2013. március 30. - Fafeldolgozó nagyvállalat érkezik Kovászna megyébe: biztos jó a helyieknek?
Csábítóan hangzik a 650 új munkahely, amit a Holzindustrie Schweighofer ígért. Ám mi lesz az erdőkkel, valóban nőttek-e az erdős területek Romániában, és miért kéne olcsón eladjuk a nyersanyagot?
Évente 800.000 köbméter rönkfa lesz a feldolgozási kapacitása annak a rétyi fűrésztelepnek, amelyet a Holzindustrie Schweighofer osztrák cég indít be 2014-ben. A beruházás összértéke 150 millió euró, és 650 új munkahely létrehozását jelenti Kovászna megyében – jelentették be Sepsiszentgyörgyön Kovászna megyei elöljárók és a cég vezetője, Gerard Schweighofer. Az üzem 70 hektáron épül fel, a terület már megvan, s amint az engedélyeket beszerzik, elkezdődhet az építkezés. Ha minden jól megy, 2014 közepén kivághatják az első fát – reméli az osztrák vállalkozó.
A Romániában jelenleg két fűrészüzemet (Radócon és Szászsebesen) és két fafeldolgozót (Szeretvásáron és Kománfalván) működtető cégcsoport forgalma 2012-ben 500 millió euró volt. Az új üzemben termelt fűrészáru 80%-át exportra termelik.
Gerard Schweighofer csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján angolul köszönte meg, hogy Kovászna megyében kerülhet sor a legújabb befektetésére. A vállalat tevékenységét bemutató kisfilm szerint nagyon fontosnak tartják a kitermelt erdők minél hamarabbi újraültetését, illetve igyekeznek minél kevésbé károsítani a természetes élőhelyeket, a fenntarthatóság jegyében dolgoznak. A többféle terméket gyártó cég elsősorban az ázsiai piacra, pl. Japánnak dolgozik. Az erdélyi fából a DIY (do it yourself) bútorpiacon értékesített, magas minőséget képviselő deszka, a hulladékból préselt lemez vagy éppen pellet lesz, és a rétyi üzem fogja ellátni a szeretvásári és kománfalvi fafeldolgozókat is nyersanyaggal.
A Schweighofer család közel 400 éve érdekelt a faiparban, a cégvezetőt saját bevallása szerint Olosz Gergely szenátor győzte meg, hogy ebben a zónában építse új gyárát, amely hasonló lesz a radócihoz. A rétyi üzem a legújabb technológiával lesz felszerelve, saját hő- és villamosenergia-központja lesz, hiszen a cégcsoporté az egyik legnagyobb pelletgyár Európában.
20 éve az első cég voltak, amely Európából fát exportált Japánba, most megpróbálnak helyi partnerekre is fókuszálni. A cégvezető elmondása szerint nem dolgoznak offshore cégekkel, a profitot nem külföldre küldik, tavaly a legnagyobb adófizetők közt voltak Romániában, a profit 90%-át az országban fektették be az utóbbi 10 évben. Nem egyszerű Romániában vállalkozni, mert a bürokrácia nagy, de az EU-ban máshol is ez a helyzet – véli Gerard Schweighofer. Együtt a helyi hatóságokkal sikertörténetté változtathatjuk ezt a befektetést – köszönte meg a támogatást.
Az alkalmazottak többsége környékbeli lesz, de hoznak ide szászsebesi, radóci munkásokat is, akiknek az lesz a feladata, hogy betanítsák a helyieket. Nemcsak Kovászna megyéből, hanem a környékbeli megyékből is vásárolnak fel rönkfát, sőt Rétyen dolgozzák majd fel az Ukrajnából, Fehéroroszországból behozott nyersanyagot is – válaszolta újságírói kérdésre Gerard Schweighofer. Arra a kérdésre, hogy a kitermelt erdők helyett ültetnek-e majd mást, azt válaszolta, a tulajdonos a felelős az újraerdősítésért, ők csak a kivágott fát veszik meg. Ennek ellenére jövő évtől erdősítési programot is indítanának azokon a területeken, ahol a tulajdonosoknak nincs lehetősége ezt megoldani. Ugyanakkor kiderült, a cég is felvásárolt már erdőségeket, vannak erdőik Romániában és más európai országokban is.
