2013. április 25. - Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás
Kovászna Megye Tanácsa kérni fogja az osztrák beruházót, hogy véleményezést kérjen egy sor szakhatóságtól, többek közt környezetvédelmi hatástanulmányt is kérnek – jelentette be Tamás Sándor.
A rétyi óriásberházás – hozadék – veszteség – kételyek – veszélyek címmel tartott prezentációval egybekötött sajtótájékoztatót Klárik László szenátor és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A Transindex kérdésére a tanácselnök közölte, a vitatott beruházásról voltak egyeztetések Hargita Megye Tanácsával, illetve a Hargita megyei szakmai szervezetekkel; ennek részletei egyelőre konfidenciálisak, amíg a Kovászna megyei szakmai szervezetekkel le nem zajlanak az egyeztetések.
Klárik kérdésünkre elismerte, a szenátusi RMDSZ-frakcióban nem hivatalos beszélgetéseken szóba került a beruházás ügye, és megosztottak a kérdésről a vélemények. Mint ismeretes, Hargita megyében széleskörű szakmai-politikai összefogás alakult ki a beruházás megakadályozására.
A Kovászna Megyei Tanács törvényesen és tisztességesen fog eljárni a Schweighofer cég beruházása kapcsán, ahogy eddig is hasonló esetekben, ugyanakkor az is a feladatunk, hogy azokat, akik munkahelyet teremtenek, segítsük – jelentette ki a sajtótájékoztató elején Tamás Sándor. Mint mondta, számukra fontos, hogy ipar jöjjön a megyébe, de nem minden áron, a feladatuk az is, hogy megvizsgálják a körülményeket, és kikérjék a közösség véleményét, főleg ha nagyvállalkozásokról van szó, amelyeknek megnyugtató módon kell tudniuk válaszolni a felmerülő kérdésekre, kételyekre.
Senkitől sem lehet megtagadni az építési engedélyt,
aki beszerzi a szükséges engedélyeket – szögezte le.
Klárik László szerint a beruházás számtalan kérdőjelt vet föl minden felelősen gondolkodó ember fejében, van számtalan pozitív, de negatív hozadéka is, és nehéz felelős döntést hozni.
„Próbáljunk józanul mérlegelni, érveket összeszedni, ami alapján dönthetünk” – javasolta a szenátor, aki elemzést készített az alapján, amit eddig tudni lehet a beruházó hivatalos nyilatkozatai alapján.
A Schweighofer az ígéretek szerint 650 munkahelyet teremt – a megyében 80.000 munkahely létezik, ennek a 0,8%-áról van szó. Egyelőre nincs olyan információnk, ami alapján ezt az ígéretet megkérdőjelezzük – jegyezte meg Klárik. Mindenképp ezek az új munkahelyek fizetéstöbbletet jelentenének a megyének: a szenátor romániai átlagbérrel számolva (ami 1548 lej, vagyis 365 euró) arra jutott, ez az összeg egy év alatt 2.775.000 euró. Kovászna megye GDP-je 1,2 milliárd euró, ennek fényében nem olyan sok ez az összeg.
Amit pluszba hoz a beruházás: bevételt az erdőtulajdonosoknak az eladott fáért. Kovászna megyében az utóbbi évben 355 ezer köbméter fát termeltek ki, ebből 183 ezer köbméter fenyő, a Schweighofer elsősorban ezt a fafajtát vásárolja. Klárik számításai szerint a lábon álló fáért
köbméterenként 20 euróval tud többet fizetni
az óriásvállalat, mint a helyi kisvállalkozók. 2008-2010 között a lábon álló fenyő köbmétere 100-130 lej volt, azután emelkedett, majd az utóbbi másfél évben 150 lejről 230 lejre nőtt. 2013-ban 20 euróval több köbmétere, mint tavaly. 183 ezer köbméter fenyőnél évi 3,6 millió euró pluszbevétel jön ki az erdőtulajdonosoknak – ez lényegesen nem emel a megye gazdasági potenciálján.
További pluszjövedelem a fiskális jövedelmek, elsősorban Réty községnek. Ha elfogadjuk, hogy 150 millió euró a befektetés értéke, akkor abból feltételezhetően 50 millió eurót tesz ki az ingatlan értéke. Ebből következően a beruházó évente 250-750.000 euró ingatlanadót fizetne, ezen kívül a jövedelemadónak egy része is a község kasszájába megy, ez évi 186 ezer euró. Tehát a teljes összeg Rétynek évi 400.000-1 millió euró körül mozoghat, vagyis megduplázódhat a község költségvetése – vázolta számításait a szenátor. A szászsebesi polgármester évi 800.000 lej bevételről beszélt a városában lévő Schweighofer-telep után, ami kevesebb mint 200.000 euró, ám a Kovászna megyei telep nagyobb lesz, tehát reális lehet ez a becsült összeg.
