Észrevételek a rétyi Schweighofer-üzem Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálatához (Erdély.ma)

2013. augusztus 31. - Ez a hatástanulmány az európai környezetvédelmi elvek kigúnyolása, az érintett közösségek félrevezetője és a beruházás arcátlan zöldre festője. A Schweighofer rétyi fafeldolgozó üzemének megvalósításához szükséges Területrendezési Tervre készült hatásvizsgálatot két ember végezte el négy nap alatt. Így nem csoda, hogy az érintett közösség nem tudott érdemben tájékozódni és reagálni, hiszen senki sem gondolta, hogy ilyen hamar elkészült a hatásvizsgálat. A hatástanulmányt a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal augusztus 22-én Rétyen bocsátotta közvitára. Az Európai Unió erre vonatkozó irányelve alapján kötelezően elvégezendő Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálatra méltánytalanul kevés időt és szakmaiságot fordított a Schweighofer, amely közel sem elegendő egy ilyen méretű terv hatásainak reális és megalapozott felméréséhez. Ez a tény azt támasztja alá, hogy a beruházó minél hamarabb és bármi áron üzembe akarja helyezni a gyárat, és egyáltalán nem zavartatja magát, ha ez a környezeti hatásvizsgálat rovására megy. A Zöld Erdély Egyesület hivatalos átiratban megfogalmazta észrevételeit, kifogásait és kéréseit a hatástanulmányra vonatkozóan, és augusztus 22-én elküldte az illetékes Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatalnak.
A Hatástanulmány által a befektető minden felelősséget elhárít magáról az erdők épségére és megmaradására vonatkozóan.

Azzal érvel, hogy a gyár egyetlen fát sem vág ki, a nyersanyagot a kapuban veszik át a beszállítóktól. Ugyanaz a tanulmány nem vonakodik 2.000 közvetetten létrehozott új munkahellyet ígérni és pozitív hatásként bemutatni.

A Rétyre tervezett Schweighofer fűrészüzemnek évi 800.000 köbméter faigénye van. Ez az országosan jelenleg kitermelt famennyiség 5%-a. Evidens, hogy egy ekkora szívóerő betelepítése Székelyföldre nagymértékben megnövelné a legális és illegális erdőkitermelést a régióban. Köztudott, hogy a famaffia jelenleg is veszélyes mértékben pusztítja az erdőket, a hatóságok pedig tehetetlenek vagy közreműködnek. Az illegális fakitermelés problémáját nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor egy ekkora faipari létesítményt terveznek létrehozni.

Elfogadhatatlan, hogy egy Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálat figyelmen kívül hagyja a tervezett létesítmény erdőkre gyakorolt hatását, amikor éppen ez a legfontosabb, igaz, közvetett következmény.

Figyelembe véve, hogy az üzem nyersanyagigénye semmiképpen nem elégíthető ki Réty község területéről, a tervnek megyei, sőt regionális hatása van az erdőgazdálkodásra. Így helytelen a tervet helyi érdekeltségként kezelni, és elégtelen egyetlen rétyi közmeghallgatással elintézni a nyilvános vitát. A jóérzés és a stratégiai hatásvizsgálati eljárás szellemisége is megkívánná közmeghallgatások szervezését más érintett településeken is.

Az ipartelepet a község ivóvízforrására helyeznék

A tervezett ipartelep ráépülne a Réty ivóvízellátását biztosító területre. A meglévő kutak az ipartelep sarkába szorulnak, mellettük hetven hektáron távolítják el a talajt, betonozzák le a felületet, és itt zajlik majd a nagyipari termelés, beleértve a 800.000 köbméter rönkfa rakodását, feldolgozását, a hőerőmű üzemeltetését. Tekintettel az ivóvíz minőségének és mennyiségének a fontosságára elfogadhatatlan egy ekkora ipartelep ráhelyezése a kutak környékére. Kétséges a víztartalékok megmaradása úgy minőségi, mint mennyiségi szempontból, hiszen több mint 1.000.000 köbméter talajt bolygatnának meg, hetven hektárt betonoznának le, és ráadásul új kutakat is fúrnának az üzem számára. Továbbá a telepet egy 110 milliméteres csővel rákapcsolnák a Rétyet ellátó 125 milliméteres ivóvízvezetékre, mielőtt az a községbe érne. Magyarán másfél centi víz marad a helyieknek. Ha már az ivóvizüktől megszabadítják a rétyieket, a folyamatos árvízveszély kárpótolhatja őket: a hetven hektárnyi betonozott és lecsatornázott felületről a csapadékvíz azonnal a településre zúdul a kis Besenyő-patakon keresztül!

