A csíki fa feldolgozásának és értékesítésének lehetőségeiről értekeztek (Erdély.ma)

2013. május 29. - Hargita Megye Tanácsa Fenntartható Erdőgazdálkodás nevű munkacsoportjának meghívására a sajtó képviselői május 29-én, szerdán csíki fafeldolgozókhoz, valamint egy közbirtokossághoz és egy magánerdészethez látogattak. Mindez része a megyei tanács akciótervének, amelynek keretében a fa helyi feldolgozásának és értékesítésének lehetőségeiről szerveztek egyeztetéssorozatot az elmúlt két hónapban a megye közbirtokosságaival, erdőtulajdonosaival, fafeldolgozó vállalkozóival és erdészetek képviselőivel. Az intézmény segíteni szeretné azt a folyamatot, hogy a fa helyben kerüljön feldolgozásra, és elsősorban az erdőtulajdonosok, illetve helyi vállalkozók profitáljanak ebből.

A látogatáson részt vett Miklóssy Ildikó, a Fenntartható Erdőgazdálkodás munkacsoport vezetője, Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének igazgatója, valamint Szentes Antal megyei tanácsos is. Az első állomás a csíkcsicsói Bradul Ezüstfenyő Kft. volt, ahol Tamás Csaba gazdasági igazgató mutatta be a céget, amely 1991-ben alakult, 44 alkalmazottja van, és ajtó-ablakot gyárt, nagyobbrészt belföldi piacra. Mint ahogyan az később a látogatás többi helyszínén is elhangzott, az elmúlt évben a korábbiakhoz képest 10–20 százalékkal csökkent a feldolgozott fa mennyisége. Mint Tamás Csaba elmondta, csupán a Hargita megyei piacból nem tudnának megélni, mert gyenge a vásárlóerő. Nagyjából három megyét fednek le, a külföldi piacon azonban nincs esélyük, nehéz felvenni a versenyt például német vagy francia cégekkel, ráadásul a nyugatival versenyképes bért sem tudnak biztosítani a munkásoknak. Az igazgató problémaként nevezte meg a szakemberhiányt is, valamint az inasok, szakiskolások felvételének bürokratikus nehézségét.
A csíkjenőfalvi Model Prod Com Kft.-t a Bartalis testvérek működtetik. Bartalis Attila szerint mentalitásváltásra lenne szükség, hogy ne az idegen termékeket vásárolják az emberek, hanem lehetőleg olyanokat, amik a saját környezetükben készültek. Építkezésnél is inkább az itt kitermelt fát kellene felhasználni, nem külföldi téglát, mondta a cég társtulajdonosa. A vállalkozást a Bartalis testvérek 14 éve alapították, nagyrészt lambériát és hajópadlót állítanak elő, és mint Bartalis Attila hangsúlyozta, csak helybélieket alkalmaznak. Jelenleg tíz alkalmazottal dolgoznak, de volt idő, amikor harmincat foglalkoztattak. A jenőfalvi és karcfalvi közbirtokosságok csak helyi cégeknek adják el azt a fát, ami helyben feldolgozható, ezzel segítve a közösségeket. Amit nem tudnak feldolgozni, azt nagyrészt Székelyföldön értékesítik, ami itt sem kel el, azt Magyarországon, a maradékot pedig az arab piacon – sorolta a vállalkozó, aki a helyi cégek összefogását szorgalmazza, mert másképp nincs esélyük felvenni a versenyt külföldi cégekkel. Ők példát mutatnak, mert mindegyik környékbeli vállalkozással együttműködnek.

A Dobos Zsolt és Dobos István által vezetett madéfalvi DD Mobil Trans Kft. ajtó-ablakot, valamint bútorokat gyárt. Az 1994-ben alakult vállalkozás 2007-ig kizárólag exportra termelt, azóta viszont, mivel a külföldi árakkal nem tudtak versenyre kelni, a romániai piac számára dolgoznak, jelenleg tíz alkalmazottal. Dobos István problémaként említette, hogy nincs utánpótlás szakemberből, gyakorlatilag nincs faipari szakképzés, és inasokat se fogadnak a bürokrácia miatt. A vállalkozó szerint a fa minősége egyre gyengébb a környéken, nehéz is beszerezni, versenytárgyalásokon kell részt venni, ráadásul a helyi cégek sem működnek együtt. Sőt a megyei kereskedelmi kamara sem tud segíteni üzleti kapcsolatok kialakításában, az intézménynek ugyanis nincs hasznos adatbázisa, emelte ki Dobos István.

A csíkszentimrei közbirtokosság elnöke, Jakab Imre elsősorban a közbirtokosságok törvényi szabályozását kifogásolja. Mint elmondta, közbirtokosságként nem végezhet kitermelést, hanem céget kellett alapítania, és azzal szerződést kellett kötnie a fa adásvételéről, ami dupla terhet jelent. Az elnök ismertette a 696 taggal működő közbirtokosságot, amely 1902 hektár erdő- és 789 hektár legelőterülettel rendelkezik. Egyik problémájuk, hogy a gombát és erdei gyümölcsöt gyűjtő, sokszor más vidékről érkező személyek erdőtüzeket okoznak, ráadásul a közbirtokosság egyik munkatársát megkéselték, ám az immár egyéves ügyben a kiskorú tettest máig sem vonták felelősségre, ami bátorítást adhat másoknak, hogy erőszakosan lépjenek fel azokkal szemben, akik jogosan számon kérik rajtuk a gomba- és erdeigyümölcs-gyűjtést, illetve a szemetelést, tiltott helyen történő tüzelést. Tavaly 12 hektár erdő égett le, másfél hónapig oltották, napi három váltásban.

A csíki fafeldolgozás-erdőgazdálkodás helyzetébe betekintést engedő körút utolsó állomása a Csíki Magánerdészet volt. Májer Emese hivatalvezető tájékoztatott az intézmény működéséről, amely 2002-ben alakult, az ország első magánerdészeteként tartják számon, 30 közbirtokossággal állnak szerződésben, összesen 46 600 hektár erdőterületen végeznek szolgáltatást. Szó esett a falopásokról, amelyek a Csíki Magánerdészet felügyelete alá tartozó erdők közül Szentegyháza környékén öltenek aggasztó méreteket, de a tolvajokat nehéz rajtakapni, mert jól felszereltek, az erdészet és a bűnüldöző szervek pedig tehetetlenek. Az is elhangzott, hogy a jövőben a hazai erdőtulajdonosok egyre nehezebben vagy egyáltalán nem tudják eladni a fát, ha annak nincs eredetet igazoló tanúsítványa. Májer Emese ismertette az FSC (Forest Stewardship Council) tanúsítványt, amely az üzemtervezéshez hasonló komplex tanulmány, ennek készítése során, egy év alatt felmérik a fa származási helyét, kitermelésének, feldolgozásának körülményeit, és bizonyos piacokra csak ezzel a tanúsítvánnyal lehet belépni. Pár év múlva bekövetkezhet, hogy a tulajdonos nem tudja tanúsítvány nélkül eladni a fát, hangzott el.

A látogatás a Robinwood Plus nevű, a hatékony erdőgazdálkodásról, fafeldolgozásról és kapcsolódó területekről szóló európai uniós projektbe is illeszkedik, amelynek romániai partnere Hargita Megye Tanácsa. A megyei tanács az újságírókat gyergyói és udvarhelyszéki vállalkozásokhoz, társulásokhoz is meghívja a közeljövőben, ugyanebben a témában.