2013.05.14. - Márciusban elindították a Kincsem Nemzeti Lovas Programot,
amelynek célja, hogy Magyarország Európa lovas centrumává váljék.
Május 31. és június 2. között harmadik alkalommal rendezik meg Ópusztaszeren a Nyeregszemlét. Az Árpád népe címmel meghirdetett rendezvényre közel 400 lovat, jó idő esetén akár 15 ezer látogatót is várnak. Az ország egyik legnagyobb lovas seregszemléje úgy mozgat meg nagy tömegeket, hogy nem a versenysport köré szerveződik. Ez a különlegessége – tudtuk meg Solymosi Bertoldtól. A Nyeregszemle főszervezője elmondta: a Kárpát-medence különböző tájairól érkeznek a lovasok. Megismerkedhetnek egymással, tapasztalatot cserélhetnek a lovas ágazat képviselői. Az idei rendezvényre is elmegy Horváth László, a nemzeti lovas stratégia előkészítésére és végrehajtásának koordinálására kinevezett miniszterelnöki megbízott, aki korábban azt nyilatkozta: a Nyeregszemle kiemelt és támogatandó rendezvény. Fővédnöke a magyar országgyűlés alelnöke, a Kincsem Nemzeti Lovas Stratégia egyik kezdeményezője: Lezsák Sándor.
Szívügyem Ópusztaszer és a Nyeregszemle is. A kettő együtt egymást erősíti. A lovas világ színes felvonulása, szemléje azt is érzékelteti, hogy a Kárpát-medence szinte minden részén újra éled a lovas hagyomány, ez a csodálatos nemzeti hungarikum, amely a XXI. században is korszerű és életrevaló. Nincs olyan területe az életünknek, ahol őseink tudását, a ma élők tapasztalatait ne tudnánk hasznosítani – mondta Lezsák Sándor, aki szerint lovas reneszánsz van születőben Magyarországon.
Három ló egy munkahely
A Kincsem – Nemzeti Lovas Programot 2012 februárjában fogadta el a magyar kormány, végrehajtását pedig 2013. március 27-én indította el. – Célunk, hogy a lovas ágazat több évtizede indult hanyatlását megállítsuk, és eredményes lovas ágazatot hozzunk létre. A program távlati célja, hogy Magyarország, Európa lovas centrumává váljék – mondta Horváth László. A tervek között szerepel, a lótenyésztés fellendítése. Az állami méneseket egy kézbe vennék, hogy megvalósuljon az egységes ágazati irányítás. Megfelelő létesítményeket hoznak létre, régieket újítanak fel. Többek között a Szilvásváradi Lovasközpontot és a Nemzeti Lovardát. Megújítják a szakképzést, hiszen a program végrehajtásának alapvető feltétele a kiváló szakemberek – lovászok, belovaglók, lovastúra-vezetők, ménesmesterek – megléte. Három ló használata egy munkahelyet teremt – vallják. Ahol pedig lovat tartanak, az generálja a helyi takarmánytermelést, ott lesz munkája az állatorvosnak, kellenek majd az eszközök, a lószerszámok. Ezzel olyan régi mesterségek éledhetnek újjá, mint a patkolókovács, a nyeregkészítő, vagy a szíjas, amelyből Magyarországon már csak mutatóban van. A tervezett változtatások hozzájárulnak a vidékfejlesztéshez, az ország turisztikai vonzerejének növeléséhez, az ország-kép javításához, és új munkahelyek teremtéséhez.
Ló az iskolában, módosított erdőtörvény
A lovas program sarkalatos pontja, hogy olyan tömegbázist neveljenek ki az általános iskolásokból, amely ismeri a lovas kultúrát, hagyományokat. Az egész napos iskola, és a mindennapos testnevelés keretében idén szeptemberétől elindul a nemzeti lovas kultúra oktatása a kezdeményezéshez csatlakozott intézményekben. (Eddig országosan közel 200 általános iskola és több mint 80 lovarda jelezte, hogy csatlakozna a programhoz. Fontos információ, hogy a regisztráció nyitott, még lehet jelentkezni.)
Május végére kijelölik a Magyarországot behálózó, mintegy 10 ezer kilométer hosszú lovastúra-útvonalakat. A cél: Magyarország szabadon át és belovagolható legyen. Mi lesz a következő lépés? – kérdeztük Lezsák Sándortól. – Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényt éppen most módosítja az Országgyűlés, és ezzel reményeink szerint bővülni fog az országot behálózó lovastúra-útvonala. Ahogyan az Antall kormány több mint ötszáz tornatermet épített, készül a lovardaprogram, és abban bízom, hogy folyamatosan Uniós és állami támogatással, helyi források bevonásával, megépülnek a téli lovaglási lehetőséget is biztosító lovardák – fogalmazott Lezsák Sándor. A politikus elmondta, ha lassan is, de növekszik a lóállomány. - Több lovarda és lovas akadálypálya avatásán vettem részt, egyre nagyobb az igény a különféle képzésekre, tanfolyamokra, a lovas ágazatokon belül is. Kedvező folyamatok indultak el, a lovas terápiától kezdve a lovas polgárőr egyesületekig. Mindezek a helyi erőforrások áldozatos munkájával valósulnak meg. Az ország teherbíró képessége miatt a kiemelt állami, pénzügyi támogatás még várat magára, de a kedvező jogszabályi változások és a rendkívüli helyi erőfeszítések jelzik az alkalmas fogadókészséget és ez jó esélyt teremt a kormány akaratához, a Kincsem Nemzeti Lovas Program megvalósításához.
Csongrád megyében is népszerű sport
A Csongrád megyei lovas élet szereplői is üdvözlik a kormányzati törekvéseket. – A Csongrád Megyei Lovasszövetség funkcióját tekintve úgy tud kapcsolódni a programhoz, ha a lovassportok népszerűsítését vállalja fel. Ezt a feladatot eddig is teljesítettük – mondta el lapunknak Ferenci Richárd. A megyei szövetség elnöke szerint a nemzetközi példák is jól mutatják, hogy az utánpótlásbázist valóban úgy lehet növelni, ha minél szélesebb kör számára olcsón vagy ingyen elérhetővé teszik a lovaglást. A szövetség évek óta képviselteti magát a Nagy Sportágválasztón – mindig óriási az érdeklődés a gyerekek, sőt a felnőttek körében is a lovas sportok iránt. Egyre több lovarda jött rá erre: sok helyen szerveznek nyílt napokat. Csongrád megyében 22 lovas egyesület tagja a szövetségnek. Összesen azonban közel 60 lovarda is működik. Bobkó Anna