FSC-minősítés, több erdei út kellene?
Az üzletember nehezményezte, hogy Romániában a nyugati országokhoz képest kevés az erdei út, alulfejlett az infrastruktúra, az ausztriainak csak mintegy 20%-át teszi ki – szerinte ha sok erdei út lenne, nagyon könnyen be lehetne avatkozni a károkozók által megtámadott elszigetelt területeken, hogy ki lehessen vágni a beteg fákat. Ugyanakkor kifejtette, nagy problémát jelent az illegális kitermelés, ezért kellene egy erdőrendőrség, amely megállíthatná az illegális fakivágásokat, ezt a kormány felelőssége lenne létrehozni. Szerinte Európában mindenhol nő az erdős területek aránya, Romániában is – ez a jó erdőmenedzsment és erdészeti politikák következménye.
Fontos számunkra, hogy kizárólag olyan nyersanyagból dolgozzunk, amely nem illegális fakitermelésből származik – közölte a Transindex kérdésére a cégvezető. „Támogatunk minden olyan intézkedést, amely az illegális fakitermelés ellen lép fel, csak olyan árut dolgozunk fel, amelynek minden engedélye rendben van, rengeteg kliensünk auditálta a tevékenységünket Japántól Ausztriáig, hogy meggyőződjenek, termékeink olyan fából készülnek, amelyet törvényesen termeltek ki” – magyarázta.
Tavaly elhatározták, felárat fizetnek az Erdőgondnoksági Tanács (FSC) tanúsítási rendszerének megfelelően kitermelt fáért. (Az FSC címke és minősítési rendszer egy felelősebb és fenntarthatóbb globális erdőgazdálkodásért jött létre; a tanács 1993-ban alakult, független szervezetként működik.) „Ha pedig az FSC-minősítésnek megfelelő termékért magasabb árat tudunk fizetni, így lehet meg tudjuk győzni a romániai erdőtulajdonosokat, hogy szerezzék meg ezt a tanúsítványt” – mondta az üzletember.
Hatalmas potenciál van a romániai erdőkben, óriási területek vannak, ahová eddig nem volt hozzáférés, és ahol meg kellene tisztítani az erdőket, amelyek így egészségesebbek lesznek – fejtette ki. Gondozni kell az erdőt, a kártevők által megtámadott fákat kitermelni – tette hozzá. Elismételte, hogy Romániában nő az erdős területek aránya, nagyobb ütemben, mint ahogy kitermelik. Mit gondol, 10 éven belül Kovászna megyében több erdő lesz, mint amennyi most van? – tettük fel a kérdést az üzletembernek. „Erre most nem tudok válaszolni, nem ismerem annyira részletesen a helyzetet Kovászna megyében, de általában véve elmondhatom, Európában egyre több erdő van” – válaszolta.
Egy ültetett fiatal erdő nem hasonlítható össze a kitermelésre ítélt öreg vagy szűz erdőkkel, ezekkel az egyedien értékes ökoszisztémákkal; biológusok szerint nem feltétlenül helyes az a fajta megközelítés, hogy a bogarak által „megtámadott” fáktól meg kell „tisztítani” az erdőket, mert azoknak is helyük, szerepük van – vetettük fel.
Gerard Schweighofer szerint jó dolog, hogy vannak nemzeti parkok, ám ezeknek csak bizonyos térségekre kell korlátozódniuk, amit a környezetvédelmi szervezetek védelemre érdemesnek ítélnek. Ám a klímaváltozás a szűz erdőket is érinti, kártevők okoznak problémát, például Kanadában, Brit-Kolumbiában egyes védett területen lévő erdők 30%-át tette tönkre a kanadai fenyőszú (Dendroctonus ponderosae) – hívta fel a figyelmet. Ettől a problémától nem védi meg az erdőket a védetté nyilvánítás, nagyon nagy károk keletkezhetnek, az egyensúly megtalálása egy nagy kihívás – magyarázta.
