2013. 04. 03. - A XII. kerület összes úriasszonya és kutyasétáltatója a szemtelen vaddisznókra panaszkodik.
Nemcsak Budapesten, hanem az egész országban sok van belőlük. Egész évben vadászható állatról van szó, amely szabadon, ingyen nő, tenyészik. Akkor miért kerül a húsa olyan sokba?
A vadhús előnyei és egyetlen, óriási hátránya
A vad az állat életminősége és természetes takarmánya miatt a legfenntarthatóbb és legjobb minőségű (alacsony víz-, magas fehérjetartalom, gazdag ízvilág) húsok közé tartozik, és elkészítése sem kíván különleges felkészültséget. Hazánk vadban gazdag ország, így mi sem tűnik egyszerűbbnek, mint hogy együk meg azokat a szemtelen jószágokat, ha már annyian vannak.
Csakhogy a vadhús az átlagvásárló számára mégis elérhetetlen, pontosabban megfizethetetlen. A drágább koncnak számító comb - minden nagyvad: vaddisznó, szarvas, őz és muflon esetében is - kiskereskedelmi ára 3500-4500 Ft/kg, a szarvas vesepecsenyéje, legértékesebb része 7-8 ezerbe is kerülhet. Ezekhez főképp csak fagyasztottan lehet hozzájutni, elsősorban a hipermarketekben, mert kisebb szaküzleteknek nem éri meg a különlegességnek számító termékcsoportot tartani. Összehasonlításképpen a nagyipari körülmények között hizlalt sertéscomb kilója 1000-1200, a szabadtartott mangalica azonos testrésze 3-4 ezer forintba kerül.
Nem vadon nőnek
"A vadhús árát befolyásoló első tényező ott jelentkezik, hogy maga a vadászat csak kis része a vadgazdálkodás folyamatának. Megelőzi az élőhelyek kialakítása, az etetés, itatás, vadlesek, vadászati körülmények kialakítása, a vadkár megelőzése érdekében az erdősítések védelme és több más tevékenység, amely jelentős költséggel jár, és amelyet a vadgazdának ki kell gazdálkodnia. Ennek talán egyik legjelentősebb tétele a vad által a mezőgazdaságban okozott kár megtérítése" - tudtuk meg Kisteleki Pétertől, a Vadex Zrt. vezérigazgatójától.
Az ország vadgazdálkodási szempontból területekre oszlik, amelyek jogosultja a vadászok tagdíjából, a trófeás vadak után fizetett díjból, külföldi vadászok vadásztatásából és a kilőtt vadak értékesített húsából fedezi a költségeket.
Az élősertés átvételi ára 2013. április elején bruttó 500 forint körül mozog, az I. osztályú vaddisznóé ugyanekkor nettó 150-250 Ft/kg. Ezen az áron értékesíti a vadgazda a feldolgozónak - és a kilövő vadászoknak, ugyanis nekik is ugyanúgy meg kell vásárolni - a húst. Ez még távol áll a több ezer forintos bolti vadhúsáraktól, a drágító tényezők most következnek csak igazán. Első osztályú lőtt vaddisznónak minősül a 30-80 kg közötti zsigerelt súlyú test, mely a 12. bordáig ép gerinccel és ép combbal rendelkezik.
A vadállat sovány és beteg is lehet
"A házi sertésnek szinte minden porcikája felhasználható, de egy vaddisznó feldolgozásánál 50-60 százalékos veszteségről kell beszélni. A szőr, bőr, fej, zsír, a csontok nagyon kis részben értékesíthetőek. Döntő részét ellenőrzött keretek között - tehát költségráfordítással - meg kell semmisíteni, ugyanis ezek veszélyes hulladéknak minősülnek" - hívja fel figyelmünket a vaddisznó hiányosságaira Kisteleki.
Korábbi cikkünkben már írtunk róla: a vadfeldolgozóknál minden egyes rendszerbe kerülő vadat hatósági állatorvos ellenőriz, de ez a rendelkezés ugyanígy vonatkozik a feldolgozásra kerülő házi sertésre is.
