénné alakul. De a turjánt már ebben az átmeneti állapotában is használják háztartási és ipari célokra. Általában fűtőanyag készül belőle, de a földművelés és kertészet számára is értékes nyersanyag, hiszen javítja a talaj struktúráját, sőt, még a skót whisky alapanyagának, a malátának lepárlásakor is a tőzeg tüzével érik el az ital jellegzetes, füstös zamatát. Finnországban, ahol hatalmas kiterjedésű turjánnal borított területek vannak, tőzegtüzelésű erőművek szolgálják az ország hő és elektromos áram termelését. Ezzel az eljárással Finnország évente több mint 10 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, éppen annyit, mint amennyi a teljes gépkocsiforgalom éves üvegház-gáz kibocsátása. Etédi Alexa