A Schweighofer „viselt dolgai”
A cégről rengeteg PR-anyagot találni online, ám tüzetesebb keresgéléssel kiderül, 2005-ben 11.000 lejre büntették őket, és elkoboztak 6270 köbméter fát, mivel szászsebesi telepükön sokkal több kitermelt fát vettek át különböző cégektől, mint amennyit papírokkal igazolni tudtak. Eljárás is folyt a cég adminisztrátorai ellen, 11 milliárd régi lejnyi kár okozásával gyanúsították őket, és 7 ezer köbméter fa illegális kitermelésével – írja a Curierul National. 11 beszállítójukat 6280 lejre büntették, 330 köbméter fát koboztak el tőlük.
Az Agent Green környezetvédelmi szervezet és a Környezetvédelmi Koalíció (Coalitia pentru Mediu) 2011-ben a Retyezát Nemzeti Parkban folyó, bogárinvázió címén engedélyezett fakitermeléssel hozta összefüggésbe a céget, és felszólították arra, hogy hagyjon fel a szűz erdőkből származó fa felhasználásával.
Az Unirea című lap tavaly azt írta, a szászsebesi telepnek tíz évre szóló szerződése volt az Országos Erdőgazdálkodási Hivatallal és a megyei erdészeti igazgatóságokkal évi 30-35 ezer köbméter fa kitermelésére. A cikk szerint Szászsebesen működik Kelet-Európa legnagyobb fakitermelő és –feldolgozó cége, ahová az ország minden részéből éjjel-nappal érkeznek a fával megrakott teherautók. Papíron minden támadhatatlan, a cég a szerződésben szereplő kitermelési mennyiség mellett még árveréseken vásárolt fát is feldolgoz, sőt magánszemélyektől is vásárol – írta a lap.
A cikk szerint a Sebes völgyében kivágták az erdőket, csak a Ceausescu idejében ültetett fenyőfákat hagyták meg, mivel azok még nem érték el a vágásérett kort. Corneliu Olar képviselő a lapnak azt nyilatkozta, két interpellációt is benyújtott az ügyben a parlamentbe a Năstase-kormány idején kötött szerződés ügyében, és azt a választ kapta, 2013-ig nincs mit tenni a szerződés felbontása ügyében.
Osztrák dominancia és lobbi a román faiparban
Egy tavalyi interjúban Gheorghe Cionoiu erdész azt nyilatkozta, túlzás a nagy nemzetközi konszerneket, mint amilyen a Schweighofer, az illegális fakitermelés felelőseinek kikiáltani Romániában, ugyanis kikezdhetetlenül, a törvényi kereteket betartva végzik tevékenységüket. Ám erős lobbijuk többek közt arra koncentrál, hogy elérjék a vágásérettségi kor csökkentését 110-120 évről 70-80-ra.
Öt éve egy osztrák cég felmérte a Romániában kitermelhető famennyiséget, és arra a következtetésre jutott, azt évi 27 millió köbméterre is fel lehetne tornászni. Az állítólag az osztrák kormány által finanszírozott felmérés készítői azt is javasolták, növelni kellene a fiatal erdők ritkításának volumenét, illetve 10-20 évvel kellene csökkenteni a vágásérettségi kort.
A Ziarul Financiar idei, márciusi cikkében „a fa királyának” nevezi Gerald Schweighofert, aki úgy nyilatkozik, 2012-hez képest 10%-os növekedést vár cége forgalmában, amely tavaly félmilliárd euró volt. „Romániában soha nem érjük el az egymilliárd eurós forgalmat. Vannak limitációk. Többet fektetünk be, de csak bizonyos szintig haladhatunk tovább. Nincs elégséges nyersanyag öt gyárhoz itt. A faiparban nincs túl sok lehetőség növekedni” – nyilatkozta.