A beruházás 15-20%-kal növelheti a megye GDP-jét, jól fogunk kinézni a statisztikai táblázatokban,
ám ennek kevés köze van a lakosság életszínvonalához,
nézzük meg pl. Konstanca megyét – mondta Klárik. A Schweighofer azt nyilatkozta, közvetve 2000 munkahelyet hoz létre a megyében annak révén, hogy igénybe veszi a helyi szolgáltatásokat, termékeket, pl. a készülő biomassza-hőerőművéhez nyersanyagot vásárol majd. Ám anélkül, hogy kiteregetné a kártyáit, nem tudjuk megbecsülni a közvetett munkahelyek számát – jegyezte meg Klárik.
Megnézte a vállalat legutolsó letett pénzügyi mérlegét 2011-ből. Eszerint a befektetett eszközök 157 millió euróra rúgnak, forgóeszközök 112 millió euróra, és összesen 1267 alkalmazottal dolgoznak. Honlapjukon kétezerről beszélnek, ezt nem tudjuk ellenőrizni, a dokumentumok ezt nem igazolják; a két nagy fűrésztelepen, a szászsebesin és radócin összesen az alkalmazottak száma 400-500. Évi 1,35 millió köbméter fát dolgoznak fel Szászsebesen, amiből 755 ezer köbméter a késztermék, hasonló számok vannak Radócon is, 810 ezer köbméter késztermék.
Ebből az következhet, hogy a bejelentett, Rétyen évente feldolgozandó 800 ezer köbméter is késztermék lesz, ennél jóval több lesz viszont a nyersanyagszükséglet. Ugyanígy a pénzügyi mérleg tükrében valószínűleg a befektetés értékeként emlegetett 150 millió euró az álló- és forgóeszközöket együttvéve jelenti. A pénzügyi dokumentumokból tehát azt tűnik ki, az ígéretek ugyan nincsenek túl messze az igazságtól,
de „a szép fele van bemutatva a számoknak”.
Kovászna megyében a hivatalos pénzügyi dokumentumok szerint 1888 ember van foglalkoztatva a faiparban. Ezek megoszlása a következő: 786 személy van hivatalosan bejelentve könyvelési adatok szerint, hogy fűrésztelepen dolgozik, 419 fakereskedelemben és 683 bútorgyártásban. Egy egészséges gazdaságban sokkal többen kellene bútorgyártásban dolgozzanak, vagyis a nyersanyag egy magas szintű feldolgozását műveljék; a Schweighofer-beruházás azonban ezt a meglévő helyzetet is veszélyeztetheti.
Kiegyensúlyozottság helyett poláris fejlődést hozhat a beruházás, egy pontba koncentrálódik. Nem zár be minden fűrésztelep, de sokat be fognak zárni, mert nem jut mindenkinek nyersanyag. A megye szintjén lesz fejlődés, de lesznek települések, amelyek veszíteni fognak: a szenátor szerint Erdővidéket fenyegetné a legnagyobb veszély ilyen szempontból, ahol 200-an dolgoznak fűrésztelepeken. Az amúgy is szegény kistérségben ez egy új gazdasági problémát generálna, amire megoldást kellene találni.
A következő probléma, hogy egyenlő partnerség helyett monopóliumhelyzet alakulna ki, ugyanis ha az összes Kovászna megyei gátert összerakjuk is, az osztrák nagyvállalattal szembeállítva egy törpe-óriás viszony alakulna ki. A különbségek kiemelkedőek: a Schweighofer 23-szor többet valósít meg kereskedelmi forgalom terén, 100-szor nagyobb profitot, 20-szor nagyobb aktívákkal. Az alkalmazottak számánál van csak kiegyensúlyozottság.
A törpe-óriás kapcsolat gyökeresen megváltoztatja
a jelenlegi viszonyokat – jelenleg az erdőtulajdonosok és fűrésztelepek egyenrangúnak számítanak, ám egy nagyberuházó új játékszabályokat vezet be, monopolizálja a piacot.
A szállítás terén Klárik úgy találta, a megnövekedő forgalom nem lenne annyira katasztrofális mértékű: kiszámolta, hogy óránként négy autó kell bejöjjön a négy lehetséges irányból Rétyre (Kézdivásárhely, Kovászna, Brassó és Sepsiszentgyörgy felől) akkor, ha 800 ezer köbméter éves mennyiségről beszélünk.
Az egyik legfontosabb probléma, hogy jelen pillanatban nem tudunk kielégítően válaszolni arra a kérdésre, lenne-e egészségkárosító hatása a beruházásnak, és ha igen, mekkora, ezért azt kérjük a Schweighofer cégtől, készítsen erről hatástanulmányt – jelentette be Klárik.
Annyi bizonyos, a biomasszával működő erőműnek is van környezeti hatása: füstöt bocsát ki. Egy 25-30 ezer lakosú város energiaszükségletét tudják majd várhatóan biztosítani, de ez első látásra nem az az óriási mennyiség, amely környezeti katasztrófát tudna előidézni – jegyezte meg a szenátor. Klárik hangsúlyozta, személyes véleménye az, hogy
hosszú távon mégis veszélyforrás a beruházás.