Összevissza vesszük
"A vadhús fogyasztása jelentősen koncentrálódik az év utolsó négy hónapjára, míg a vaddisznót egész évben lövik, kisebb-nagyobb megszorításokkal. A feldolgozott termékek kisebb része kerül frissen piacra, a többi mínusz 20 fokos tárolás után kerül forgalomba. Például a januárban lelőtt és feldolgozott vaddisznó jelentős része szeptembertől kerülhet a kiskereskedelembe.
Tárolása, hűtése jelentős energiaköltséggel jár. Ráadásul a fagyaszott vadhús az egyik legköltségesebb helyet foglalja el az üzletekben - a hűtőgondolát -, ahol olyan gyorsan forgó termékekkel kell "versenyeznie", mint a jégkrém, pizza, mirelit zöldség és ételkészítmények - mondta Kisteleki.
A legnagyobb baj
Bár Kisteleki szerint a magyar vadfeldolgozókra inkább az jellemző, hogy kötődésük miatt és némi marketingcéllal inkább alacsonyabban, mint magasabban tartják a hazai árakat a nemzetköziekhez képest, de vannak kereskedelmi cégek, amelyek a prémiumkategóriába helyezik a vadhúst, és 30-40 százalékos árréssel forgalmazzák, mások 10-15 százalékkal dolgoznak. Minderre rájön még a 27 százalékos áfa, amely alól ez a termék sem élvez kivételt.
És ha elmegyek vadászni?
Ezek után felmerülhet, érdemes lenne vadászni. Érdemes, de nem az olcsón hazavitt hús miatt.
A vadászvizsga (ha valaki nem végzi el a 80-100 ezer forintos tanfolyamot, és nem veszi meg a kb. 15 000 forintba kerülő tankönyveket) 10 000 forint, az éves vadászjegy (ez jogosít a hazai vadászatra) a vadászkamaráknál 14 000 (70 év felett 11 000). A fegyvertartási engedélyhez már különböző dokumentumokkal - pszichológiai alkalmassági vizsgálat (7500), orvosi alkalmassági vizsgálat (3-5 ezer) - kell a rendőrségre menni. Ott adott fegyverre (az első 6000, onnantól minden egyes másik 3000) adják ki az engedélyt. A fegyvert nem lehet a ruhásszekrényben tárolni, egy biztonsági zárral ellátott lemezszekrény ára 40 000 forintnál kezdődik.
Ha egy vadásztársaságnál tag akar valaki lenni, ott a beugró - amit kilépéskor visszaszolgáltatnak - általában egymillió forint, de ez társaságonként változó, 250 ezer és másfél millió is lehet. Az éves tagdíj 20-30 ezer forintnál kezdődik, ez is társaságonként változik, és változó mennyiségű vad kilövési jogát tartalmazza. A kilőtt vadat a fent említett felvásárlási áron még meg kell - nem kötelező, de ha haza akarja vinni valaki, nem viheti ingyen - vásárolni, és ha a megadott keretből kilógó méretű trófeával rendelkező vadat lő a vadász, egy kapitális példány esetén milliós tétel is lehet, kötelezően.
"Az engedélyek megszerzésén túl a felszerelés is költségekkel jár, de tapasztalatom szerint egy száz- százötvenezer forintos puskával már lehet vadászni. Eleinte feltétlenül érdemes kimenni egy lőtérre gyakorolni, és egy lőszer 300-1500 forintba kerül. És akkor a terepjáróról nem is beszéltünk, de a ruházat pár tízezer forintból megúszható. A társasági tagság nem kötelező, van lehetőség vendégvadász státusra, amikor egy tag meghív, és az ő keretének terhére vadászunk. Olcsóbb lehetőség a vadászatra, ha valaki egy meghirdetett vadkárelhárításra megy" - tudtuk meg Tatár Dzsótól, aki négy éve vadászik.
Tehát, ha én ősszel szeretnék saját kézzel elejtett vaddisznóból pörköltet főzni, a malacperselyemből 300 000 forint körüli összeget kell kigurítanom. Minimum. És ebben még nincs benne a mattfekete Lada Niva. Bármennyire is szeretném. Péter Anna