Schweighofer 12 éve kezdte kiépíteni üzletét Romániában, és jelenleg a legnagyobbnak számít a faipar területén; négy gyára van, a 2008-ban alapított radóci (és a 2003-ban alapított szászsebesi fafeldolgozó, a 2008-ban átvett szeretvásári (Siret) egység, ahol préselt és ragasztott lemezeket gyártanak, illetve a kománfalvi (Comăneşti), 2009-ben átvett egység, ahol a DIY (do-it-yourself) típusú üzletek számára gyártanak elemeket – összegez a ZF.
A money.ro egy 2011-es cikkben mutatja be az osztrák vállalkozót, aki felvásárolt és sikeressé tett jó néhány gyárat Romániában. Ugyanakkor a cikk megállapítja, a romániai fafeldolgozást az osztrák cégek uralják (a Schweighofer mellett az Egger és a Kronospan): az évente Romániában kitermelt 17 millió köbméter fából 3,5-4,3 millió köbmétert az osztrák tulajdonú gyárakban dolgoznak fel.
Elég sok régebbi cikk foglalkozik azzal a témával is, hogy a kitermelt fa nagy része exportra kerül.
Erős politikai hátszél
Kovászna megyében országosan a legalacsonyabb az átlagbér, és míg az országos regisztrált munkanélküliségi arány 5,78%-os volt, Kovászna megyében 7,91%. Érthető hát, hogy egy 650 új munkahellyel kecsegtető befektetés politikai szinten is támogatást kap: a cég terjeszkedését bejelentő sajtótájékoztatón felszólalt Mircea Dusa honvédelmi miniszter, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, illetve Olosz Gergely szenátor is, utóbbit mint a befektetést Háromszékre hozó szereplőt méltatták a felszólalók.
“Az önkormányzatoknak nem elsősorban a munkahelyteremtés a feladatkörük, azonban segíteniük és ösztönözniük kell a beruházókat, hogy a régióba telepedjenek meg és folytassák tevékenységüket, hiszen ez a munkahelyteremtést, a megélhetést segíti. Székelyföldön, beleértve Marosvásárhelyt is Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen zajlik a legnagyobb munkaerő toborzás. A tavalyi és az idei évben 1200 új munkahelyet teremtettek a megyeszékhelyen a magánvállalkozók, Kézdivásárhelyen pedig 900-at. Ezt a sort egészíti ki 2014-től az osztrák befektetés is. Az a tény, hogy a Holzindustrie Schweighofer cég Szászsebes, Radauti és Comanesti után Háromszékre jött, Olosz Gergely RMDSZ-es szenátornak köszönhető” – jelentette ki Tamás Sándor a Kovászna Megyei Tanács közleménye szerint.
Mircea Dusa is fontosnak nevezte a munkahelyteremtést, és elismerően szólt arról, hogy még ilyen nehéz gazdasági körülmények között is sikerülhet munkahelyet teremteni. 2300 lakója van Rétynek, tehát nemcsak a falu, hanem a környező települések is profitálnak a gyárból – emelte ki.
Tamás Sándor szerint a befektetésnek nemcsak a kereskedelmi-gazdasági vonatkozása fontos: ősztől erdészeti szakirány is indul a Sapientián, tehát egy ilyen vállalkozás székelyföldi megtelepedéséből az oktatás is profitálhat.
Olosz szerint a legutóbbi 20 év talán legnagyobb, Kovászna megyébe érkező befektetéséről van szó. „Amikor megtudtam, hogy a Schweighofer csoport új befektetési helyszínt keres, személyes kapcsolataimat igénybe véve elmentem Gerard Schweighofer úrhoz, hogy meggyőzzem, ide jöjjön” – mondta a sajtótájékoztatón. Kovászna megye mellett az szólt, hogy sok a szakképzett munkaerő, nagy hagyománya van a fafeldolgozásnak, szorgalmasak az emberek, ugyanakkor a helyi közösségek döntéshozói és a megyei vezetők is támogatják egy hasonló befektetés létrejöttét – emelte ki.
A sajtótájékoztatón egyébként nem derült ki, mennyi fizetést kap majd az a 650 munkás, akit alkalmaznának: az erre vonatkozó újságírói kérdésre Gerard Schweighofer kitérő választ adott, mondván, hogy nem egyforma bérezése lesz a takarítónak és a mérnöknek, ugyanakkor igyekeznek majd olyan bérezési politikát kialakítani, amely versenyképes, és bónuszokkal is motiválják alkalmazottaikat.