A vállalat ugyanis bevallottan érdekelt az erdőgazdálkodásban és erdőkitermelésben is. Ugyanakkor veszélyes az is, hogy a beruházás a vélt vagy valós érdekellentét mentén megosztja a társadalmat – egyik rész jónak, másik károsnak látja, így ahelyett, hogy erősödne a társadalmunk, konfliktus generálódik, ami megoszt és gyengít – fejtette ki.
Ha a beruházó tényleg jóindulattal közeledik, akkor tisztáznia kell olyan dolgokat, amire nem kötelezi a törvény – jelentette ki. Üljön le tárgyalni a faiparban működő cégekkel, a civil szervezetek képviselőivel, hiszen információkra van szükség ahhoz, hogy helyesen tudjon dönteni a társadalom; egy olyan vállalat számára, amely hosszú évekre akar megtelepedni, ez fontos kell legyen - tette hozzá.
Az osztrák cégnek volt ideje felkészülni egy évig, üzleti tervet írni, területet vásárolni, előkészíteni az engedélyeztetéshez a dokumentációt. „Azt üzenem a beruházónak, ne kényszerítse arra a háromszéki társadalmat, hogy hiányos információk alapján ennél sokkal rövidebb idő alatt döntsön az ügyben. Tegyen meg ezért lépéseket, bár a törvény nem kötelezi, adja ki az információkat” – fogalmazott Klárik. Tamás Sándor hozzáfűzte, Kovászna Megye Tanácsa
egyenlő távolságot tart a beruházáspárti és a kontra álláspont között,
ugyanakkor élesen bírálta az EMNP-t amiatt, hogy „árnyékra vetődött” és aláírásokat kezdtek gyűjteni bizonyos civil szervezetekkel, miközben egyik prominens személyiségük, Johann Taierling "Kézdiszéken több száz hektár erdőt adott el idegeneknek". Az aláírásgyűjtés egyik civil szférabeli kezdeményezője, Toró Attila viszont arra hívta fel a figyelmet, ezt az aláírásgyűjtést Hargita Megye Tanácsa is felkarolta és népszerűsíti, ami szerinte cáfolja a Kovászna megyei politikai ellenzék általi befolyásolás vádját.
A tanácselnök vázolta az urbanisztikai bizonylat kiállításának folyamatát. A cég által megbízott építésziroda április 11-én kérte ezt, a megyei tanácsnak 30 napja van ennek kibocsátására. Április 14-éig kellett értesíteniük a rétyi községet erről, ők 19-éig kellett volna azt mondják, hogy beleegyeznek-e.
Április 17-én válaszoltak Rétyről a megyei tanácsnak, és két problémát jeleztek: egyrészt a Schweighofer előzetes tervében szerepel köztulajdonban lévő kút és terület, ezért újra kell a tervet készíteni, másrészt pedig mivel ekkora volumenű beruházásról van szó, szeretnék a lakosság véleményét részletesen kikérni. 22-én érkezett meg ez a levél, 25-én a megyei főépítész erről értesítette a beruházót képviselő építkezési céget. Ha a rétyiek rábólintanak a beruházásra, 11-éhez 30 napra
a megyei tanács köteles kiadni az urbanisztikai bizonylatot,
ami egyébként csupán annyira jogosítja fel a céget, hogy elkezdje beszerezni a szakértői engedélyeket. Ha ebbe a szakaszba jut el a folyamat, a megyei tanács egy sor állami szakszervtől kéret majd hatástanulmányt, többek közt a talajfeljavító, a mezőgazdasági, a környezetvédelmi szakhatóságtól, de kérnek geotechnikai, régészeti, vízügyi, közegészségügyi jóváhagyást is – részletezte Tamás Sándor.
A felmerülő aggodalmakra ezek a szakhatóságok kompetensek választ adni, a törvény kötelezi erre őket, emellett a Kovászna Megyei Tanács is explicit kéri ezek beszerzését. Emellett a törvény szerint lehetőség van arra, hogy aki az urbanisztikai engedélyt kibocsátja, kötelezze a beruházót közvita szervezésére; szakmailag és törvényileg megvan ennek a folyamata, a megalapozott véleményeket érvényesíteni kell – mondta a tanácselnök.
Klárik szerint mivel kételyeik vannak, normális, hogy kérdéseket tesznek fel a beruházónak, aki, ha jószándékú, válaszol ezekre.
Végül elhangzott néhány fontos adat is: évi 6 millió köbméter fenyőt dolgoznak fel Romániában, ennek majdnem felét a Schweighofer. Kovászna megyébe négyszer annyi nyersanyagot kell majd behozni, mint amit helyben kitermelnek. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2009-ben Kovászna megyében 85 ezer köbméter fűrészárut termeltek, ehhez szükség volt a kivágott fa 80%-ára. A Schweighofer a globális piacon van jelen, a kisvállalkozóink pedig nagyrészt a helyi piacot szolgálják ki. Jelenleg Kovászna megyéből a szászsebesi telepre évi 52 ezer köbmétert szállítanak. B. D. T.