A hatástanulmány teljesen figyelmen kívül hagyja a tájrombolást és Kovászna megye legfontosabb turisztikai célpontjaként ismert Óriáspince-tető szerepét.

Az Óriáspince-tető a tervezett beruházás közelében fekszik, népes rendezvények helyszíne. A történelmi emlékhely kialakításakor az egyik legfontosabb szempont a hely által nyújtot egyedi panoráma volt, amelybe most belehelyeznék az ipartelepet. A Kovászna Megyei Tanács 2007-ben 800.000 lej értékű beruházással alakította ki az emlékhelyet. Azóta százezrek látogattak ide a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója, a Székely Vágta vagy a Székely Székek Találkozója alkalmával. A hatástanulmány egy 2008-ban elfogadott másik területrendezési tervre hivatkozva azt állítja, hogy a most tervezett ipartelep beleillik a tájba. Azonban a másik terv sohasem valósult meg, így semmilyen táj- vagy tájkép-romboló hatást nem fejthetett ki.

A terület biodiverzitásának leírása igen felületes

A hatásvizsgálatot végzők a 70 hektáros területen csak néhány növényfajt észleltek. Tekintettel arra, hogy az ipartelep helyszíne három közeli természetvédelmi terület között található, ildomos lenne az itt védett célfajok jelenlétét megvizsgálni, ugyanakkor meggyőződésünk, hogy, ha egyebet nem is, de néhány rovarfajt csak rejt a hetven hektáros terület.

A levegő minőségének vizsgálata és a bemutatott adatok – mint ahogy a tanulmány is elismeri – statisztikailag nem értékelhető, azaz irreleváns és nem elégséges.

Egy stratégiai környezeti vizsgálat nem támaszkodhat egyetlen, tetszőlegesen kiválasztott napon mért adatokra, mint viszonyítási értékekre. Emellett elégtelennek tartjuk a két vizsgált paramétert. Bár a tanulmány megnyugtatóan bemutatja, hogy a 10 ?m-es szállópor (PM10) nem fog lakott területekre eljutni, az ennél kisebb részecskeátmérőjű szennyezést, félrevezető módon, nem tárgyalja. Márpedig éppen ez lenne releváns. Éppen a 10 mikronnál kisebb szennyező részecskék ülepednek ki nehezebben a levegőből, ezek jutnak túl az emberi garaton, a 4 mikron alattiak kerülnek a tüdőbe és a 2,5 ?m-nél kisebbek pedig már akkumulálódnak, és egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből. Emellett hiányoljuk a 800.000 köbméter fa szállítása által generált forgalom méltányos tárgyalását, különösképpen az úttestben és útmenti házakban okozott károk felbecsülését.

Összességében a Schweighofer rétyi fafeldolgozó üzemének megvalósításához szükséges Területrendezési Tervre készült hatástanulmányt nem tartjuk megfelelőnek, ez nem tárgyalja sem objektíven, sem érdemben a potenciális és valós, közvetlen vagy közvetett környezeti hatásokat. Kérjük a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatalt, hogy felelőségének tudatában vegye figyelembe és elemezze beterjesztett észrevételeinket, kéréseinket. Kérjük, hogy ezen „Hatástanulmány” alapján ne adja meg a környezetvédelmi jóváhagyást a Schweighofer tervének, hiszen az az intézmény és az Európai Unió stratégiai hatásvizsgálatra vonatkozó irányelvének megcsúfolása lenne.