Mit szólnak a fafeldolgozó kisvállalatok?
Egy faiparban dolgozó forrás szerint nem biztos, hogy gazdaságilag is megéri a térségnek egy hasonló méretű nemzetközi befektetőt befogadni. Egy ilyen nagyvállalat ugyanis legyúrhatja a kisebb fafeldolgozó cégeket, mivel a helyi közbirtokosságokon tartandó liciteken bárkit felül tud licitálni: nyilván, több a pénze, hiszen jobb piacon értékesíti a terméket. Felmerül az a kérdés is, hogy miért Romániába jönnek ezek a nemzetközi cégek, hiszen nálunk az EU-s átlagnál – ami 42% – jóval kevesebb az erdős területek aránya, szemben Ausztriával, ahol eléri a 47%-ot. Forrásunk szerint felmerül a gyanú, hogy azért jönnek Kelet-Európába, mert itt a törvényi háttér kevésbé szigorú.
Ha nem Kovászna megyébe, akkor 50 km-rel odébb, Buzăuba vagy Brassóba jött volna be a Schweighofer, ugyanúgy felvásárolva az itteni nyersanyagot is, ám így legalább a helyi emberek is hasznát látják – fejtette ki megkeresésünkre Bagoly Miklós, az ASIMCOV elnöke. Az általuk képviselt Kovászna megyei fafeldolgozó kkv-k nagy része egyébként készterméket gyárt, a Schweighofer megtelepedése a megyében pedig inkább azokat érinti negatívan, akik fűrészárut gyártanak, mivel a nagyvállalat jobb árat tud adni a rönkfáért, ezért előnybe kerül a kis feldolgozókkal szemben.
A faipari klaszter tárgyalt már Gerard Schweighoferrel annak lehetőségéről, hogy a rétyi üzem termékeit helyben is áruba bocsássa, és a cégvezető nyitott volt az együttműködésre. Emellett a főleg energiafűz termesztésével foglalkozó zöldenergia klaszter tagjainak is jól jöhet az osztrák befektetés megtelepedése, mivel pelletgyár és biomassza-erőmű is épül Rétyen, amelyet a Schweighofer cég a saját hulladékával már nem tudna kiszolgálni, hanem várhatóan felvásárolja a nyersanyagot a helyi cégektől.
Bagoly szerint lehetséges, hogy a megengedőbb törvényi környezet is közrejátszik abban, hogy Romániában telepednek meg a nagy fafeldolgozók, ám szerinte kemény törvények vonatkoznak nálunk is az újraerdősítési kötelezettségre, amely – ahogy az osztrák üzletember a sajtótájékoztatón megjegyezte – az erdőtulajdonosok kötelessége.
Valóban nő Romániában az erdős területek aránya?
Ökológus szakértőnk szerint Európában néhány lokalizált területen valóban enyhe növekedés figyelhető meg az erdőborításban, aminek egyik fő oka az, hogy erdősítettek. A másik ok, hogy a felhagyott mezőgazdasági területeken erdő telepedett. Romániában viszont az a helyzet, hogy bármennyit is nőjön hasonló okok miatt az erdő felülete, még mindig jóval alatta marad az 50 évvel ezelőtti aránynak. Mindezzel együtt szerinte nem indokolt egy ilyen nagy kapacitású üzem beengedése a Székelyföldre. Az öreg erdők pedig kutatások szerint biztosan csökkennek Romániában, és e befektetés révén még tovább fognak csökkenni – véli.
Az Environmental Conservationben tavaly decemberben megjelent tanulmány szerint annak ellenére, hogy nőtt a védett területek aránya Romániában, a mérsékelt égövi öreg erdők aránya hanyatlott. Nagy részük ugyan most már védett területnek számít, ám ott is folyik a fakitermelés, legtöbbször teljesen törvényesen, ami az intézményi reformok, az elégtelen védelem és a tulajdonosváltások miatt vált lehetségessé. Műholdképek elemzéséből kiderül, 2000 és 2010 között 1,3%-os csökkenés volt az erdőborításban Romániában. A tanulmány megjegyzi, az öreg erdők és az általuk nyújtott fontos ökoszisztéma-szolgáltatások jövője kérdéses marad, ha nem történik változás.
