2013. június 4. - A bankok többsége teljes mértékben nyitott új vállalati hitelek kihelyezésére – derül ki a KPMG Vállalathitelezési Hangulatindexéből.
A hitelezési hajlandóság minden hitelcél esetén javult, de összességében
még elmarad a 2011. tavaszi adatfelvételnél regisztrált szinttől. A
bankok 40 százaléka a hitelkereslet növekedését érzékeli, de
szektorszinten csak 30 százalékuk számít a hitelállomány növekedésére.
A
bankok általában nyitottak a vállalathitelezésre, de a hitelezési
feltételek lényeges javulásában egy ideig még nem lehet reménykedni –
derült ki a KPMG Vállalathitelezési Hangulatindexéből. A cég ötödik
alkalommal kérdezte meg a legnagyobb kereskedelmi bankok hitelezési vezetőit a hitelpiaci folyamatokról és várakozásokról.
Szigorítás nem várható, de lazítás sem lesz
A
hitelezési hajlandóság összességében még mindig elmarad a 2011. tavaszi
adatfelvételnél mért értékektől. 2012-höz képest viszont érdemben
javult a helyzet, hiszen a -10-től +10-ig terjedő skálán mért
hangulatindex most +1,3 pont lett, szemben az előző felmérések enyhén
negatív értékeivel.
Az előző felméréssel ellentétben a hitelezési
vezetők – egy kivétellel – nem számítanak a hitelfeltételek
szigorítására, igaz lazítására sem, és nem várható érdemi változás a
kamatfelárakat illetően sem. A hitelezési hajlandóság továbbra is a
működési és a beruházási hitelek terén a legmagasabb: előbbi esetében a
válaszadók 71 százaléka, utóbbinál pedig 57 százalékuk jelölte meg a
legkedvezőbb választ. Ezzel szemben a legkevésbé népszerű hitelcéloknál,
azaz az ingatlanfejlesztési és projekthitelek esetében a válaszadók
több mint 40 százaléka csak kivételes esetben vagy egyáltalán nem akar
hitelt kihelyezni, további 40 százalékuk pedig jelentős korlátozásokhoz
kötné a hitelnyújtást.
Nő a hitelkereslet
A bankok 40
százaléka a hitelkereslet növekedését tapasztalta az elmúlt három hónap
folyamán, és egy bank sem érzékelte a kereslet csökkenését, ez pedig
2011 tavasza óta a legkedvezőbb eredmény ezen a téren. Kedvező irányba
mozdultak el a bankszektor vállalati hitelállományával kapcsolatos
várakozások is: míg az előző évben a banki vezetők egyöntetűen a
hitelállomány csökkenését várták, addig jelenleg közel 30 százalékuk
növekedést prognosztizál a következő 12 hónapban. A saját bankjuk esetén
a növekedésre számítók aránya 70 százalék fölé emelkedett, ez két éve a
legmagasabb érték.
A javuló kilátások meglátszanak a banki
hitelportfólió minőségével kapcsolatos várakozásokon is. A hitelezési
vezetők 40 százaléka nem számít érdemi változásra ezen a téren, további
40 százalékuk viszont kismértékű javulást prognosztizál az év hátralevő
részére. A portfólió minőségének további romlását mindössze egy banki
vezető tartja valószínűnek, míg az előző másfél évben a többség ezen
negatív várakozásának adott hangot.
Javultak a várakozások
A
hitelezési hangulat javulásában vélhetően fontos szerepe van a bankok
gazdasági növekedésre vonatkozó, a korábbiakhoz képest némileg javuló
várakozásainak, és az MNB által nemrég bejelentett hitelezési
programnak. Míg 2012 őszén a válaszadók háromnegyede még recessziót várt
2013-ra, addig a mostani felmérésben a bankok többsége a stagnálást
tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek, és csak 1-1 bank vár 1
százaléknál nagyobb növekedést, illetve visszaesést.
Az MNB
növekedési hitelprogramját a bankok jó iránynak tartják, de általában
úgy vélik, hogy a hitelkeret vállalati hitelpiacra kifejtett várható
ösztönző hatása – eredetileg meghatározott méretével – kisebb lehet a
szükségesnél. (A felmérés a keret megemelése előtt készült.) A
hitelezési vezetők alapvetően megfelelőnek tartják a hitelprogramba
bevont vállalatok körét és a megjelölt hitelcélokat, az MNB által 2
százalékban maximalizált kamatfelár azonban véleményük szerint nem elég a
kockázatok és a működési költségek fedezésére.
Jobb finanszírozási helyzetet remélnek a vállalkozások
A
hazai cégek forráshelyzete ugyan nem változott jelentősen 2012. ősz és
2013. tavasz között, a finanszírozási piac következő egyéves
alakulásával kapcsolatos várakozások viszont határozottan javultak, s a
forrásigény erősödése várható az MFB-indikátor tavaszi vállalati
felmérésének eredményei szerint. A vállalkozások tényleges
forrásbevonását azonban fékezheti a belföldi kereslet alakulása és a
külső konjunktúra lassulása.
A leginkább és legkevésbé vonzó ágazatok
Ami
a hitelezési célpontokat illeti, valamennyi ágazatra vonatkozóan javult
a hangulat, de a lista élbolya – mezőgazdaság és élelmiszeripar,
valamint más termelő ágazatok – éppúgy változatlan, mint a vége, azaz a
hitelezői szempontból legkevésbé vonzónak tartott építőipar és
ingatlanszektor. A lista első feléhez tartozik még a kereskedelem, a
szállítmányozás és raktározás, valamint a halászatot, a vadászatot és az
erdőgazdálkodást összefogó szektor. A gazdasági szolgáltatások most
először kaptak az átlagosnál jobb minősítést, az átlagosnál kevésbé
vonzó iparág viszont a vendéglátás és a szórakoztatóipar. A pénzügyi
szektort egyébként egy válaszadó kivételével mindenki az átlagosnál
kevésbé vonzó ágazatok közé sorolja.