Egy Világbank-jelentés szerint viszont 2010-ben 28,57% volt Romániában az erdőborítás, ami enyhe növekedést jelent 2000-hez képest, amikor 27,71% volt.
Az adatok közti diszkrepanciára az lehet a magyarázat, hogy a nyilvántartásokban szereplő erdőalap (fond forestier) minden olyan területet tartalmaz, amely erdőként van bejegyezve, akkor is, ha azóta már illegálisan letarolták és nem ültették vissza – írja a Financiarul tavalyi cikkében. A valódi arány Victor Giurgiu akadémikus becslése szerint 22% körüli, miközben az ország domborzatának megfelelően az optimális erdőborítás 45% kellene legyen.
Banántermesztő ország vagyunk
Ausztriában mindenképp több az erdő, mint itt – viszont Romániában gyenge az intézményi ellenállás, a buta, felelőtlen vagy korrupt vezetőség miatt – vázolta az osztrák befektetők terjeszkedésének lehetséges okait az ökológus.
„Az várható, hogy Ázsiának kell fa és föld. Az is, hogy Európában keresik meg ezeket a fontos forrásokat. A német, svájci, osztrák, svéd stb. nem fogja a sajátját odaadni, viszont persze 'facilitálhatnak' abban az ügyben, hogy Romániából vagy más ’lúzer’ országból termeljenek ki – amiből persze ők is profitálnak, merthogy az ők cégeikről van szó. És Románia mindezt a kizsákmányolást tárt karokkal várja. Fejlődést lát benne, rövid távon. Hosszú távon mi lesz? A cég más lúzert keres” – vázolta fel a nem éppen optimista forgatókönyvet az ökológus.
„Nem minden első látásra előnyösnek tűnő befektetés szolgálja országunk közép- és hosszú távú érdekét. Nem kifejezetten előnyös Románia számára az, hogy különböző külföldi nagybefektetők dominálják a piacot, majdnem monopóliumot generálva, mivel ezen cégeknek nem érdekük, hogy jó minőségű erdői legyenek Romániának. Európában a legjobb minőségű erdőink vannak, amelyekből nagyon jó minőségű és árú termékeket lehetne előállítani, ennek ellenére mi döntő többségében erdeinket olyan gyáraknak adjuk el, amelyek nem a minőségben, hanem a mennyiségben érdekeltek és előregyártott, nem színfa bútorokat készítenek. Ha ezt a nyersanyagot megfontoltan használnánk fel, akkor a helyi cégek jó minőségű, drága bútort készíthetnének, és azt értékesíthetnék magasabb áron” – vélte Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója. Ezek a nagycégek nem minőségre, hanem mennyiségre utaznak, és számukra nem létfontosságú, hogy legyenek erdők országunkban évszázadokon keresztül, hisz ha nyersanyag nélkül maradnak, egyszerűen átlépnek a következő piacra.
Románia számára az lenne a létfontosságú, hogy biztosítva legyen: minél kevesebb rönkfát, nyersanyagot adjon el az ország, ugyanakkor támogassa a helyi közösségeket, hogy képesek legyenek hozzáadott értékű árucikkeket készíteni és eladni, és ne legyenek kénytelenek nyersanyaggal kereskedni. Így a helyi közösségek is direkt módon érdekelve lennének abban, hogy erdeinket megőrizzék, mivel ez biztosítaná számukra a közép- és hosszú távú megélhetést – fejtette ki Csibi Magor. „Amíg banántermesztő ország vagyunk, azaz a nyersanyagot adjuk el, addig ez a helyzet: Románia államkasszájába kevesebb pénz kerül a fafeldolgozásból származó forgalomból, mint amennyi a legnagyobb cégek profitja.” BDT
